Kis jégpálya történelem- Beindul a korcsolyaszezon Budapesten is

Szó szerint szabad a pálya: október 30-án a szabadtéri korcsolyapályák között elsőként megnyitja kapuit a Jégterasz. Különleges technikájának köszönhetően a pálya akár 30 fokos hőségben is használható – hol vagyunk már attól, amikor sertészsírral „tartósították” a jeget. A szezon kezdetén lássuk, hogyan jutottunk el az első korcsolyapályáktól egészen az 50 ezer főt szórakoztató jeges központokig.

Az első

Mint oly sok más, a korcsolyapályák története is Londonban kezdődött. A korabeli híradások szerint 1844-ben nyílt meg a Glaciarium az brit fővárosban, ám mivel a hűtési technika még nem volt túl fejlett, sertészsírral és különféle sókkal próbálták használható állapotban tartani a jeget. Ez annyira kellemetlen illatokat árasztott, hogy a közönség idővel elmaradt. A jégpályák bő 30 évvel később váltak újra népszerűvé.

A legnagyobb

Kanadában a hoki nemzeti sport, nem csoda, hogy az ország fővárosa, Ottawa ad otthont a világ legnagyobb jégpályájának. A Rideau csatorna belvárosi részén 7,8 kilométeres szakaszon korcsolyázhatnak a sportolni vágyók, összesen 90 hokipályányi terület vár rájuk. A gigantikus csatorna pálya nyitónapján 50 ezren élvezték itt a téli sportokat.

A legjobb illatú

Minden évben megnyitják az Eiffel-torony első emeletén a vanília illatú jégpályát, amelyet egyszerre nyolcvanan használhatnak. A létesítmény nemcsak az orrot, hanem a szemeket is kényezteti, hiszen a lámpák többfajta színnel világítják be a jeget. Az 57 méter magasan fekvő pályával az a városvezetők célja, hogy visszacsalogassák a párizsiakat a város jelképére, mert a felmérések szerint csak minden tízedik látogató helybéli.

A hazai szezon első szabadtéri jégpályája, a Jégterasz október 30-tól, az Aréna Pláza főbejáratánál várja a látogatókat.