Május, ünnep!

A Magyar Állami Operaház nagyszabású keretek között, a Keleti pályaudvaron jelentette be májusi híreit a sajtó nyilvánossága előtt, egy Taurus típusú, az Opera logójával felmatricázott mozdony előterében. A különleges dizájnnal ellátott jármű az Opera-MÁV-együttműködést is szimbolizálja, amelyet a hónapban indult OperaKaland ötödik szériája előtt írtak alá az intézmények képviselői. Az évad kiemelt eseménysorozata, a Májusünnep Faust225 Fesztiválja nemzetközi fellépőgárda és világhírű magyar művészek közreműködésével május 17-én veszi kezdetét.

Fotó: Juhász Melinda

Faust225 Fesztivál címmel rendezik meg az Opera idei Májusünnep eseménysorozatát, amely a tavalyi Strauss150 Fesztivál után széleskörű nemzetközi sajtófigyelmet élvez: az előadásokat idén többek közt Anglia, Franciaország, Németország és Lengyelország orgánumait képviselve számos szakújságíró látogatja meg, de Kanadából is érkezik tudósító. A tizenöt előadásos Faust225 Fesztivál, amely Goethe Faustjának első, töredékes formájú megjelenésének 225. évfordulója alkalmából jött létre, a szezon legkoncentráltabb élményét kívánja nyújtani öt nagyszerű, fausti tematikájú opera és egy különleges operatórium felvonultatásával, a Magyar Állami Operaház vezető művészeivel és kimondottan erre az alkalomra invitált kiváló vendégelőadókkal.

Az eseménysorozat nyitóelőadása, Gounod Faustjának premierje május 17-én igazi szenzációnak ígérkezik. Az operát Michał Znaniecki viszi színre. A lengyel színházrendező 24 évesen debütált a milánói Scalában.

1992 óta közel 200 produkciót hozott létre szerte a világban. Elsősorban zenés rendezőként tartják számon, de a kőszínházi zenés és prózai munkák mellett sok független, új terekkel és távlatokkal kísérletező színházi projektet szervez. Znaniecki nem először találkozik a Faust-történettel: korábban rendezte többek közt Marlowe Doktor Faustusát és modern parafrázisokat is. Gounod operáját most rendezi először. „Mindig valami miatt választok egy operát. Gounod Faustjában ez a „valami” a Keringő, amit nagyon szeretek, és amit igyekszem a megszokottól kicsit eltérően megrendezni. Ez a keringő nem csupán holmi kedves, könnyed tánc. Arról énekelnek benne, hogy az életet élvezni kell, amíg lehet – amíg meg nem halunk. A szép zene csak a felszín; alatta azonban valami nagyon erős dolog rejlik” – nyilatkozta az alkotó a premier műsorfüzetéhez adott interjúban. Színrevitelével kapcsolatban kiemelte: olyan dolgokat keres a zenében és a librettóban, ami a mai közönséghez szól. „Margit például nagyon mai, modern nő; egy természetes, ösztönös lény, aki a saját értékrendszere szerint tud csak élni. Nem azért utasítja el eleinte Faust közeledését, mert annyira szűzies és ártatlan, vagy mert nem vonzódik Fausthoz – nagyon is vonzódik hozzá. Zavarja a társadalmi osztálykülönbség, ami közte és a gazdag Faust között feszül… Manapság sokkal kevésbé érzékelhetők a társadalmi rétegek közötti differenciák, én viszont szerettem volna érzékeltetni ezt a kontrasztot, ezért csináltam Margitból takarítónőt” – tette hozzá. „Valaki azt mondta nekem: »El akarok jönni megnézni a rendezésed, mert látni akarom, milyen poklot rendezel.« Azt válaszoltam: »A pokol bennünk van, úgyhogy nem kell eljönnöd.« Ebben az előadásban erről szeretnék beszélni: hogy már a pokolban vagyunk; és könnyen rájöhetünk erre, ha felfedezzük a kis közönséges Mefisztókat a mindennapi életben” – mondta Znaniecki.

A Gounod-operát öt alkalommal láthatja a budapesti Operaház közönsége kiemelkedő szereplőgárda tolmácsolásában. A három főszerepben az ősszel Edita Gruberova oldalán az Erkel Színházban sikert aratott Dario Schmunck, a New York-i Metropolitanből hazatérő Bretz Gábor és Rost Andrea lép színpadra.

