A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem elégedett a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár munkájával, ezért L. Simon László befejezi tevékenységét.
Lázár János ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség munkájáról beszámolva jelentette be. Utódjáról a miniszter dönt.
A tárcavezető alapvetően jó döntésként értékelte több terület és feladatkör Miniszterelnökséghez kerülését.
Arról is beszélt, hogy Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára hamarosan nyugdíjba vonul, emiatt szervezeti és személyzeti változások várhatók a következő időben. A takarékszövetkezeti integráció ki fogja állni a politikai vitákat és az idők próbáját – jelentette ki.
Lázár János kérdésre elmondta: a Magyar Postánál csalás miatt folyik nyomozás három ügyben, de minden ügyben minden felelősséget vállal ő és Németh Lászlóné is. Arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha vannak még feljelentések – akár névtelenek is – a Magyar Posta és a takarékszövetkezeti integráció miatt, mindenképpen rendeljenek el nyomozást, minden vizsgálatot folytassanak le, és “mindenhol minden felelősséget vállalunk” – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a napokban a numerus claususról úgy nyilatkozott: az nem jogfosztó, hanem “jogkorlátozó” törvény volt, Lázár János közölte: a Szakály Sándor által mondottak nem esnek egybe azzal a történettudományi értékeléssel, amely ma Magyarországon a történészek közötti konszenzus. Ez Szakály Sándor személyes álláspontja, és hiba lenne, ha a kormány állást foglalna az ügyben, a felmentését nem tervezik – mondta. Úgy vélte, annak eldöntése, hogy a történész kijelentése helyes vagy helytelen, nem a kormány dolga, majd a történésztársadalom megvitatja, és történettudományi kérdésekben a kormánynak nincs döntési joga, nagy baj is lenne, ha a kormány határozna ezekben a kérdésekben. Szakály Sándor főigazgatói munkájával maximálisan elégedett Lázár János.
A miniszter közölte azt is, hogy a kormány több mint három év társadalmi vita és egyeztetést követően lezártnak tekinti a Liget-projekt kérdését. Kifejtette, hogy minden érvet és ellenérvet mérlegeltek az ügyben, megkezdődik a kivitelezés és 2018-2019-re elkészül a beruházás.
Mint mondta, nem világos, hogy ki mi ellen tiltakozik, mivel a zöldfelületek aránya nőni fog a jelenlegihez képest. Megjegyezte: politikai akció lehet a dologban, ugyanakkor mindenkinek be kell tartani a törvényeket. Az építési területet a munkavédelmi és építésvédelmi szabályoknak megfelelően lekerítik, a kerítésen kívül azonban nincs akadálya a tiltakozásnak – tette hozzá.
A tárcavezető beszámolt arról is, hogy kijavították az államfő által kifogásolt passzusokat az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításában, az újra benyújtják az Országgyűlésnek. Közölte azt is, hogy a földárverések harmadik köre után nem tervez újabbat a kormány, ezért értékelése szerint okafogyottá vált a szocialisták által indított népszavazási kezdeményezés.
Megkérdezték a Déli pályaudvar sorsáról is, ezzel kapcsolatban ismét leszögezte, hogy Tarlós István főpolgármester távollétében nem döntenek az ügyben. Arra a felvetésre, hogy a városvezető felhatalmazta helyettesét, Bagdy Gábort a képviseletére, azt felelte: a főpolgármestert akarják meghallgatni, mert amikor nincs ott a kormányülésen, “hiánya átjár, mint huzat a házon”. Megerősítette azt is, hogy a kormány döntést hozott a fővárosi buszpótlás ügyében, Budapest meg fogja kapni a szükséges forrásokat.
A miniszter kitért arra is, hogy minden kormányzati szándék ellenére rosszul áll a kerékpárút-építési program, az elmúlt időben ugyan ezer kilométer kerékpárút épült, elsősorban fő közlekedési útvonalak mellett vagy belterületen, de ezeket alapvetően nem turisztikai célra használják, és most olyan kerékpárutak kellenek, amelyek ilyen célra alkalmasak.
Arról is beszélt, hogy az útfejlesztések ügyében is dönt a kormány, ami nem lesz egyszerű, a kormány asztalán ugyanis egy 2100 milliárdos útfejlesztési program van, és forráshiányok is vannak. Tételenként döntenek, hogy 2022-ig befejezhessék a programot. Preferencialistát állítanak fel, továbbá határoznak arról, hogy a fejlesztések mikor és hogyan valósulnak meg – magyarázta.
Lázár János megjegyezte: az önkormányzati tisztviselők joggal úgy érzik joggal, hogy kimaradtak a béremelésből, és a kormány kész tárgyalni az önkormányzati vezetőkkel, valamint a szakszervezetekkel, hogy miként tudnak segíteni ebben az ügyben.
Kérdésre megerősítette, hogy a tervek szerint minden kormányüdülőt értékesítenek.
A tárcavezetőt kérdezték arról is, hogy a Kéményseprők Országos Szakszervezete évenkénti kötelező ellenőrzést szorgalmaz és erről egyeztetnének vele. Azt válaszolta, hogy ez egy katasztrófavédelmi és hatósági kérdés, a politika nem veheti át a felelősséget a katasztrófavédelemtől, hogy megszabja a gyakoriságot, ugyanakkor meg fogja hallgatni őket.
Forrás:MTI