Meghalt Jancsó Miklós

Nyelvteremtő modernista alkotó volt a pénteken elhunyt Jancsó Miklós, aki pályafutása során elképesztő szellemi frissességgel tudott megújulni – mondta el Gelencsér Gábor, az ELTE BTK MMI Filmtudományi Tanszékének docense az MTI-nek.

2011. január 31-én Budapesten készült felvétel Jancsó Miklósról. A világhírű magyar filmrendező életének 93. évében 2014. január 31-én elhunyt. MTI Fotó: Kallos Bea

 Jancsó Miklós a hatvanas évek újhullámos rendezőihez, Antonionihoz, Bergmanhoz és másokhoz hasonlóan az európai modernizmus formaalkotó résztvevője volt. Általa kapcsolódott a magyar filmművészet a modernizmushoz alakító módon. Kiváló magyar rendezők készítettek újhullámos filmeket, de Jancsó Miklós ennél többet tudott tenni: létrehozott egy olyan új formát, a parabolikus formát, ami az ő nevével forrt össze és amit olyan munkáival juttatott el az európai művészfilm színpadára, mint a Szegénylegények. Ennek aztán követői lettek, ilyen értelemben nyelvteremtő, modernista alkotó. A nyomdokaiba Tarr Béla lépett – fogalmazott Gelencsér Gábor.     Kiemelte, hogy Jancsó Miklós jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, pályafutásának mindegyik évtizedéhez hozzá lehet rendelni valamilyen fontos körülményt. “A hetvenes években túl azon, hogy folyatja a stílusát kicsit átalakító filmek készítését, elkezd Olaszországban forgatni. A Kádár-korszakban nem volt megszokott dolog, hogy valaki nem emigrál, mégis megteheti, hogy évekig van jelen külföldön és több filmet forgat. Olasz produkcióban készült filmjei között akad olyan, amely a 68-as nyugat-európai eseményekre reagál. Elképesztő, hogy A pacifista című filmben mennyire jól látja, hogy mi zajlik egy más politikai közegben” – sorolt példákat.     A rendező nyolcvanas és kilencvenes években készült filmjeire emlékezve az ELTE tanára azt emelte ki, hogy Jancsó Miklós képes volt újra és újra olyan módon megújulni, hogy közben nem rombolta le saját filmművészetét, képes volt nagyon sok iróniával és öniróniával azt a nyelvet folytatni és átalakítani, amit korábban elkezdett. A nyolcvanas években kezdődött ez a sorozat, ide tartozik a Szörnyek évadja, a kilencvenes években pedig, már idős mesterként alkotta a Kapa-Pepe filmeket. Ezekben megrendítő iróniával jeleníti meg a maga művészi személyiségét is.     Felhívta a figyelmet arra, hogy az első fontos opusznak tekintett játékfilm, az 1963-as Oldás és kötés idején Jancsó Miklós 42 éves volt, akkor indult az életmű.     “Fantasztikus ember volt, hihetetlen sármos és kedves, úgy gondolom, őt mindenki szerette. Egyértelmű tekintélye volt a filmes szakmában. Nem lehetetett neki előre köszönni, elképesztő figura volt” – fűzte hozzá.     Gelencsér Gábor szerint egyfajta közösségi gondolkodás is jellemezte Jancsó Miklóst: “sokszor azért csinált filmet, hogy sok ember ott lehessen, adott esetben olyanok, akik a Kádár-korszakban nem nagyon kaptak munkát. Meg lehettet hívni őket, ezen a módon is sokakat segített. Jó értelemben véve ezek a forgatások jó hangulatú happeningek voltak, és nem mellesleg fontos művek születtek” – fogalmazott.

Jancsó Miklós búcsúztatásának jegyében telt a Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadása, melyen Nagy Dénes rendezőt két kategóriában is kitüntették, Tarr Béla pedig életműdíjat vehetett át.

    Báron György, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztályának elnöke a pénteken elhunyt Jancsó Miklósra emlékezve úgy fogalmazott: “a barátunk volt, a mesterünk volt, a társunk volt, és itt lesz velünk”.     A MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztálya által odaítélt díjat Nagy Dénes rendező Másik Magyarország – töredékek egy falu hétköznapjaiból című, Bukta Imre képzőművészről szóló dokumentumfilmjéért és Lágy eső című kisjátékfilmjéért is megkapta.     A legjobb animációs filmnek járó díjat Tóth Pál rendezése, a Zápor nyerte, kísérleti film kategóriában pedig az amatőr felvételekből összevágott Rimbaud című filmnek, Lichter Péter rendezésének ítélték a legjobb alkotásnak járó elismerést.     Különdíjat kapott Groó Diana filmje, a Regina, Csillag Ádám pedig külön elismerést vehetett át dokumentumfilmes és dokumentációs tevékenységéért. A magyar filmkritikusok Életműdíját, melyet korábban Jancsó Miklósnak is odaítéltek, sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért idén Tarr Béla vehette át.     Mint Báron György elmondta, a játékfilmes kategóriákban – a színészeknek, operatőröknek és rendezőknek – nem adtak át idén díjakat, mivel csupán három játékfilmet mutattak be tavaly. “Ha legközelebb összejön egy legalább 10-15 filmes mezőny, ezt a három filmet is ezekkel együtt értékeljük majd” – mondta.     A díjazottak egy, a szegényes filmtermést jelképező, üres filmesdobozt vehettek át, melyet alkotásaikkal tölthetnek majd meg.     Az ünnepségen adták át a Simó Alapítvány díját is, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem legjobb vizsgafilmjének ítélnek oda. Az elismerést idén Csuja László kapta Dugulás című filmjéért.