A Faust bemutatóját Maurizio Benini dirigálja. Az olasz karmester francia és olasz repertoárra specializálódott. Rendszeres vendége a világ legnagyobb operaházainak, többek közt a milánói Scalának, a New York-i Metropolitannek, a párizsi Operának, a bécsi Staatsopernek, a barcelonai Liceunak, a madridi Teatro Realnak, a nápolyi Teatro San Carlónak. Először vezényel a Magyar Állami Operaházban, és éppen egy olyan operát, amelyet kilenc sorozatban dirigált már többek közt Párizsban, New Yorkban, San Franciscóban – és legutóbb 2014-ben a londoni Covent Gardenben. A darabról így vall a budapesti bemutató előtt: „Van benne két olyan ária, amely nagyon híres és népszerű, amit mindenki ismer, dúdol – nyilván ez is hozzájárult a tartós sikerhez. A fő ok azonban az, hogy Gounod színházi zenei nyelvet használ. Nagyon hirtelen vált tempót, színt, melódiát, hangulatot. Miért teszi ezt? Hogy még inkább hangsúlyozza, aláhúzza a történetet. Hogy minden érzés, szó, szín, amit az énekesek énekelnek, rögtön megjelenjen a zenében, hogy azonnal hangulatot teremtsen a librettónak és a történetnek. Ebben rejlik Gounod zsenialitása.”

Sok operaszerzőt „kísértett meg” az ördög az elmúlt 250 évben, de talán mind közül a leghíresebb operai adaptáció Gounod francia nagyoperája, mely Goethe Faustjának első részét vette alapul. Romantikával, horrorisztikus elemekkel és gótikus motívumokkal fűszerezett parfümös, füstös dráma; történet románcról, kísértésről, a vallás és a sátáni erők örök harcáról. A több mint kéthetes, nemzetközi hírű magyar és külföldi művészek közreműködésével megvalósuló sorozat másik premier-előadása Ferruccio Benvenuto Busoni: Doktor Faust című előadása. A művet még sosem adták elő Magyarországon, Szabó Máté rendezi, dirigense Vajda Gergely. Az előadás Szegedi Csabával a címszerepben május 22-én és 24-én látható, Mefisto szerepében László Boldizsár lép színpadra. A darab két prológban, egy intermezzóban és három jelenetben meséli el a világirodalom leghíresebb tudósának tragikus történetét. Húsvét hajnalán épp a Hiszekegyet éneklik a népek, amikor Faust, a saját vérével aláírja a szerződést Mephistophelesszel. Elcsábítja a kis Gretchent, majd a pármai hercegnét. Bibliai alakokat varázsol elő, felelős lesz egy katona haláláért, sorsára hagyja a hercegnét közös gyermekükkel, s a tűzből a trójai Heléna alakja lép ki. Faust becsukja a varázslatok könyvét…

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának, az Opera együttesének ritkaság-hangversenye zárja a nagyszabású fesztivált. Június 1-én Robert Schumann: Jelenetek Goethe Faustjából című grandiózus oratorikus műve csendül fel Michael Schønwandt vezényletével, olyan szólistákkal, mint – többek közt – Jochen Kupfer, Letizia Sherrer és Kovács István, valamint a Nemzeti Énekkar és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara közreműködésével.

A Faust225 Fesztiválon az Opera további, Faust-tematikájú repertoár-előadásai is színre kerülnek két-két alkalommal. Kovalik Balázs elsöprő sikerű Mefistofele-rendezését Carlo Montanaro vezényli május 28-án és 30-án, 27-én és 29-én Halász Péter vezényletével játsszák Zsótér Sándor idén bemutatott rendezésében A bűvös vadászt, azt megelőzően, 16-án és 20-án ugyancsak egy idei alkotás, az Anger Ferenc által színre vitt Stravinsky-darab, A kéjenc útja lesz műsoron Héja Domonkos zenei irányításával és két külföldi vendégművész: Tuomas Pursio és Eleanor Lyons közreműködésével.

OperaKaland 5.

