Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Az elemzők többségét meglepte, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várt 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kamatdöntést kommentálva úgy fogalmazott “a döntés nagy meglepetést okozott”. A decemberi, vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie – vélekedett.
Az Amundiál arra számítanak, hogy az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,90 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,50 százalék körül lehet a fél év végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy bár az elemzők többségét a mérték meglepte, a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzése ehhez közeli emelést prognosztizált. A forint a várhatónál kisebb erősödéssel reagált a döntésre, mert árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – tette hozzá.
Várakozásuk alapján az év első négy hónapjában 4 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,0 százalékig emelkedhet.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint tavaly decemberhez képest nőtt az alapkamat, illetve a kamatfolyosó aljának jelentősége is, tehát a szigorítás ténye sem elhanyagolható. A döntéssel az MNB a vártnál magasabb maginfláció nyomán a vártnál nagyobb szigorítást hajtott végre, ez a forint árfolyamára jótékony hatással lehet.
A következő hónapokban az alapkamat felzárkóztatása az egyhetes betéti kamathoz folytatódhat, azonban a monetáris kondíciók pontos alakulását nagyban befolyásolják majd a beérkező – különösen a januári – inflációs adatok – írta. Az egyhetes betéti kamathoz történő felzárkóztatás ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyhetes betét kamata az alapkamatnál kisebb mértékben fog emelkedni. A kamatfolyosó tetejének 50 bázispontos emelése lehetőséget teremt (például piaci turbulencia esetén) ennél nagyobb szigorításra is. A kiemelkedően alacsony korábbi alapkamat rövidtávon nem fog visszaállni – vélekedett.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a jegybanki kommunikáció alapján a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4,0 százalékon álló egyhetes betéti kamatot. Arra is kitért, hogy csúcson ragadt az infláció, tavaly év végén. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így idén a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent – írta.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szintén kiemelte: a szigorítási ciklus csütörtökön, az egyhetes betéti tender kamathirdetésekor folytatódik, vélhetően a mainál kisebb mértékben, majd ezt követően várhatóan havi ütemezésben. A decemberi fogyasztói árindex adat némileg átrajzolta a korábban előrejelzett inflációs pályát, és az árnyomás nem látszik enyhülni egyelőre: bár a fő szám fokozatosan mérséklődhet az év során, az év első felében az alapfolyamatokat megragadó maginflációs mutató vélhetően emelkedést mutat – közölte.
Az elemző szerint a várakozásoknál nagyobb emelést feltehetően a decemberben bejelentett lakossági kamatstop is ösztönözte, hiszen így ezek a hitelek még egy ideig védve vannak a kamatok emelkedésétől. A forint árfolyamát továbbra is a világpiaci környezet és a geopolitikai fejlemények – orosz-ukrán konfliktus – határozhatják meg – vélekedett.
MTI
