Tegnap este nagy volt a forgalom a Benczúr Ház előtt. Autók jöttek-mentek, parkolóhelyet kerestek. Az ünneplőbe öltözött, siető járókelők között egy “tavaszba” öltözött, kortalan hölgyet pillantottam meg. Azaz először csak a kis, női cipőket. Pirosakat. Merthogy manapság már gyakran csak a lábunk elé nézünk, vagy egy kicsit feljebb. Olyan ez, mint Dargay Attila rajzfilmjében, a Vukban: csak térdig lát az ember. Azért van ez, mert így tereljük valami nyugalmas helyre a tekintetünket, így magunkba temetkezve, saját gondolatainkkal foglalkozva jutunk el a célig.
Most mégis felkeltette érdeklődésemet a tömegből kilátszó piros cipő, a hozzá tartozó piros nadrággal. Valahogy minden szokatlan volt s egyben mégis ismerős. Lassan araszolt feljebb a tekintetem: illatos virágcsokrot szorongatott a különös hölgy, de ez a csokor sem volt akármilyen, mert a bazsarózsa mellett jól megfértek a fűszernövények is. A virágos kalap alól mosolygós tekintet nézett rám, majd megmutatta az utat. A célt, ahova én is tartottam. Merthogy ugyanoda siettünk, Vincze Lilla talk showjára. A hölgy nem más volt, mint Lilla egyik vendége, Guba Ági virágkötő mester. Az illatos csokor pedig Esztergályos Cecíliának készült, aki szintén Lilla vendégeinek egyike volt.
Lilla, az EMeRTon-díjas magyar énekesnő nemcsak énekelt ezen az estén. Kockacukor címmel Talk showt rendezett. A programot a Mayer Csokoládé Kft. támogatta, meghívott vendég volt még Sziebig Tímea író, grafológus és Szendrey András, a MÁV Nosztalgia Kft. igazgatója. Aki eddig Lillát „csak” énekelni látta, az feltétlenül nézze meg, milyen a dizőz szerepében.