Megkezdődtek a Tél próbái

 A Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Magyar Színház közös előadásának, Jon Fosse Tél című darabjának próbái kezdődtek meg március 18-án, a Pesti Magyar Színházban. A próbafolyamatnak Kaposvár ad otthont. A kaposvári bemutató április 23-án lesz, a Magyar Színházban pedig május 3-án látható elsőként a kétszereplős előadás.

Jon Fosse: TÉL

találkozás

Fordította: Domsa Zsófia

A Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Magyar Színház közös produkciója

Rendező: Bérczes László

Bemutató: Kaposvári Csiky Gergely Színház, április 23.

                    Magyar Színház, május 3.

a szerző

Jon Fosse 1959-ben született Haugesundban.  Ma ő a legjelentősebb norvég drámaíró Ibsen óta, darabjait nagy sikerrel játsszák a világ színpadain.

Nehezen megfejthető ennek oka, hiszen (ha a praktikus szempontokat nem számítjuk, miszerint kevés szereplős, egyszerű díszlet- és jelmezigényes művek) drámáiban alig van történés, tempójuk ráérős – márpedig a klipek gyors és folyton váltakozó világához szokott nézői türelmetlenség kidobja magából Fosse zeneiségre és költészetre épülő intim, csendes, lassú világát. Azt a világot, amiben nem a felszín látványos történései, hanem a felszín alatti, szinte láthatatlan és érzékelhetetlen árnyalatok meghatározóak. És mégis: Fossét szeretik a nézők, ebből következően a színházak is. Minden bizonnyal elsőszámú témája, az emberi kapcsolatok megfejthetetlen és pillanatról pillanatra változó összefüggésrendszere, a végtelen egyszerűség, és a látszat ellenére az emberekben igenis létező vágy a költészetre teszik műveit oly népszerűvé.

a rendező

 (Nem megfejteni, hanem felmutatni a titkot…)

A Tél rendezője, e sorok írója, B.L., azóta álmodozik Fosse valamely drámájának színre állításáról, mióta legelőször találkozott a norvég szerző egyik művével (Őszi álom). Rendezői munkássága kizárólag stúdió-előadásokban ragadható meg, befogadóként boldogan néz nagyszerű nagyszínpadi produkciókat, alkotóként azonban az apró részletekkel szöszölő, piszmogó munka vonzza, rendezéseiben soha nem a „felmutatni”, hanem a „megtalálni és elrejteni” vágya vezérli. Azt szeretné, ha a felszín látszólagos közömbössége mögött a mikrovilág végtelen gazdagságát fedezhetné fel a figyelmes néző.

a dráma

Alaptéma: egy férfi és egy nő találkozása.

A történet úgymond banális. Amilyen az életünk. Pont mint bárkié.

Fosse műveiben a lényeg: egy-egy emberi élet nem ragadható meg a történések által. Pontosabban a történések és a nem-történések által ragadható meg egy-egy pillanatra. Hogy arra az egyetlen pillanatra azt érezzük: ismerjük azt az embert, értjük őt. És a következő pillanatban már újra nem ismerjük, és nem értjük. És hogy az életben végtelenül egyszerű és mégis megfejthetetlen minden.

az előadás

Az eddig leírtak talán igazolják választásomat. Izgalommal és türelmetlen várakozással tekintek a próbaidőszak elé, mert Fosse központozás nélküli költői szövege azt ígéri, hogy minden egyes szó a felfedezés örömét nyújtja majd ebben a műhelymunkában. Állandó munkatársam, Kiss Mónika (aki érzékeny fantáziájával és őszinteségével, hihetetlen színpadi érzékével az ilyenkor szokásos dramaturgot helyettesíti, ahogyan tette azt A Gézagyerek, a Nehéz, a Cseresznyéskert és a Vaknyugat idején), és a két kiváló színész gyönyörűséges munkát garantál. A színészekkel kapcsolatban ide kívánkozik egy-egy igen hasonló személyes emlék: Mészáros Sárával egy nyári diákszínjátszó táborban találkoztam 1995-ben, Őze Áronnal néhány évvel korábban szintén hasonló táborban. Azóta eltelt majd’ két évtized. Sárával 2012-ben már dolgozhattam, és megbizonyosodhattam arról, hogy kivételes tehetség. Ezt éreztem Őze Áronról, amikor őt, mint középiskolás diákot láthattam. Azt remélem, ebben a munkában hozzásegíthetem őket ahhoz, hogy ez róluk sokak számára kiderülhessen.

Szót kell ejteni Domsa Zsófiról, Fosse fordítójáról, aki értőn, pontosan és érzékenyen közvetíti egy nagy drámaíró világát. Azt a világot, ami a Télben egyszerre mutatja meg a férfi-nő kapcsolat kiszámíthatatlanságának folyamatos izgalmát. Az életnek, s benne a komolyan vett kapcsolatoknak azt a tétjét, ami a szakadékba zuhanás és a szabad, közös repülés mezsgyéjén vár ránk.

Bérczes László, az előadás rendezője

Nő                                                                  Mészáros Sára

Férfi                                                                Őze Áron

Díszlet-Jelmez: CZIEGLER BALÁZS

A rendező munkatársa: KISS MÓNIKA