Lakos- sokan dolgoztak azon, hogy tönkretegyék őket, de nem sikerült

Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármester (b) és Lakos Imre volt szabaddemokrata alpolgármester az ellenük hivatali visszaélés vádja miatt indult per harmadfokú tárgyalásán, a Kúrián 2014. május 20-án. A Kúria jogerősen felmentette a vádlottakat. MTI Fotó: Beliczay László

A Kúria bizonyítottság hiányában jogerősen felmentette Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert és Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármestert a hivatali visszaélés vádja alól Budapesten kedden. Molnár Gyula a bírói döntés után azt mondta, indul az őszi önkormányzati választáson: “most már döntsenek az emberek!”

    A vád szerint 2006-ban Újbuda szocialista polgármestere és SZDSZ-es alpolgármestere egy több százmilliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve átjátszott egy magáncégnek. Molnár és Lakos tagadta bűnösségét, az ellenük a 2010-es önkormányzati választás napjaiban megindult eljárás politikai motívumait hangsúlyozva.
A Fővárosi Törvényszék 2012-ben első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Másodfokon 2013-ban a Fővárosi Ítélőtáblán egy eddig még bíróság előtt meg nem hallgatott tanú arról beszélt: hallomásból úgy tudja, hogy a milliárdos nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta Molnár kampányát, és ezt kellett viszonozni az ingatlan átadásával, mert az üzletember “benyújtotta a számlát”. Molnár kétségbe vonta a tanú szavahihetőségét.
A tábla másodfokon, nem jogerősen hivatali visszaélés miatt Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre, Lakost hat hónap felfüggesztettre és e mellett hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte. A szóbeli indokolás szerint a vádlottak leplezett célja egyértelműen az inkriminált ingatlan Leisztinger érdekkörébe átjátszása volt, a sokat hangoztatott területfejlesztés nem lehetett reális.
Molnár és Lakos a másodfokú döntést “politikailag motiváltnak” minősítette és fellebbezett, így került az ügy harmadfokon a Kúriára.
Kedden perbeszédeikben a védők felmentést, illetve új eljárást, az ügyész a bűnösség kimondását kérte.
A védők szerint súlyosan törvénysértő volt a másodfokú, bűnösséget kimondó döntés, a tanú folyosói pletykákból táplálkozó vallomására alapított ítéleti következtetések. Az ügyvédek szóvá tették, hogy a tanú a vádbeli cselekmények előtt három évvel távozott az önkormányzattól, egy másik ügyben egy másik polgármesterrel összefüggésben pedig büntetőeljárást eredményező hamis vád és rágalmazás miatt ítélték el jogerősen.

Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármester (b) és Lakos Imre volt szabaddemokrata alpolgármester az ellenük hivatali visszaélés vádja miatt indult per harmadfokú tárgyalásán a Kúrián 2014. május 20-án. A Kúria jogerősen felmentette a vádlottakat. MTI Fotó: Beliczay Lászl

Perbeszédében az ügyész úgy vélte: nem szükséges új eljárás, a másodfokú bűnösséget kimondó ítélet alapján kisebb korrekciókkal a Kúria meghozhatja a helyes döntés.
Az ügyész a tényállást felidézve rámutatott: a vitatott ingatlanügylet a 2006-os önkormányzati választások időszakában néhány héten belül lezajlott, a területet a magántulajdonban lévő cég önkormányzati cég közbeiktatásával pályáztatás nélkül tudta megszerezni, a tranzakció nem állt az önkormányzat érdekében, az ügylethez kapcsolódó közérdekű kötelezettségvállalás, illetve területfejlesztési tervek komolysága pedig megkérdőjelezhető.
Az ügyész szerint egy jogszerűnek tűnő eljárás során a polgármester és az alpolgármester jogosítványaival nem rendeltetésszerűen élve nyújtott jogtalan előnyt az ingatlant pályáztatás nélkül megszerző cég számára.
A Kúria kedd délután kihirdetett harmadfokú, jogerős, felmentő ítéletének szóbeli indoklásában jobbára a védői érveléseknek helyt adva több ponton is jogsértőnek minősítette a másodfokú ítéletet, ám az új eljárást szükségtelennek tartotta.
A legfelsőbb bírói fórum többek között rámutatott arra, hogy a másodfokon meghallgatott tanúnak nem volt közvetlen tudomása a vádbeli eseményekről, állításait más adat nem támasztotta alá, Molnár viszont vitatta. A másodfokú ítélet pedig bizonyos vonatkozásokban még e hallomásokon alapuló tanúvallomásnál is továbbment: például a vádbeli ingatlanügyletet Molnár Leisztingertől kapott kampánytámogatásainak viszonzásaként tüntette fel.
A Kúria kiemelte azt is: a vádbeli ingatlanügylet során nem a vádlottak, hanem önkormányzati testületek döntöttek, azt pedig az ügyészség nem bizonyította, hogy megtévesztették a döntéshozókat, vagy nyomásgyakorlás történt, továbbá nem bizonyított az sem, hogy a vitatott ügylet célja jogtalan előny biztosítása lett volna.
A Kúria harmadfokú ítéletében, a tábla másodfokú, bűnösséget megállapító ítéletét megváltoztatva és javarészt az elsőfokú, felmentő ítéletet alapul véve jogerősen, bizonyítottság hiányában mentette fel Molnárt, Lakost és a harmadrendű vádlottat, aki az ügyészség szerint ügyvédként bűnsegédi magatartást tanúsított az ügyben.
Az ítélethirdetést követően Molnár Gyula újságírók előtt arra hívta fel a figyelmet: az ügyben három ítéletből kettő felmentést hozott, kétharmaddal pedig ebben az országban “bármit meg lehet tenni”.
Molnár szerint az ellenük folyó eljárás “egy politikai lufi” volt, a Kúria döntése viszont a vádlottakat igazolta.
A szocialista politikus könnyes szemmel beszélt arról, hogy nem gondol kártérítésre, nem számít bocsánatkérésre, de indul az őszi önkormányzati választásokon és nyílt vitára biztatja politikai riválisait arról, mi történt az elmúlt években.
“Hagyjuk otthon a rendőrséget, ügyészséget, bíróságot”, döntsenek az emberek – mondta Molnár Gyula.
Lakos Imre az újságíróknak arról beszélt: sokan dolgoztak azon, hogy tönkretegyék őket, de nem sikerült, az igazságszolgáltatás korrigált, és ez reményt adhat.

Forrás:MTI