A pénteken elhunyt Jancsó Miklós emléke előtti tisztelgésként este a rendező két filmjét is műsorára tűzi a közmédia – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az MTI-vel.     Az M1-en 20.20-as kezdettel lesz látható a kétszeres Kossuth-díjas filmrendező 1963-as alkotása, az Oldás és kötés, amelyben egy elbizakodott fiatal sebész kénytelen felülvizsgálni saját magáról alkotott képét. Majd a Dunán vetítik 22.03-tól az Így jöttem című, 1964-es filmjét, amely a II. világháború végén játszódik, és egy fiatal szovjet katona és egy magyar diák barátságát örökíti meg.     A rendező mindkét mű forgatókönyvét néhai barátjával, Hernádi Gyulával közösen írta.

Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét – mondta Tarr Béla filmrendező a pénteken elhunyt Jancsó Miklósról. Mundruczó Kornél rendező az alkotóra emlékezve kiemelte: szakmai etalon volt számára, filmjei nagy hatással voltak generációjára.  “Nem tudok mit mondani. Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét. Egy gondolkodót és egy igazi demokratát. Szegényebbek lettünk mindannyian. Örökké hiányozni fog” – mondta Tarr Béla filmrendező az MTI-nek pénteken Jancsó Miklósra emlékezve.     Mundruczó Kornél az MTI-nek arról beszélt, hogy megrendülten hallotta Jancsó Miklós halálhírét, baráti viszonyban is volt vele, fiával, Dáviddal pedig együtt dolgozik immár a harmadik játékfilmen.     “Miki bácsi mindig is szakmai etalon volt számomra, kijelölte az én életutamat is” – mondta a film- és színházi rendező.     Felidézte, hogy Jancsó Miklóst szakmai tisztesség jellemezte, a mindenkori alkotói szabadságot helyezte a pénzcsinálás elé. “Olyan szabadság áradt belőle az utolsó pillanatig, amely az emberre mindig elképesztő hatással volt” – mondta, hozzátéve, hogy az alkotót jellemző irónia, kaján mosoly, kritikai szemlélet meghatározta az ő filmes célkitűzéseit is.     Szólt arról, hogy az alkotó korai filmjei nagy hatással voltak egész generációjára. Mint mondta: Jancsó Miklós tette naggyá a magyar filmet. “Nem azt mondom, hogy egyedül tette ezt, de a magyar filmnek egy olyan ágát hozta létre, amelyhez tartozónak érzem magamat is” – fogalmazott. Jancsó Miklós hatása tükröződik a hosszú beállításokban, az elnyomottakról, a társadalom kiszolgáltatottjairól való gondolkodásban és a problémák rajtuk keresztül való ábrázolásában – tette hozzá. Metaforikus látásmódját – amely a korszakot is jellemezte – az utána felnövő generációk magyar filmesei is figyelembe vették – fogalmazott Mundruczó, kiemelve, hogy mindenki Jancsó Miklós köpönyegéből bújt elő. Tarr Béla generációja és a mostani fiatal filmesek szemléletükben köthetők életművéhez.     “Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen közel kerülhettem hozzá és játszhattam utolsó filmjeiben kisebb szerepeket. Jó volt őt munka közben látni, nagy hatással volt rám” – mondta a Delta és a Szép napok alkotója. Hozzátette: Jancsó Miklós a filmjein keresztül, az életével tanított, példát mutatott, szemléletében sosem volt kirekesztő. “Mint aki egy évszázadot átélt, a 21. században már nem maradt más lehetősége, mint szórakozni rajtunk” – fogalmazott. Aktív életet élt, aktívan vett részt a közéletben is – tette hozzá.     Felidézte: pár hónapja két alkalommal is találkozott Jancsó Miklóssal. Az alkotó az elmúlt év végén a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át a lakásán. “A fizikuma egy öregember fizikuma, a szelleme egy fiatal ember szelleme volt” – mondta Mundruczó Kornél. Hozzátette: utoljára egy hónapja találkozott Jancsó Miklóssal, aki ugyanolyan bölcs maradt és a humorát is megőrizte. “Azt mesélte, hogy az Egri csillagokat olvassa rovásírással és hogy ez mennyire szórakoztató” – idézte fel.

Megrendülését fejezte ki Jancsó Miklós filmrendező halála miatt Göncz Árpád volt köztársasági elnök. Erről titkárságvezetője közleményben tájékoztatta az MTI-t pénteken.      Gulyás András nagykövet emlékeztetett arra, hogy Göncz Árpádot és Jancsó Miklóst kölcsönös tisztelet és barátság fűzte egymáshoz.     Utalt a volt államfő köszöntőjére, amelyet a filmrendező 80. születésnapjára írt. Ebben Göncz Árpád így fogalmazott: Jancsó Miklós “mindent tud a filmcsinálásról, erről a gyönyörűségesen átkos mesterségről. (…) Soha senki és semmi nem tántoríthatta el attól, hogy kimondja, amit ki akart, amit ki kellett mondania. A jelképek fekete- fehérjének döbbenetes erejével vagy a rá oly jellemző csípőséggel, szarkazmussal. Amin mindig átsüt a hitelesség, a féltés, a szeretet.”

Fájdalmas búcsút mondunk Jancsó Miklósnak, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőnek. A magyar filmtörténet egyik jelképe, atyja volt, az ő alkotásai adták meg filmművészetünk karakterét, a művészi film alaphangját és gazdag képi világát. Korszakot teremtett nemcsak a filmvilágban, de kortársai és mindannyiunk életében. Fényes szelek, Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Szerelmem, Elektra… Nagy ember, nagy művész, igazi mester ment el.  Hiányozni fog. Legalább a filmjei velünk maradnak- írta közleményében Mesterházy Attila, MSZP pártelnök-frakcióvezető.