Fontos állomásához érkezett a magyar vízi turizmus, hétfőn délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közös sajtótájékoztatón mutatta be új minősítő rendszerét, a „Lapátos vízi megállóhelyek” védjegyet.
Magyarország élen jár a vízi turizmusban, közel százezer ember vízitúrázik rendszeresen az országban, és még több a szabadidős turista, számukra nyújt megfelelő tájékozódási lehetőséget és folyamatos minőséget egy vadonatúj vízitúra megállóhelyeket minősítő rendszer, a „Lapátos vízi megállóhelyek” védjegy. Ez a rendszer a szálláshelyek csillagozásához hasonlítható, és tovább segíti az öt különböző jármód: a túrakenu és kajak, a természetjárás, a kerékpározás, a lovaglás, valamint a vitorlázást összehangolását, ezzel hozzájárulva a „Bejárható Magyarország program” komplexitásához.
„A védjegy rendszer tulajdonosa az NGM, az operatív működtetésben a szakmai partner a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Az új védjegy 4 különböző kategóriát tartalmaz, egy állomáshely az 1-lapátostól egészen a 4-lapátosig terjedő minősítést szerezhet hasonlóan a szálláshelyek csillagozásához – mondta dr. Ruszinkó Ádám, a turizmusért felelős helyettes államtitkár. – A védjegyrendszer hozzájárul a megfelelő adottságokkal rendelkező vízparti megállóhelyek kiemeléséhez, amelyek komplex és minőségi szolgáltatásaikkal kitűnnek a többi szolgáltató közül. A minősítésből befolyó díjakat a rendszer működtetésére, illetve marketingcélokra fordítjuk. A védjegy a kajak-kenu sport tömegbázisának megteremtéséhez és a turizmus élénkítéséhez is hozzájárul, amellett ösztönzi a megállóhelyek fejlesztését is, mivel minden szolgáltató érdeke a magasabb besorolás elérése.”
Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a versenysporton és az olimpiai sikereken túl kiemelkedően fontos a szövetség számára a szabadidősport, benne a víziturizmus ügye. Hosszú előkészítő munka és egyeztetések eredményeként jött léte a „Lapátos vízi megállóhelyek” védjegy, amely új utakat nyit meg a víziturizmusban.
„Az új védjeggyel ellátott vízi megállóhelyek a jövőbeli infrastrukturális és egyéb fejlesztési támogatásokra nagyobb eséllyel pályáznak, sőt olyan fejlesztési kiírás is várható, amelyben kizárólag a védjeggyel már rendelkező megállóhelyek vehetnek részt. Így a pontszerű turisztikai fejlesztések helyett hálózatos, integrált, koncepció alapú fejlesztések történhetnek a 2014-2020-as uniós források terhére. Ez pedig a sportág számára is plusz elérhető forrásokat adhat. Miután a szövetség kezeli a védjeggyel kapcsolatos operatív ügyeket, így az MKKSZ több mint 130 tagszervezete is lehetőséget kaphat arra, hogy szolgáltatásaik fejlesztése mellett a kajak-kenu fenntartható jövőjét is biztosítsák” – mondta dr. Baráth Etele.
Schmidt Gábor, az MKKSZ főtitkára arról adott tájékoztatást, hogy a szövetség készen áll a védjegy bevezetésére. A következő hónapokban az adatfelvételt követően megkezdődnek a minősítések, az érintetteknek tájékoztatólevelet küldenek a csatlakozás lehetőségéről.
„A védjegy rendszerhez bármely szervezet csatlakozhat, amely már működő vízitúra megállóhelyet üzemeltet, illetve a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, vagy más, vitorlás, evezős és más sportági szövetségek tagszervezete és megfelel az MKKSZ által kidolgozott minősítési követelményeknek. A minősített megállóhelyek számára közös kommunikációs és marketing lehetőségeket biztosítunk. Létrehozunk egy folyamatosan frissülő, naprakész online adatbázist, amely megbízható információt nyújt a túrázóknak a megállóhelyek által nyújtott lehetőségekről, illetve szolgáltatásokról” – mondta Schmidt Gábor.
A védjegyhasználati jogosultságot az elnyert kategóriára 3 évre lehet megszerezni, a használat jogszerűségét évente és szúrópróbaszerűen is ellenőrzi majd a minősítő bizottság.
A rendszerrel kapcsolatban több promóciós programja is lesz az MKKSZ-nek, ilyen lesz a május elsejei Városligeti vízifesztivál, valamint a Bécs-Pozsony-Budapest vízitúra is.