Krím – Államváltás magyar szemmel – RIPORT

A Krímben élő magyarok véleménye megoszlik a tekintetben, hogy elfogadják vagy elutasítják a félsziget Oroszországhoz csatolását: van, aki örül, s van, aki kesereg, háborog. Kétségtelenül az utóbbiak vannak kevesebben.

    Azok a magyarok, akiknek orosz férjük, feleségük, családjuk van, érthetően többnyire az oroszokkal együtt ujjonganak, akiknek viszont ukrán házastársuk van, továbbra is Ukrajnát tekintik hazájuknak, és képtelenek belenyugodni a történtekbe.     A szimferopoli Jaroszlava oroszul nem is hajlandó beszélni, ezzel is kifejezve megvetését a félsziget orosz elcsatolásával szemben. Cifra jelzőkkel illette a Kreml magatartását: “ugye ismeri az orosz receptet, amely úgy kezdődik, hogy lopj két tojást, no hát itt most ellopták a Krímet”.     Egy barátnője, az orosz területfoglalást szintén elítélő szimferopoli magyar néhány hete elutazott a félszigetről, és úgymond külföldön rekedt. Kijev az ukrán állampolgárok számára már külön engedélyhez köti a beutazást az oroszok által megszállt földnyelvre, azt ő pedig méltóságán alulinak érzi, hogy Moszkván keresztül, az “agresszor” ország hatóságainak közreműködésével térjen haza. (A szimferopoli nemzetközi repülőtér jelenleg csak Moszkvából fogad és csak oda indít járatokat.)     A félsziget Oroszországhoz csatolását ellenző hangok azonban lényegesen halkabbak az örömkiáltásoknál.     A félsziget keleti részén, az Oroszországhoz közeli Feodoszijában élő Grisa telefonon arról beszélt az MTI tudósítójának, hogy a Krímben – állítása szerint – “mindenki örül és mosolyog, mindenki kivétel nélkül elégedett ezzel a metamorfózissal”. Grisa szerint az emberek “a politikai hatalom folyamatosságát akarják, nem pedig azt, ami eddig zajlott és a történelmi tapasztalat alapján folytatódni is fog Ukrajnában, a nép véleményével keveset törődő hatalmi csoportok állandó váltakozását”. Szerinte a Krím Oroszország felé fordulása – azt mondta, szinte kizárólag oroszbarát gyűlések, felvonulások és autós megmozdulások voltak – nem is annyira az Oroszországgal való “nagy egyesülésről” szól, hanem sokkal inkább arról, hogy a Krím lakossága megelégelte a sűrű ukrajnai hatalomváltásokat, és elvesztette bizalmát Kijev iránt.     Ugyanezt az érvet hallotta az MTI tudósítója egy szevasztopoli magyartól, Istvántól, aki arról beszélt: a Krím elcsatolása nyomán az az egyik leggyakrabban visszatérő életérzés, hogy a félsziget egy hatalmas, erős, biztonságot és kiszámíthatóságot, idővel pedig jólétet adó hatalom részévé válik az ukrán államiság eddigi bizonytalan két évtizede után.     Volodimir Fruszlov orosz üzletember, a Krími Magyar Társaság elnöke azt mondta csütörtökön az MTI tudósítójának, hogy a Krímben mindig erős volt a vonzódás Oroszországhoz. “Egy kicsit váratlanul jött a csatlakozás, egy-két hónapja ezt még egyáltalán nem lehetett látni” – tette hozzá.     Megjegyezte, hogy sok magyarral napi kapcsolatban van, és bár némelyek csak tudomásul veszik a Krím elcsatolását, a többség lelkes, tiltakozó hangot pedig nem is hall.     Szerinte nem lehet arról beszélni, hogy Oroszország agressziót követett el, hiszen ez a fogalom egy bizonyos ellenállás leküzdését jelenti valakivel szemben, a Krímben pedig nem volt ellenállás az oroszok bejövetelekor. Fruszlov értékelése szerint ami történt, az hatalomátvételnek nevezhető.

Forrás:MTI