Kultúrpolitikai vitaest a Katona József Színházban

A kultúrpolitika aktuális kérdéseiről tartottak kerekasztal-beszélgetést több párt képviselőinek részvételével hétfő este a budapesti Katona József Színházban.

    A Veiszer Alinda által vezetett vitaesten L. Simon László (Fidesz), Karácsony Gergely (PM) és Komlósi Csaba (LMP) pártjuk kultúrpolitikai koncepciójának ismertetése után többek között a filmes, a könnyűzenei, a közgyűjteményi, az építészeti és a színházi területek problémáit tekintették át.     Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a “kormányváltó” pártok aktív részvételen alapuló kultúrpolitikát képzelnek el.     “Keveset beszélünk arról, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz mennyire jut el egyáltalán a kultúra. Vannak olyan társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek újratermelődése alapvetően kulturális kérdés” – fogalmazott, hozzátéve: a kultúrpolitikának részt kell vennie a társadalmi különbségek leküzdésében, a kohézió erősítésében.     Komlósi Csaba elmondása szerint az LMP tág fogalomként képzeli el a kultúrát. Az egyik legnagyobb adósság, hogy a felnőtt lakosság mintegy fele nem fér hozzá a kultúrához, ezért a források radikális újraelosztását tartanák jónak; az intézmények helyett a közösségeket támogatnák.     L. Simon László úgy vélte, a közösségi központú kultúrafinanszírozás megvalósíthatatlan, a kultúrpolitikának valójában két pillére kell, hogy legyen: a művek létrehozásának, valamint a közönséghez való eljuttatásának támogatása, ezeket egészíti ki a közművelődés.     A fideszes politikus kulcskérdésként jelölte meg, hogy a kultúra képes-e olyan mintákat közvetíteni, amelyek csökkentik a közösségi deficiteket, és megakadályozzák, hogy a következő generáció tovább radikalizálódjon.         Komlósi Csaba és Karácsony Gergely egyaránt bírálta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alaptörvénybe emelését.     A Fidesznek nincsenek szakpolitikái, csak hatalmi politikája van – fogalmazott Karácsony Gergely.         L. Simon László szerint az MMA költségvetése elenyésző az állam által a kultúrára fordított évi 120 milliárd forint mellett. Szerinte a Fideszben nem lehet egységes művészeti ízlésről beszélni, hiszen néppártként különböző értékeket képvisel.         A film területén Komlósi Csaba az értő közönség kinevelését nevezte a legfontosabbnak, Karácsony Gergely pedig a 2010 előtti filmtámogatási rendszer újragondolt változatát jelölte meg célként.         L. Simon László úgy vélte, Andrew Vajna jól működő filmtámogatási struktúrát épített fel, a filmes “kisműfajok” finanszírozásán azonban javítani kell. Az artmozik megtartásánál a fideszes szakpolitikus fontosabb célnak nevezte, hogy az értékes alkotásokat akár új formában, de eljuttassák a közönséghez.         A zenei területről szólva elárulta: egy nagyszabású könnyűzenei programot dolgozott ki, ennek részleteit azonban csak később ismerteti. A jogdíjak kérdésével kapcsolatban úgy vélte, hosszú távon egész Európában fenntarthatatlan lesz a jelenlegi rendszer, az EU nélkül azonban a magyar jogalkotás nem léphet.     Komlósi Csaba közölte: a jogdíjakkal kapcsoltban “kalózpárti” álláspontot képvisel, míg Karácsony Gergely a hozzáférés és az alkotók érdekeltségei közötti egyensúly mellett érvelt.     L. Simon László méltatta az Orbán-kormány közgyűjteményi területen kifejtett tevékenységét, egyben emlékeztetett: a múzeumok belső működésének megreformálásában még komoly adósságai vannak a szakmának. Szerinte az állam legitim törekvése, hogy egy gyűjtemény egyik elemét egy másik múzeum keretébe helyezze el. Nem kell minden műtárgyat a budapesti múzeumok raktáraiban fölhalmozni – mondta.     Karácsony Gergely és Komlósi Csaba egyaránt bírálta az örökségvédelmi rendszer közelmúltbeli átalakítását és a városligeti múzeumi negyed tervét.     Karácsony Gergely szerint a beruházás urbanisztikai és kulturális szempontból is elhibázott projekt, pénzügyileg is megalapozatlan. Ezzel szemben L. Simon László külföldi példákat említve érvelt egy új múzeumi negyed létrehozása mellett. Erre szakmai szempontból is szükség van, és a beruházás üzletileg is megtérülne – mondta.         Rendkívül fontos, hogy a kőszínházi struktúrán kívül legyen jól működő független színházi rendszer, ez a vérfrissítést szolgálja, de nem ez a magyar előadó-művészeti élet legfontosabb kérdése – hangoztatta a fideszes politikus.         Karácsony Gergely szerint az intézmények és a társulatok finanszírozásának elválasztásával egyszerre lenne oldható a kőszínházi és a független szféra megkülönböztetése, illetve a Budapest-vidék ellentét.

Forrás:MTI