Lázár: fővárosi beruházásokról döntött a kormány

Számos fővárosi kulturális beruházásról döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön.

    Lázár János sajtótájékoztatóján ismertette, hogy – Tarlós István főpolgármester jelenlétében – határoztak arról, felújítják az Országos Széchényi Könyvtár főépületét, erre hivatalos tervpályázatot írnak ki, emellett nagy raktárépületet kap az intézmény, várhatóan Piliscsabán.
    Döntöttek arról is, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum “használatába ajánlják” a józsefvárosi Palotanegyed több épületét – a Magyar Rádió régi székházának használaton kívüli részeit, valamint az Esterházy- és a Károlyi-palotát -, és ezek között visszaállítják, növelik a zöldfelületeket. A projektre az intézmény főigazgatójától várják a koncepciót.
    A miniszter azt is közölte, hogy mintegy 25 milliárd forintból felújítják az Operaház főépületét 2017-2018-ban. Az intézmény művészei az Erkel Színházban és valószínűleg az Eiffel-csarnokban fognak játszani a rekonstrukció alatt. A kabinet emellett új központi épületet keres a Természettudományi Múzeumnak.
    A kormányülésen megerősítették az állatkerti fejlesztések támogatását is, a 25 milliárd forintos fejlesztési támogatás rendelkezésre áll és a parkolási problémák megoldására is tesznek lépéseket – tudatta a miniszter.
    Elmondta azt is, hogy a három nagy budapesti pályaudvar sorsáról még nem hoztak döntést, további egyeztetés lesz róluk.
    A városligeti beruházásról szólva Lázár János ismét megerősítette, hogy a jelenlegi 60-ról 65-70 százalékra nő a zöldfelületek aránya. Mint mondta, “megértéssel kezelik”, ha két év előkészítő munka után “őszinte zöld csoportok”, “valódi civilek”  és nem “politikai civilek” egy zöldfelület vagy egy épület megmentéséért küzdenek, azonban tiltakozásra szabályozott keretek között van lehetőség, a törvényeket mindenkinek be kell tartani.
    A minisztert kérdezték arról is, hogy  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról azt mondta: több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását. Lázár János közölte: tiszteletben tartja a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját, de elsősorban azoknak kell segíteni, akik itt élnek, a munkanélkülieket kell támogatni. Három-négy olyan régió van az országban, amelyet még ki kell aknázni, hogy munkát biztosítsanak az ottani munkanélkülieknek – magyarázta. Úgy fogalmazott, “egyetlen magyar emberről sem mondhatunk le azok javára”, akik külföldről jönnek ide.
    Úgy vélte, amíg Magyarországon nincs teljes foglalkoztatottság, nem lehet azt mondani, hogy megoldották a problémát. Bár a rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak, mint most, még mindig vannak régiók, ahol nincs munka, nincsenek boldogulási lehetőségek – mutatott rá. Közölte: nem lehet megbélyegezni azokat, akik elmennek az országból, mert ők általában arra készülnek, hogy külföldön megalapozzák az életüket, majd hazatérnek. Nagy gond, hogy a legtehetségesebbek és legbátrabbak próbálkoznak ezzel, és azért kell dolgoznia kormánynak, hogy úgy javuljanak a körülmények az országban, hogy az emberek azt lássák, nem éri meg elmenni innen – magyarázta.
    Lázár János arról is beszélt, hogy a Miniszterelnökséghez több konfliktusos, nehéz ügy tartozik, nem könnyű portfólióról van szó. Mint mondta, nem veszi rossz néven, hogy ha egy ügy sínre kerül, azt adott esetben már más működteti. A Sorsok Háza kényes kérdés, amelyből nem lehet a magyar zsidóságot kihagyni – vélekedett. Hozzátette: ha a konszenzus megteremtése öt évig tart, akkor ez hosszú folyamat lesz, “amíg nem tudunk konszenzusra jutni, addig nincs értelme sietni”.
    Megjegyezte: sajtótájékoztatója után Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével egyeztet, és találkozót készít elő a zsidó vezetők és Orbán Viktor között, hogy áttekintsék a kormány és a zsidó közösség kapcsolatait.
    Lázár János közölte: 2016-2020 között a kormány 13 milliárd forintot ad szerzetesrendeknek, például a kormány forrást biztosít a budai Szent Imre plébániatemplom és a székesfehérvári Nepomuki Szent János plébániatemplom felújításához a ciszterci rendnek, a csornai premontrei prépostság épületegyüttesének felújítását is támogatja a kormány, segítik a jezsuiták miskolci fejlesztését, a bencéseknek győri fejlesztéseikre 2,2 milliárd forintot biztosítanak, a ferencesek 1,3 milliárd forintot kapnak fejlesztésekre, a pálos rend 200 millió forintot, a karmelitáknak emlékhely kialakítására 400 millió forintot adnak, a premontreiek fejlesztéseit 800 millió forinttal támogatják, a domonkos rend kőszegi iskolájának felújításához 500 millió forinttal járulnak hozzá, a piaristák mosonmagyaróvári iskoláját pedig 900 millió forinttal támogatják.
    A tűzszerészek múlt heti balesetéről szólva a tárcavezető azt mondta: gondoskodnak az elhunyt tűzszerészek családtagjairól, gyermekeiről. A legutóbbi kormányülésen meghallgatták Simicskó István honvédelmi miniszter rövid jelentését az esetről, de a legfontosabb a támogatás megadása a hozzátartozóknak – közölte.
    Kiemelte: a honvédeket az államnak nem üzleti biztosítás alanyának kell tekinteni, és most is, ha üzleti biztosítási elv alapján rendeznék az elhunytak sorsát, a hozzátartozók kevesebbet kapnának. Üzleti alapon nem lehet biztosítani a honvédség tagjait, az államnak honorálnia kell azt az áldozatvállalást, hogy készek feláldozni az életüket a hazáért – emelte ki.

Forrás:MTI