Vízhiány is nehezíti a koronavírus elleni védekezést
Miközben a világ a koronavírusra figyel, márciusban tizedik évébe lépett a szíriai háború. Az UNICEF becslései szerint 4,8 millió gyerek született a konfliktus kezdete óta az országban, további egymillió pedig menekültként jött világra. Most a koronavírus okozhat újabb borzalmas pusztítást, a védekezést vízhiány is nehezíti.
Az UNICEF adatai alapján az elmúlt kilenc évben:
- Több mint 9000 gyerek halt meg, vagy szerzett súlyos sérülést a háborúban
- Közel 5000 gyereket soroztak be gyerekkatonának, néhányukat alig 7 éves korában
- 1000-nél is több iskolát és egészségügyi intézményt ért eddig támadás
Ezek a számok kizárólag az ellenőrzött eseteket fedik le, a valós adatok jóval magasabbak lehetnek. A világszervezet információi szerint december eleje óta 575 ezer gyerek kényszerült menekülésre.
A háború a tizedik évében is tovább szedi áldozatait, a menekülő, vagy táborokba kényszerült szíreknek pedig újabb, láthatatlan ellenséggel kell szembenézniük: a COVID-19 járvánnyal. A járvány a zsúfolt táborokban különösen gyorsan terjedne, az egészségügyi ellátás pedig a konfliktuszónában gyakorlatilag nem létezik. A járvány elleni védekezés szempontjából létfontosságú, hogy ezek az emberek tiszta vízhez és egészségügyi ellátáshoz jussanak.
Mindezek tudtában döbbenetes fejlemény, hogy a Szíria északkeleti részén található Allouk víztározó vízellátása ismét megszakadt. Ez a legújabb az utóbbi hetekben történt vízellátási zavarok sorozatában.
Ez a fő vízforrás mintegy 460.000 ember számára al-Hasskeh városában, Tal Tamerben, valamint az al-Hol és az Areesha táborokban. A tiszta víz folytonos és megbízható hozzáférése elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy a környéken élő gyermekeknek és családoknak ne fertőzött vagy piszkos forrásokból kelljen vizet szerezniük és be tudják tartani az alapvető higiéniás követelményeket.
Az UNICEF és partnerei tavaly 750 ezer gyereket oltottak be kanyaró ellen, 3 millió gyereknek biztosítottak oktatást, valamint 2 millió embert láttak ivóvízzel és alapvető higiéniás felszereléssel.
Arról, hogy milyen az életük azoknak a gyerekeknek, akik a háborúban nőttek fel, vagy abba születtek bele, ők maguk mesélnek:
“A nevem Hussein, 10 éves vagyok. Két éve dolgozom egy szerelőműhelyben. Csak egy hónapot járhattam iskolába, azután abba kellett hagynom. Muszáj volt elkezdenem dolgozni, hogy pénzt keressek, és segítsek a családomon. Az az álmom, hogy egy nap saját boltot nyitok, többet fogok keresni, és saját alkalmazottaim lesznek.”
“Imadnak hívnak, 13 éves vagyok. Három éve hagytam ott az iskolát, és két évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni egy autószerelő műhelyben. Heten vagyunk a családban, én vagyok a legidősebb fiú. Egyszerű életet élünk. Én vagyok a legidősebb, nekem kell dolgoznom, különben senkinek sem lenne mit ennie. Én vagyok az egyetlen kenyérkereső. Az egész család tőlem függ. Nincsenek álmaim. Túl elfoglalt vagyok ahhoz, hogy álmodjak vagy játsszak, mint a többi gyerek. Alig keresek 5.000 szír fontot (kb. 3000 forint) egy héten.”
“Ibrahimnak hívnak, 13 éves vagyok. Hat évvel ezelőtt el kellett menekülnünk az Aleppo közelében lévő otthonunkból a harcok miatt. Szinte semmit se vittünk magunkkal, csak néhány ruhát. Nagyon szomorú voltam, hogy ott kellett hagynom a biciklimet. Iskolába se járhattam többé hatodik oszályos korom óta. A szüleim azt akarták, hogy tanuljak ki egy szakmát és kezdjek el dolgozni. Ha a dolgok jobbra fordulnak, szeretnék visszamenni az iskolába. Régen a matematika volt a kedvenc tantárgyam.”
“A harcok miatt öt éve arra kényszerültünk, hogy elhagyjuk otthonunkat. A férjem és én azóta alig tudunk elegendő ételt szerezni, valószínűleg ezért született a lányom, Zahra ilyen rossz egészségügyi állapotban” – mondja Alaa, a kis Zahra anyja.
Az UNICEF által támogatott mobil egészségügyi- és táplálkozásszakértő csapatok meglátogatták Zahrát és édesanyját aleppói otthonukban, és a gyereket terápiás élelmiszerrel, a szülőket pedig tanácsokkal látták el annak érdekében, hogy Zahra mielőbb felépülhessen az alultápláltságból. A kislány ma már sokkal jobb állapotban van.
Janna számára nehezen indult az élet. Édesanyja alultápláltságban szenvedett, a kislány pedig sárgasággal jött világra. Születésekor inkubátorba helyezték, az anyja sajnos nem tudta szoptatni. Miután ellátogattak az UNICEF által támogatott klinikára, Janna terápiás kezelést kapott, és már a gyógyulás útján van.