 

Az Opera Faust225 Fesztiváljának kezdete előtt zárul az ötödik OperaKaland széria az Erkel Színházban. Május 5. és 16. között 14 alkalommal játsszák Mozart: Szöktetés a szerájból című operáját, amelyet 24.000 diák tekint meg a sorozatban. A 2015 tavaszi etapban 150 település 420 intézménye vesz részt, ebből 315 vidéki intézmény 16.500 tanulója jut el a fővárosba, hogy megtapasztalja élete első operaélményét. Az új kalandozók 24 ezres tömegével az OperaKaland össz-látogatószáma meghaladja a 100.000 főt.

A program változatlanul a kezdetekkor kitűzött célért szerveződik: hogy anyagi körülménytől és lakóhelytől függetlenül minden diákhoz eljussanak az operaházi műfajok. Az OperaKalandban való részvétel lehetősége minden magyar középfokú köznevelési intézmény tanulója számára adott (iskolatípustól és fenntartótól függetlenül).

Az OperaKaland program eddigi teljes látogatószáma 2013 májusától, négy sorozatban 77 ezer, a bekapcsolódó köznevelési intézmények száma pedig eléri az ötszázat. A négy lezárult sorozathoz összesen 173 település csatlakozott. A kezdeményezés széles körben ismertté vált, a pedagógusok számon tartják mint potenciális kulturális lehetőséget, melynek eredményeképpen az ötödik, most zajló sorozatban – a program életre hívásának történetében először – az Erkel Színház nem is tudott minden jelentkezőt fogadni, így a jövőben szériánként nagyobb előadásszámot tűz majd műsorra az Opera.

Az OperaKaland-KultúrKaland programot az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága támogatja. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az Opera magazinnak adott nyilatkozatában kiemelte: „E mintaprogram tökéletesen beleillik abba a kulturális alapellátás gondolatán nyugvó államtitkári programba is, amit a kinevezésemkor kihirdettem: azaz, hogy értéket mindenkinek.” A program KultúrKalanddá bővítéséről elmondta: „Arra gondoltunk, hogy ha már a gyerekek úgyis feljönnek Pestre megnézni egy operaelőadást, csavarjunk egyet az élményen, és adjunk hozzá a kínálathoz olyan múzeumokat, levéltárakat, könyvtárakat, akik szintén vállalják, hogy beengedik őket háromszáz forintért, sőt ingyenes múzeumpedagógiai vagy egyéb módszertani foglalkozást is tartanak nekik.” Hozzátette, hogy a program során a gyerek olyan szociális aspektussal is találkoznak, mint öltözködés, viselkedés egy-egy elegáns intézményben. „Ez egy polgári attitűd, az európaiság fokmérője, miért kellene hagyni, hogy kimaradjon belőle bárki, csak azért, mert vidéken lakik?” A kulturális államtitkárság mellett a Köznevelésért Felelős Államtitkárság is támogatja a programot. Az állam az Opera költségvetésén keresztül sorozatonként mintegy 60-70 millió forinttal, a BKK-BKV kedvezményes napijegyekkel, a MÁV-Start és a GYSEV pedig 90%-os menetdíjkedvezménnyel segíti a Magyar Állami Operaház OperaKaland programját.

Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szintén adott interjút az Opera magazinnak, melyben kiemelte: „A hazai kulturális élethez mindig is nagyban hozzájárult a vasút, akár az idén hetvenéves szimfonikus zenekarunkra, akár a gyerekvasutasok nevelésére gondolunk. Másrészt a MÁV már régebben is élére állt a hasonló kezdeményezéseknek, csoportos utazásokat szerveztünk például diákoknak fővárosi múzeumokba. Ebbe a már működő programunkba hamar be tudtuk illeszteni az OperaKalandot, most pedig még szorosabbra fűzzük a kapcsolatot: idén először egy, az Operaházzal közösen felmatricázott Taurus mozdonyon népszerűsítjük az Opera programjait és magát az intézményt.”

 

MÁV-Opera együttműködés

 

Május 12-én a Keleti pályaudvar 9-es vágányára gördült be először az a mozdony, amely az Opera logóját viseli, útjain hirdetve a Magyar Állami Operaház programjait. A MÁV – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozzájárulásával – továbbra is biztosítja, hogy az OperaKalandban résztvevő diákok az ország minden pontjáról 90%-os engedménnyel utazhassanak, ezzel jelentős mértékben segítve az Opera ifjúság- és közönségnevelő sorozatát. A MÁV és az Opera saját orgánumában kölcsönösen hirdeti a másik nyújtotta lehetőségeket, ezzel is erősíti egymást a két állami fenntartású intézmény.