Tovább lassíthatta decemberben a magyarországi inflációt a háztartási közműdíjak újabb csökkentése, de az átszűrődés mértéke egyelőre igen bizonytalan – hangsúlyozták a szerdai adatismertetés előtt londoni pénzügyi elemzők.
A szélesebb londoni konszenzusos előrejelzési átlag 0,4 százalékos decemberi inflációt valószínűsít, de a bizonytalanság mértékét mutatja, hogy a citybeli prognózisok az átlagon belül szokatlanul széles sávban mozognak. Egyes londoni elemzői vélemények szerint a közműdíj-csökkentés hatása érdemben csak a januári inflációs adatsorban jelenik meg, és a múlt hónapban még a novemberivel egyező, 0,9 százalékos volt az éves infláció, más becslések szerint ugyanakkor már decemberben 0,3 százalékig lassulhatott a fogyasztói árak tizenkét havi emelkedési üteme Magyarországon. A 0,3 százalékos éves inflációról szóló előrejelzést a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői adták. Becslésük szerint a novembertől érvényes újabb közműdíj-csökkentés hatására havi összevetésben átlagosan 0,6 százalékkal csökkent decemberben a fogyasztói árindex Magyarországon. A ház szakértőinek számításai szerint a háztartási energiaárak csökkentése önmagában 0,8 százalékpontot faragott le a havi összehasonlításban számolt inflációs rátából a múlt hónapban. Az előrejelzési sáv másik végén a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai állnak, akik decemberre a novemberivel megegyező, 0,9 százalékos tizenkét havi inflációs ütemmel számolnak. A ház előrejelzése szerint az energiaárak csökkentésének hatása januártól kezd átszűrődni a fogyasztói árakba: a cég elemzői erre a hónapra 0,6 százalékos éves inflációt várnak. A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői ugyanakkor decemberre jósoltak 0,6 százalékos éves inflációt. Elismerték, hogy ez magasabb a 0,4 százalékos széles citybeli konszenzusnál, indoklásuk szerint azonban jelentős a múlt havi infláció előrejelzését terhelő bizonytalanság, mivel nincsenek olyan meghatározott indikátorok, amelyek előre mutatnák, hogy a novemberi közműdíj-csökkentésből “mennyi lesz látható” már a decemberi inflációs adatsorban. A Goldman Sachs londoni elemzői is azzal számolnak mindazonáltal, hogy a teljes hatás januártól lesz érzékelhető, ami azt is jelenti, hogy 2014 a magyarországi inflációs ütem meredek ívű lassulásával kezdődött. A cég szerint a forint decemberi gyengülése valamelyest ellensúlyozhatta a háztartási energiaárak csökkentésének dezinflációs hatását a múlt hónapban, és az élelmiszerárak is okozhattak felfelé ható meglepetést. A Goldman Sachs londoni elemzői szerint az idei év elejére várható meredek inflációs lassulás természetszerű velejárója lesz az egy év múlva belépő pozitív bázishatás, bár ha a kormány 2014 első felében valóban végrehajt egy még további 10 százalékos közműdíj-csökkentést, akkor az idei egész éves átlagos inflációs ráta nem fogja elérni az 1 százalékot. A cég szerint mindazonáltal előbb-utóbb – további közműdíj-csökkentés esetén valószínűleg hathónapos késleltetéssel – érvényesülni fognak a mostani inflációs mélypont bázishatásai, később pedig ehhez járul még a magyar gazdaságban meglévő negatív kibocsátási rés bezárulása. Ezek a tényezők a Goldman Sachs elemzőinek várakozása szerint jövőre a 3 százalékos célszint fölé emelik vissza a magyarországi inflációs ütemet. A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása – vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől – ugyanakkor erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics az európai felzárkózó gazdaságok rövid és középtávú kilátásairól összeállított legújabb átfogó előrejelzésében kimutatta, hogy a negatív kibocsátási rés a közép- és kelet-európai térségen belül jelenleg Magyarországon a legszélesebb, a potenciális GDP-hez mérve mínusz 3,5 százalék körüli. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó elemzői 0,4 százalékra lassuló tizenkét havi inflációt jósoltak decemberre. Előrejelzésükben hangsúlyozták azt a várakozásukat, hogy a novemberben végrehajtott újabb közműdíj-csökkentés már a múlt hónapban teljes mértékben átszűrődött a fogyasztói árindexbe. A Barclays londoni elemzői szerint ebben az inflációs környezetben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valószínűleg folytatja monetáris enyhítési ciklusát, bár várhatóan az eddigieknél kisebb, lépésenként 0,10 százalékpontos kamatcsökkentésekkel. A cég alapeseti várakozása szerint az MNB a 2,80 százalékos alapkamat elérése után szünetet tart, bár ez döntően az euró forintárfolyamának alakulásától függ. A 4cast nevű londoni pénzügyi elemzőcég szakértői is 0,4 százalékos éves inflációt valószínűsítenek decemberre, ugyancsak azt jósolva, hogy a novemberi közműdíj-csökkentések hatása a múlt hónapban jelent meg a fogyasztói árindexben. A ház szerint ezt a dezinflációs hatást valamelyest ellensúlyozhatta az üzemanyagárak emelkedése, amely a cég elemzőinek becslése szerint 0,2 százalékpontot adhatott hozzá a teljes kosárra számolt inflációhoz.
Forrás:MTI