Kollár-Klemencz László: Legesleges

Már a boltokban kapható Kollár–Klemencz László Legesleg című, legújabb hangzóanyaga, melyen ezúttal tíz darab Erdős Virág-verset zenésített meg zenésztársaival, így például Másik Jánossal. Itt egy kis ízelítő:

A lemezt előben október 19-én, a Trafóban mutatják be.

Kollár-Klemencz László és Erdős Virág léptek már fel együtt Kistehén-koncerten, de pár éve a Rájátszás produkcióban dolgoznak közösen aktívan. Első közös számuk, az Ezt is elviszem magammal nagy siker lett. A közös munka gyümölcse a most megjelent lemez.

“Azokon a verseken tudok elindulni, amiben hamar megtalálom önmagam”- mondta Kollár-Klemencz László egy interjúban, így folytatva: “Vagy épp egyáltalán nem találom magam, és azért izgat, hogy a zene segítségével ráismerek-e mégis valamire. Húzni kellett korábban, de a mostani lemezen nem húztam, illetve alig. Elég hosszúak így az eposzok, gyakorlatilag minden a széllel szembe tart ezen a lemezen, de hát az most arról fúj épp, amerre megyek”.

A lemez összegyűjti és újragondolja az alkotópáros korábbi, a Rájátszásból is ismerős munkáit, így megtalálható a Pápá nyugodj békében, a Milyen kár, az Én vétkem és az Ezt is elviszem magammal új felfogásban és hangszerelésben. A Legesleges egy fontos alkotómunka első nagy eseménye.

Erdős Virág szerint másvalaki versét megzenésíteni “kiköpött indiszkréció”: “Sima ügynek tűnik, de közben kifejezetten drasztikus és nem kevésbé kockázatos beavatkozás. Még a legjobb szöveget is agyon lehet csapni egy hozzá nem illő zenével. Súlytalanná, esetlenné, vagy épp nevetségessé lehet tenni” – mondja a költőnő. “Akárhogy is: a zene sokkal elementárisabb varázslat, mint a vers, úgyhogy aki versmegzenésítésre vetemedik, annak szerintem jó nagy adag tapintattal kell eljárnia. Laciban, azt hiszem, megvan ez a tapintat, úgyhogy az első ijedelem után általában nagyon tudok örülni a közös dalainknak. A legjobb, mikor azt érzem, hogy az energiáink úgy adódtak össze, hogy közben nem háborgattuk egymás köreit. A szöveg a lényeget tekintve megmaradt az enyémnek, a zene viszont nagyon az övé”.