Lázár: “az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”

Az ország versenyképességének javítását és gazdaságának növelését célozza a bürokráciacsökkentés – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott interjúban. Lázár János egy Albert Einstein idézettel foglalta össze a bürokráciacsökkentés alapelvét: “az állam a mi szolgánk és ne mi legyünk az állam rabszolgái”.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter interjút ad a Magyar Távirati Iroda újságírójának az Országházban 2016. február 4-én. MTI Fotó: Marjai János

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jelentős bürokrácia az oka annak, hogy miközben a többi visegrádi ország versenyképessége folyamatosan javul, Magyarországon ez a növekedés nem elég dinamikus. Szerinte az állam elhízott ezért lassú, így lemarad a versenyben. A bürokrácia csökkentésével javulnak a nemzetközi verseny-pozícióink is – fogalmazott.
    A kontinens versenyképességi tartaléka a közép-európai régióban van, ezért Magyarországon mind a bürokratikus intézmények és hivatalnokok, mind az egy-egy területet érintő jogszabályok számát csökkenteni kell ahhoz, hogy a GDP-növekedés 2018 után is 2-4 százalék körül legyen – tette hozzá.
    A miniszter elmondta, hogy más országok lényegesen kisebb apparátussal dolgoznak, és Magyarországnak ezen a téren is el kell érnie a visegrádi országok vagy az Európai Unió átlagát.
    Fenntarthatatlan az, hogy a foglalkoztatottak között az állami alkalmazottak aránya mintegy 20 százalékos, miközben Lengyelországban arányuk nem éri el a 10 százalékot, és Csehországban is 13 százalék alatt van – közölte Lázár János.
    A Miniszterelnökség ezért olyan új kormányzati modellre tesz javaslatot, amelyben a központi államirányítás, a stratégiaalkotás és a döntéshozatal minisztériumokba szerveződik, míg a területi szintű államigazgatás a járási és kormányhivatalokba kerül.
    A közigazgatási rendszer átalakításának első lépéseként felállított járási és kormányhivatali rendszer mára mindenki számára bizonyította a hatékonyságát. A kormányablakok segítségével olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb lett az ügyintézés.
    Az államszervezetben a probléma elsősorban nem lent, hanem fenn van, felfelé haladva egyre nagyobb és átláthatatlanabb az állam. A legtöbben a központi államigazgatás mintegy 90 intézményében dolgoznak – tette hozzá, rámutatva arra, hogy ezért tett javaslatot az 50 ezer embert foglalkoztató 73 háttérintézmény átszervezésére.
    “Ma már sokkal inkább úgy tűnhet: nem a minisztériumnak van háttérintézménye, hanem a háttérintézménynek van minisztériuma” – jegyezte meg, példaként említve az agrártárca egyik hivatalát, ahol többen dolgoznak, mint a minisztériumban, vagy a mintegy hatszáz fős Oktatási Hivatalt, emlékeztetve: a területtel foglalkozó államtitkárság mindössze ötvenfős.
    Megszűnnek azok az intézmények, amelyeknek működtetése drága és felesleges. Ezeknek feladatait a jövőben a minisztériumok vagy a kormányhivatalok látják el, a részletekről azonban még zajlanak a tárgyalások a tárcákkal – fűzte hozzá.
    Az Országos Egészségbiztosítási Pénztér például az Emberi Erőforrási Minisztériumában vagy a gazdasági tárcánál működhet tovább – mondta Lázár János, kiemelve: a struktúra megváltozása nem jelenti az adott intézmény által ellátott feladat megszűnését, csupán azt hatékonyabb, olcsóbb és ésszerűbb keretek között biztosítja az állam.
    A háttérintézményekkel kapcsolatos döntések az év közepéig megszületnek. Ezután áttekintik a zártkörűen működő állami részvénytársaságokat – közölte.
    A miniszter kijelentette: a Miniszterelnökség létszámleépítésre is javaslatot tesz.
    Lázár János a járási és kormányhivataloknál július 1-jéig, valamint 2017 januárjáig 10-15 százalékos létszámkorrekciót tart szükségesnek, vagyis a jelenlegi 36 ezer helyett 30 ezernél kevesebbre csökken a létszám szűk egy éven belül.
    A július 1-jével a tárcákba olvadó háttérintézményeknél 20 százalékos leépítés várható, a jövő évi költségvetésben pedig további 15 százalékos csökkentéssel számol a Miniszterelnökség a minisztériumoknál. Az így megtakarított forrás a tárcáknál marad, amely az eredményesebb hivatali munkára ösztönző, későbbi béremelések fedezete lehet majd – hangsúlyozta Lázár János.
    A miniszter elismerte: a járási és kormányhivataloknál ez azt jelenti, hogy több feladatot kevesebb ember lát majd el. Jelezte ugyanakkor, hogy zajlik a járási hivatalok fejlesztése, a már átadottakkal együtt májusig 270 új kormányablak létesül.
    Emlékeztetett az ott dolgozók életpályamodelljére is, amelynek eredményeként júliustól fokozatosan emelkedik a járásokban dolgozók bére, összesen 50 százalékkal. 2017 januárjától a kormányhivatali dolgozókra kerül sor, a háttérintézmények átszervezésével pedig összkormányzati szinten nyílik lehetőség a tisztviselők béremelésére – mondta Lázár János.
    Arról is beszélt, hogy az elbocsátottaknak több lehetőséget is nyújt a kormányzat. Javaslata szerint az év második felében önként távozók a végkielégítésük összegének két-háromszorosát, akár fejenként 5-10 millió forintot is kaphatnak, ha vállalják, hogy tíz éven belül nem lépnek vissza az állami szolgálatba, hanem a versenyszférában érvényesítik tudásukat. A kormány ezért folyamatosan egyeztet a piaci szféra képviselőivel is.
    Lázár János úgy ítélte meg: az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően a most kilépők jó eséllyel helyezkedhetnek el máshol. Ezt segítendő Karrier Híd 2 néven programot is indít az állam: támogatást, adó- vagy járulékkedvezményt nyújt azoknak a munkaadóknak, akik állami szolgálatból kilépőket vesznek fel.
    A nyugdíjba vonulók álláshelyét sem fogják betölteni – tette hozzá.

