Megjelent A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása

Alapvető változtatások nélküli, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot adni a használók kezébe – ez volt a célja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásának megalkotásával. Az anyanyelvünk írásának szabályait kanonizáltan összefoglaló gyűjteményt csütörtökön mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.

Az ingadozó kiejtésű h végű szavak –val/-vel és –vá/-vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni (méhvel és méhhel), és nem lesz kötelező az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni. Megengedőbbek a szabályok a 6 szótagnál hosszabb többszörös szóösszetételek kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is – csupán néhány példa azok közül, amelyek változást jelentenek a megelőző, legutóbb 1984-ben felülvizsgált, kissé merevebb szabályozáshoz képest.

A magyar helyesírás szabályaira az írásba foglalt közlések következetes formája érdekében van szükség, elsősorban a kiadók, újságok, hírportálok számára. Hogyan és mikortól kérhető számon a szabályzat az oktatási intézményekben? Annak ellenére, hogy a 12. kiadás változásai alapvetően nem befolyásolják a Nemzeti alaptantervben és a kiadott kerettantervekben, vizsgakövetelményekben rögzített tartalmakat, ezeket részleteiben az új szabályzatban megfogalmazott elvek szerint indokolt tanítani már 2015. szeptember 1-től kezdve. A 12. kiadás változásait csak fokozatosan szabad és lehet számon kérni a szabályok alkalmazása és az egyes szavak, szókapcsolatok írása szintjén egyaránt. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.

Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetetés éveken át

A magyar helyesírás szabályait először a Széchenyi István által éppen a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére 1825-ben alapított Tudós Társaság jelentette meg 1832-ben. Az azóta eltelt majd két évszázadban a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai vitatták meg, pontosították, bővítették, korszerűsítették a helyesírás szabályait, és közmegegyezés alapján döntöttek. Ez a hagyomány azóta is töretlen.

A mostani, tizenkettedik kiadás előzményeként az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2003 novemberében hozott határozatot az új kiadás elkészítéséről. A több mint egy évtizedes tárgyalások során a testület számára nyilvánvalóvá vált, hogy azok az elvek, amelyek régóta irányítják az akadémiai helyesírást, szilárd alapjai írásrendszerünknek, ezért nem megváltoztatásukra van szükség, hanem következetes alkalmazásukra a nyelvfejlődés újabb jelenségeinek leírásában.

A bizottság munkáját a magyar helyesírási gyakorlat és a felvetett módosító javaslatok alapos áttekintésével, valamint a szakmai kérdések szűkebb tudományos testületekben való megvitatásával kezdte. Mindezek után a bizottság 2008 tavaszán széles körű konzultációt kezdett.

Az elkészült munkaanyagot – megjelölve a módosításokat, változtatási javaslatokat – véleménykérési céllal különféle szakmai fórumokhoz juttatta el. Megkapta az összeállítást az MTA Nyelvtudományi Intézete, 30 gyakorlóiskola és gimnázium, 9 magyar munkaközösség, a magyar egyetemi és főiskolai nyelvészeti tanszékek, valamint 22 magyar nyelvészettel foglalkozó európai tanszék és egyéb, nyelvi kérdésekkel is foglalkozó intézmény.

A javaslatok, vélemények beérkezése és feldolgozása után rendezett nyilvános bizottsági ülésre összesen mintegy 1000 hozzászólás érkezett. A bizottság ezeket a javaslatokat egyenként mérlegelte, és számos esetben beépítette a szabályzattervezetbe. Ez a munka újabb egy évet vett igénybe.

A Magyar Nyelvi Bizottság teljes ülése 2010 novemberében vitatta meg és hagyta jóvá a javított változatot. A bizottság akkori elnöke, Keszler Borbála és tagjai (többek között Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Prószéky Gábor, Tóth Etelka, Zimányi Árpád) több alkalommal is tartottak előadásokat a várható változásokról országos helyesírási versenyeken, konferenciákon, valamint szakmai továbbképzéseken. Keszler Borbála a társelnökkel, Grétsy Lászlóval együtt 2011. július 16-án kérte az Akadémia elnökének jóváhagyását a szabályzathoz, hogy megkezdődhessen a szótári rész kidolgozása.

8000 új szó a szabályzathoz mellékelt szótárban

Jelentősen megújult, a 11. kiadás legutóbbi, tizenkettedik lenyomatához képest mintegy 8000 szóval gyarapodott a szabályzathoz tartozó szótár is. Kidolgozása három évet vett igénybe. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának tagjai megkapták a szótári anyagot, s egyenként döntöttek minden szó sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem. Határoztak a szavak írásmódjáról és a szócikkek felépítéséről is.

Miközben új szavak, kifejezések kerültek a szótárba, több régi, elavult alak – például agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb – már kimaradt belőle.

Régi adóssága volt a szótár összeállítóinak a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak felvétele is. A készítők szándéka szerint ugyanis a szabályzat nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.

