A második válogató után azt nyilatkozta: beleborzongott, amikor a futam előtti kötelező lejelentkezésnél kimondta a versenybíró, hogy Szabó Gabriella és Kozák Danuta. Ennyire tudott hiányozni ez a páros?

Az elmúlt három évben, amikor Dana az egyéni számokban szerepelt, sokat gondoltam a párosunkra. Természetesen megéltem másokkal is nagy sikereket, nagyon élveztem Krisztával és Tamarával is versenyezni, de Danával gyerekkorunktól kezdve nagyon sokáig közös volt az utunk. És nem tagadom, ez a közös út nagyon hiányzott nekem. Örülök, hogy újra átélhetem vele a tökéletesség érzését, és nagyon elégedett vagyok azzal a munkával, amit az elmúlt öt hétben el tudtunk végezni együtt – mondta Szabó Gabriella.

Ugyanott folytatták, ahol abbahagyták?

Tulajdonképpen igen, apróbb dolgokat kellett csak csiszolni az egységen, és mindketten valljuk, hogy az elmúlt évek a javunkra váltak.

Mindkettőnk technikája megváltozott ezalatt az idő alatt – vette át a szót Kozák Danuta. – A válogatót úgy nyertük meg, hogy nem volt időnk foglalkozni ezzel, de Szolnok után sikerült ellesnem pár dolgot Gabitól. Nekem hiányzott valami a technikámból, ami neki megvolt, így próbáltam én is beletenni az evezésembe ezt, amelytől sokkal jobb, egységesebb lett a párosunk.

Az újrakezdés óta nemzetközi mezőnyben még nem tudták felmérni magukat. Mire számítanak a világbajnokságon?

Erős lesz a mezőny, hiszen lesz ott olimpiai és világbajnok páros, Európa Játékok-győztes egység. Utóbbiak Benedek Dalmáék, akiknek a felkészülését figyelemmel tudtuk kísérni Szolnokon, és meg kell mondjam, nagyon jó állapotban vannak. Kemény csata lesz, de nem fogjuk könnyen adni, megharcolunk az aranyért…

Emlékszik még az első K-2 500 méteres győzelmükre? 2008-ban Milánóban nagy meglepetésre megnyerték az Európa-bajnokságot.

Milyen kis újonc voltam akkor! Próbáltam mindent úgy csinálni, mint a nagyok, mert azt hittem, ha nem követem őket lépésről-lépésre, nem leszek sikeres. Azóta sokkal tapasztaltabb vagyok, megismertem a saját képességeimet, határaimat, de visszatérve a kérdésre: tökéletesen emlékszem arra a pályára. Arra is, hogy milyen szél fújt, milyen szemüveget viseltem… Jó kis verseny volt! Csak mentünk előre Gabival, és olyan érzésünk volt, mintha zsinóron húzták volna a hajónkat.

Ha nem marad ki ez a három év az életükből, akkor most lehet, hogy olyan legendás páros lennének, mint amilyen Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa volt?

Nem tudom. Talán lenne már annyi siker mögöttünk. Gabival tényleg tökéletesen kiegészítjük egymást, de mint mondtam, egy ideje már nem szerepeltünk nemzetközi mezőnyben. Majd most, itt Milánóban mindenre fény derül!