Kinek-mit jelent a zárolás?

A kormányzati kiadásokból elrendelt 110 milliárd forintos zárolásból a minisztériumokra 39,5 milliárd forint kötelezettség vonatkozik, számottevően csökken a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka, és az intézkedés jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, továbbá vonatkozik az elkülönített állami pénzalapokra és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásokra.

    Mindez a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki, MTI-nek eljuttatott közleményéből derül ki.
    A 110 milliárd forintos költségvetési zárolást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be csütörtökön egy konferencián.
    Az NGM hangsúlyozza, hogy az intézkedésnek köszönhetően biztonsággal tartható lesz a 2,9 százalékos éves hiánycél. Hozzáteszik: az állam magán takarékoskodik, hogy megfelelő szinten tartsa a hiányt, sem a családokat, sem a lakosságot, sem a vállalkozókat, sem az önkormányzatokat nem érintik az intézkedések.
    A takarékosságra azért van szükség, hogy a kormány számára fontos programokra – mint például a foglalkoztatást növelő intézkedések – elegendő forrás álljon rendelkezésre – írja az NGM. Hozzáteszik: a kormány az idei költségvetésben az eredetileg tervezetthez képest több ember számára biztosítja a közmunka lehetőségét, ezzel együtt segély helyett a magasabb összegű bért. Mindez 47 milliárd forint foglalkoztatási célú többletkiadást jelent az állami költségvetésben.
    A szaktárcákat különböző mértékben érintő biztonsági zárolás további indoka, hogy a reálgazdaság és a lakosság számára rendkívül kedvező gazdasági mutatók közül az alacsony infláció – az árak stagnálása, egyes esetekben csökkenése – a költségvetés számára előreláthatóan szerényebb forgalmi típusú adóbevételt eredményez. A fogyasztás bővülése és a gazdaság fehéredése ugyanakkor részben ellensúlyozza mindezt. A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fognak megvalósítani – jegyzik meg. Az így “felszabaduló” uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani.
    A megtakarítás jelentős mértékben érinti a Beruházási Alap kiadásait, egyes projektek vagy projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani.
    Az NGM kifejti: az átmeneti takarékossági lépések nem igényelnek törvénymódosítást, de biztosítják a költségvetés eddigi stabilitásának megőrzését, az államadósság további csökkentését, a meghirdetett hiánycél tartását. A takarékossági intézkedések nem érintik a lakosságnak, az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak jutó forrásokat, támogatásokat.
    A zárolás az idei évre érvényes, a zárolt összegek további sorsáról a kormány az év végén határoz, a költségvetési mozgástér alakulásának függvényében. A zárolással megtakarított összeg a továbbiakban egyfajta biztonsági tartalékként szolgál – áll a közleményben.

Az Együtt-PM pártszövetség szerint a kormány ismét a családokkal fizetteti meg “dilettáns” gazdaságpolitikájának árát. Pápa Levente, az ellenzéki szövetség gazdaságpolitikusa ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon bejelentésére reagálva közölte csütörtökön az MTI-vel, amely szerint a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból azért, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány a GDP arányában.
    Az Együtt-PM politikusa úgy látja: a zárolás beismerése annak, hogy továbbra sincs növekedési fordulat és fenntarthatatlan a költségvetés. Azt követelte, a kormány mondja meg, honnan akarja elvonni a 110 milliárd forintot és mondja el, miért hazudott korábban, amikor azt mondták, nem lesznek megszorítások.
    A nyilatkozatokból az Együtt-PM szerint az is kiderül: a megszorításokra részben azért van szükség, hogy az önkormányzati választások előtt mesterségesen “felfújhassák” a közfoglalkoztatást, illetve, hogy a kormány továbbra sem akarja rendezni a devizahitelesek helyzetét.

A Jobbik szerint a fő probléma, hogy az európai uniós nyomásra történik. Z. Kárpát Dániel szerint nem jó irány, hogy brüsszeli diktátumok miatt nyúlnak hozzá a magyar költségvetéshez a bruttó hazai össztermék majdnem fél százalékát elérő mértékben. Ez pedig a kormányzati alkalmasság kérdését is felveti – értékelte.

Az MSZP szerint “hiába hazudta a nemzetgazdasági miniszter, hogy nem lesz költségvetési kiigazítás”, Magyarország újabb megszorítások elé néz. Burány Sándor, a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke így reagált arra, hogy Varga Mihály csütörtökön Budapesten bejelentette: a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból azért, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány a GDP arányában.
    Az ellenzéki politikus szerint a miniszter nemcsak azt ismerte be, hogy a Fidesz-kormány választási költségvetést készített 2014-re, hanem azt is, hogy felesleges presztízsberuházásokra költötték az adófizetők pénzét.
    Megdöbbentőnek nevezi, hogy a kormány a költségvetés tarthatatlan helyzete ellenére nem akarja bevezetni az állami megrendelésekből származó extraprofitot sújtó különadót, amelyből – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében – évente 50 milliárd forint állami pluszbevétel származna.
    Burány Sándor hozzáteszi: a kormányzati luxusautó-beszerzések leállítása nem oldja meg a költségvetés hiányát, az viszont elfogadhatatlan, hogy “megint az elmúlt években kivéreztetett” egyetemek vagy a kórházak forráskeretét csökkentsék.

Forrás:MTI