Márki-Zay: Magyarország visszatérhet a történelem jó oldalára

Magyarországnak a történelem “jó oldalára” történő visszatérésébe vetett hitét fogalmazta meg a parlamenti választáson közös jelöltekkel induló ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltje a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ellenzéki nagygyűlésen kedden Budapesten.

Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje (első sor, b2), mellette Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselőjelöltje Budapest 10. választókerületében (első sor, b), Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke (b2), Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke (k), Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója (j3), Donáth Anna, a Momentum elnöke (j2), Jakab Péter, a Jobbik elnöke (j) az Egységben Magyarországért nagygyűlésén Budapesten, a Műegyetem rakparton 2022. március 15-én. Kunhalmi Ágnes mögött Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, mögötte takarásban Karácsony Gergely főpolgármester. MTI/Szigetváry Zsolt

    Márki-Zay Péter a Műegyetem rakparton az országgyűlési választással kapcsolatban úgy fogalmazott: “mi hisszük azt, hogy a hatalom a népé, hogy Dávid legyőzi Góliátot. Hisszük, hogy április 3-án Magyarország visszatér a történelem jó oldalára, Magyarország győztes lesz végre, hogy újra nép leszünk, hogy újra nemzet leszünk, hogy újra büszkén mondhatjuk ki, akármerre járunk is a világban, hogy magyar vagyok”.
    Azt kérte az ellenzéki szimpatizánsoktól, hogy győzzenek meg még három embert, és akkor kétharmaddal tudják leváltani “Magyarország történelmének legkorruptabb kormányát”. Megjegyezte, hisz a csodákban és nem törik le a közvélemény-kutatások, mert ő az a politikus, aki soha nem nyert közvélemény-kutatást, de választást egyetlenegyet sem veszített el.
    Márki-Zay Péter szerint Magyarország ma már nem egy népet jelent a világ számára, hanem egyetlen arcot, mivel “egy ember kisajátított minket”. Miközben a hallgatóság azt skandálta, “Orbán, takarodj!”, az ellenzéki politikus úgy folytatta, emiatt az arc miatt ítélik meg a magyarokat, egy ember miatt, aki hol ide fordul, hol oda, “kisstílű játszmáit játssza” a világ politikai színpadán, aki felelős azért, hogy 1848-cal ellentétben most egyre többen szégyenkeznek azért, hogy magyarok.
    Az áprilisi választáson arra kell szavazni, hogy ismét “egy nép legyünk” és ne “kívülállók saját hazánkban” – hangoztatta.
    Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy ember akarja megmondani, milyenek vagyunk, kit és hogyan szeretünk, miről mit gondolunk.
    Márki-Zay Péter azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy “33 évvel a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk a saját hazánkban”. Ezúttal nem külső kényszer, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya miatt választottuk a lemaradó Keletet a fejlődő Nyugattal szemben, a rabságot a szabadsággal szemben, a gyűlöletet a szeretettel szemben. Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára – mondta.
    Szerinte soha nem volt még ilyen egyszerű a választás: a Kelettel szemben Európát kell választani.
    Kitért arra is: az ellenzék attól erős, hogy sokféle. Szerinte az, amit az ellenzék négy év kemény munkájával, pártokkal és civilekkel felépített, azoknak is békésebb és biztonságosabb országot kínál, akik nem rájuk szavaznak.
    A miniszterelnök-jelölt hitet tett egy szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarország mellett, valamint megerősítette euroatlanti elkötelezettségét és kiemelte az ellenzéki pártok több választási ígéretét is.
    A nagygyűlésen Iványi Gábor lelkész arról beszélt, “nincs magyar szabadság világszabadság nélkül”, és “Közép-Európában nincs köztes tér a nyugati szabadság és a keleti zsarnokok között”.
    Az ellenzék 12 pontját sorolva “a fideszes propaganda eltörlését” követelte Donáth Anna, a Momentum elnöke, aki önálló egészségügyi és oktatási tárca felállítását szorgalmazta.
    Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke a valós parlamenti képviselet, a törvény előtti egyenlőség és a jogállam megteremtését nevezte céljuknak, a hatalmat pénzzé alakító rendszer felszámolását ígérve első lépésként.
    Egységre hívott a békéért, a szabadságért és Magyarországért Jakab Péter Jobbik-elnök. Úgy fogalmazott: ahol a pártok összefognak, ott kormányt váltunk, ahol a nemzet fog össze, rendszert is.
    Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke új földosztást, felszabadított gazdatársadalmat, független igazságszolgáltatást ígért.
    Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke az otthonok és a megélhetés védelmét ígérte. Közlése szerint az előbbit hatékonyabb hadsereggel, utóbbit megfékezett árakkal, méltó juttatásokkal, az euró bevezetésével érnék el.
    Az euró mihamarabbi bevezetését, a mostaninál hatékonyabban működő Európát és az oktatás szabadságát követelte Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselő.
    Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke azt emelte ki: napjainkban nemcsak az ukrán állam, nemzet szabadságáért folyik a harc, hanem “a mi jövőnkért is”, és e küzdelemben tisztességes, becsületes embernek nem lehet kétsége, melyik oldalra áll.
    Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök víziója autoriter, cenzúrázó, korrupt, a törvényesség helyett az erő kultuszát hirdető állam, és nem szabad elhinni, hogy az orosz elnök előtti kapituláció a biztonság kulcsa volna. Szerinte csak akkor lehet ellenállni az agressziónak, ha egész Európában sikerül eltávolítani a hatalomból a kapitulációt hirdető politikusokat.
    A nagygyűlés a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a résztvevők némán emlékeztek meg az ukrajnai háború áldozatairól.
    A rendezvényen elénekelték A hatalom a népé című ellenzéki kampánydalt, elhangzott Petőfi Sándor Nemzeti dal és A XIX. század költői című verse is.

MTI