A szerkesztők ügyeltek arra, hogy a helyesírás egységét szem előtt tartva, figyelembe vegyék a szakmai helyesírások írásmódját is. Egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket.

Az új kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadó végigkövette és segítette a munkafolyamatokat, az új szabályzat és szótár teljes szövegét kereshető, korszerű adatbázisban rögzíti és tárolja, ezáltal hamarosan elérhető lesz digitális platformon is.

A szabályzat szövegét a megjelenés után az MTA Nyelvtudományi Intézet által működtetett helyesiras.mta.hu című, ingyenesen elérhető, egyedülálló helyesírási tanácsadó portálon is közzéteszik. Az oldalt működtető szakemberek célja emellett az, hogy a keresett kifejezésekről helyesírási tanáccsal szolgáló elemző rendszert hozzáigazítsák a szabályzat változásaihoz.

⃰⃰⃰

A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadását jellemző változások, illetve változtatások a következőképpen csoportosíthatók:

1. a fogalmazás pontosítása, javítása
2. a „sok, kevés” megjelölés helyett listák adása
3. egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése
4. szabálypont vagy szabálypontrész kihagyása – kimaradt például az asszonynevek írásáról szóló rész (AkH.¹¹ 159.), mivel az asszonynevek típusairól nem a helyesírási szabályzatok rendelkeznek, illetve a postai címzésre vonatkozó szabálypont is (AkH.¹¹ 298.), mivel a címzést a posta írja elő.
5. bizonyos szabályok enyhítése, azaz a korábban szabályozott kérdések alternatívvá tétele – a 12. kiadás a 11. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg a helyesírás több vitatott kérdését. Így például az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val/-vel és -vá/-vé ragos alakjait kétféleképpen lehet írni (méhvel és méhhel), nem kötelező az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, továbbá megengedőbb például a szabályzat a 6 szótagnál hosszabb többszörös szóösszetételek kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.
6. a szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok beiktatása – például új a 217. pont d) része, amely arról rendelkezik, hogy ha az idegen írásmód szerint írt közszó végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz, például: couchette-rendelés, lime-likőr, ragtime-koncert. Teljesen új a két kötőjel használatáról, illetve a tárgynevekről szóló rész is.

A helyesírás hagyományos rendszerét érintő változások a következők:

– a tulajdonnevek toldalékolása: a magyar tulajdonneveket immár nem szükséges egyszerűsíteni, tehát: Bernadett-tel, Ivett-tel, Mariann-nal; Bükk-kel.

– a „képzőszerű utótag” kategóriájába sorolt elemeket (pl. -féle, -fajta, -szerű) szabályos utótagoknak tartjuk, s az ilyeneket tartalmazó alakulatokat összetett szavaknak tekintjük, tehát: észszerű, gipszszerű, viaszszerű.

Bizonyos esetekben különféle okokból sor került egyes szavak írásának megváltoztatására. Néhány jellemző ok:

– a szó ejtésének megváltozása (például: árboc > árbóc, bedekker > bédekker, biennale > biennálé, bura > búra, immúnis > immunis, reverzíbilis > reverzibilis, rühvel > rühvel v. rühhel, samanizmus > sámánizmus, sarlatanizmus > sarlatánizmus, satanizmus > sátánizmus)

– az egybeírást a jelentésváltozás indokolja (például: nagyra törő > nagyratörő [’nagyravágyó’], tenyérbe mászó > tenyérbemászó [’pimasz, ellenszenves’])

– a szaknyelvben másként írják a szót (például: első fokú ítélet > elsőfokú ítélet, fekete doboz > feketedoboz [pl. repülőgépen], házinyúl > házi nyúl, paraolimpia > paralimpia, szabad vers > szabadvers, vegyes úszás > vegyesúszás [sportág])

– a szó írása ellentmond a (korábban már rögzített) szabályoknak (például: élethalálharc > élet-halál harc, napéjegyenlőség > nap-éj egyenlőség, örökkön-örökké > örökkön örökké, sete-suta > setesuta, szaltó mortále > salto mortale)

– a szabály megváltozása (például: május 1-jén > május 1-jén v. 1-én; 3:0-s győzelem > 3:0-s v. 3-0-s győzelem)

– idegen nyelvekből átvett szavak esetében olykor a magyaros vagy az idegen és a magyaros írásmód is elfogadható (például: metropolis > metropolisz, e-mail > e-mail v. ímél, pacemaker > pacemaker v. pészméker, spray > spray v. spré v. szpré).

 

⃰⃰⃰

 

A kiadvány könyvészeti jellemzői:

• A5-ös formátum
• 612 oldal
• 8000 új szóval bővített szótár
• a szótár az új helyesírás szabályai szerint
• a szótár az új szabálypontokra való hivatkozással
• a szabályzat változásainak tételes felsorolása
• szólista a régi és új helyesírással
• internetes hozzáférés a mű teljes anyagához: a könyvben található regisztrációs számmal a regisztrációtól számított 24 hónapig használható

• bruttó ár: 2890 Ft.