Letette képviselői esküjét az LMP-s Hadházy Ákos, aki korábban azt mondta, hogy a Fidesz győz, nem akarja folytatni a képviselői munkát.
Hadházy Ákos most egy hosszú Facebook-posztban ír arról, miért ül be mégis a parlamentbe. Szerinte három dologtól fél még a kormány: a maradék sajtótól, az EU-pénzek elapadásától és a bíróságok maradék függetlenségétől. Így három dologért akar harcolni: a „fizetett kormánypropaganda” betiltásáért, “az európai ügyészséghez való csatlakozás kiharcolásáért” és a „bíróságok maradék függetlenségének megtartásáért”. Ezekben az ügyekben akar törvénytervezeteket beadni, más ügyben nem is tervez ilyesmit a következő négy évben.
“Ma leteszem az eskümet. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül. Ennek örülök, hiszen egy nem legitim parlamentbe kell beülnöm, ünnepelni való ebben pedig semmi nincsen.
Miért ülök be mégis? Másfél éve egyszer azt mondtam, hogy ha a Fidesz marad kormányon, akkor én nem akarok képviselő maradni. Volt ugyanis akkor egy nagyon zavarbaejtō, de alapvetō fontosságú kérdéseket érintő beszélgetésem egy kifejezetten intelligens, a pártot azóta már elhagyó politikussal. Ō azt kérte tőlem, tanácsolta, hogy “fogjam kicsit vissza magamat”, az igazán durva dolgokat ne mondjam el, vagy ne én mondjam el, “írassam inkább meg”egy újságíróval. Ezt azzal indokolta, hogy a médiának már akkor is nagyon nagy része a kormány kezében volt és szerinte ennek romlása volt várható (ebben igaza is lett) . Ha pedig elfogadjuk, hogy az emberek többségét már csak a kormányt kiszolgáló agymosó sajtó éri el, akkor két okból is “jobb a békesség velük”. Egyrészt ha “nem ugrálunk”, akkor megjelenhetünk nàluk, behívnak a stúdiókba, de ha “megharagszanak”, akkor a magyar emberek 60 -80 százalékához egyszerűen nem jutunk el. Ha meg nagyon megharagszanak, akkor meg iszonyatos lejárató kampányokat kapunk (persze ebben is igaza lett)
Megdöbbentett a kérés, mert nem csak erkölcstelennek tartottam, de nagyon nagy butaságnak is gondolom ezt a MEGALKUVÁST. Hiszen miért gondolja bárki is, hogy a Fidesz által irányított média nem fog azonnal beavatkozni, ha egy adott párt elkezdene veszélyes módon erősödni? A sajtó nagy részének uraként azonnal kíméletlen lejáratásba fog kezdeni és megtilt minden pozitív megjelenést. De ez ellenkezőleg is igaz: ha valaki megbicsaklik , a pártállami média majd megsimogatja és felemeli, ha jól viselkedik. Beszélgetőtársam javaslata nem csak etikátlan, hanem butaság is, azonban mégis nagyon fontos, sőt, alapvető kérdést feszeget. Sok mindenkit megkérdeztem azóta, hogy a megalkuváson kívül lát-e bármilyen stratégiát annak ellensúlyozására, hogy ha 2018-an nyer a Fidesz, a sajtót még inkább maga alá gyűri. Van-e ötlet azon kívül, hogy bizonyos alkukat meg kell kötni annak fejében, hogy az embert engedjék szerepelni és ne járassák le?
Nem kaptam ilyen válaszokat és ezért állítottam korábban, hogy nincs értelme egy 2018-as vereség esetén tovább politizálni. Ha ugyanis csak ez az egy taktika létezik, akkor nem csak tökéletesen erkölcstelen, hanem teljesen hiábavaló dolog politizálni. Ha az ellenzéki pártok némán elfogadják, hogy egyre kevesebb es kevesebb helyen jelenhetnek a médiában és akkor is csak annyit mondhatnak el, amennyit a kormány megenged, akkor úgy viselkedik, mint azok a néma embertömegek, akik csendben vonulnak a kivégzōosztaok elé. Esetleg a sírjukat is megássák. A kormány az agymosással és a szabad sajtó fokozatos ellehetetlenítésével még jó darabig fent tudja tartani a hatalmát. Amikor pedig ez már nem elég (MINDIG eljön az a pont, amikor a fokozódó elégedetlenség megfékezésére már nem elég a propaganda) akkor jönnek a keményebb eszközök .