Lázár János szerint nemcsak bürokratikus intézményből és hivatalnokból van sok, a szabályok nagy száma is akadályozza az emberek életét. Példaként említette az OECD adatait, amelyek szerint egy vállalkozó Magyarországon 277 órát tölt adóügyei rendezésével, egy telephely létesítésekor pedig 252 nap alatt jut áramhoz az igénylő. A vállalkozás indítása Magyarországon 24 eljárást igényel, míg a többi visegrádi országban átlagosan tizenkettőt. Magyarországon a hivatali ügyintézés kényelmetlen, bosszantó és drága, amin változtatni kell – hangsúlyozta a miniszter.
A bürokrácia jelenleg akadálya például az uniós pénzek lehívásának – holott a források kifizetésének gyorsítását célul tűzte ki a kormány -, csak úgy mint az építésügyi túlszabályozottság miatt a családi otthonteremtési program elindulásának is, pedig akár százezres nagyságrendű is lehet azok száma, akik ebbe belevágnának – hangsúlyozta.
A bürokráciacsökkentés jegyében Lázár János brit modell alapján arra is javaslatot tesz, hogy a parlament őszi ülésszakától egy új jogszabály vagy törvény megalkotása esetén két másikat szüntessenek meg – mondta.
Nem mi vagyunk az első kormány a rendszerváltás óta, amely a bürokráciacsökkentésről beszél, de mi vagyunk az első, amelyik véghez is viszi – jelentette ki. “Tisztában vagyok vele, hogy hatalmas vitákat fog generálni, de a bürokráciacsökkentés után Magyarországon könnyebb lesz élni és vállalkozni. Ennek pedig még ebben a ciklusban haszonélvezői lesznek azok is, akik most még a privilégiumok elveszítése miatt tiltakoznak” – foglalta össze a miniszter.