Meggyőződésem, hogy a mostani választás még lehetőséget adhatott volna arra, hogy a mostani sajtóviszonyok mellett is legyőzhető legyen a kormány. Ehhez persze az ellenzéki pártoknak úgy kellett volna viselkednie, hogy mindenáron győzni akarnak. Nem ezt tették és a fentiek értelmében a jelenlegi, KORMÁNY ÁLTAL DIKTÁLT KERETEK KÖZÖTT már nem hiszek abban, hogy a kormány választásokon legyőzhető ( kivétel persze egy mindent megrengető gazdasági összeomlás, ami nem kizárt, de az ellenzék nagy tévedése, hogy egy összeomlás esetén bemasírozhatnak a romokon – ahhoz a kétharmaddal a kormánynak is lesz egy-két szava)
Ha viszont nem hiszek abban, hogy a JELENLEGI KERETEK KÖZÖTT legyőzhető a kormány, akkor miért vállalom mégis? Mert nehéz feladni és mert egyetlen megoldás mégis adott: HA A KORMÁNY ÁLTAL DIKTÁLT PISZKOS JÁTÉKSZABÁLYOK MIATT NEM LEHET LEVÁLTANI ŐKET, AKKOR EZEKET A SZABÁLYOKAT KELL FELRÚGNI. Három dologtól félnek még, három dolog állíthatja őket meg – a maradék sajtó, az EU pénzek elapadása vagy valódi ellenőrzése és a bíróságok maradék függetlensége. Ezért három dolgot kell elérni : 1) a fizetett kormánypropagandát betiltó törvény kiharcolását és közmédia visszafoglalását. 2) Az EUrópai Ügyészséghez való csatlakozás kiharcolását 3) a bíróságok maradék függetlenségének megtartását
A következő időszakban a mocskos lopások leleplezése mellett ezzel fogok foglalkozni. Egyedül biztosan nem fog menni és ezt önmagukban a pártok sem tudják elérni. Sokan mondják azt, hogy ezek a témák senkit sem érdekelnek. De lenézi saját nemzetét az, aki szerint a magyar nem hajlandó saját szabadságáért harcolni már. A következő hónapokban azon fogok dolgozni, hogy a parlamenten kívüli és parlamenten belüli szereplőkkel közösen egyeztessünk arról a tervről, amivel a legtöbb embert elérhetjük és valódi nyomás alá helyezhető a kormány. Ha szükséges, el kell menni akár a polgári engedetlenség legkomolyabb formáiig.
Három törvénytervezetet fogok beadni, a következő négy évben nem is tervezek más törvényt kezdeményezni A egyik neve lehet “HÜLYESÉG GÁTLÓ” törvény, az indokolatlan fizetett kormánypropaganda betiltását írja elő, a második az EU ügyészséghez csatlakozásról szól. ( A harmadik a devizahitelesek védelméről szól, hiszen a politika egyik legnagyobb adóssága a még mindig százezreket fenyegető veszély elhárítása). Tárgyalás nélkül fogják elutasítani őket, ennyi ma a parlamenti politizálás “ereje”. Én újra és újra be fogom adni őket és tudom, hogy ha nagyon sokan és sokat dolgozunk ezekért a célokért, akkor igenis elérhetőek. Meg kell próbálni, mert egyszerűen nem tehettünk mást: ha elfelejtjük, hogy milyen körülmények között zajlott a mostani választás, akkor a következő is így fog zajlani
Végül természetesen vannak prózai indokaim is arra, hogy miért ülök be ebbe a színházba. A képviselői státusz pl. ad valamennyi -nem sok- védelmet. Èn azért durván beleköptem a piszkos levesükbe. Az is látható, hogy a kampányban engem és a családomat mocskoltak a legjobban, ez azt jelenti, hogy én vagyok számukra a legkellemetlenebb ellenzéki politikus. Akkor meg hagy “örüljenek”, hogy csak azért is maradok kicsit.”