Megnyílt a 94. Ünnepi Könyvhét

Budapest egyesítésének 150. évfordulója a kultúra és a könyv ünnepe is – mondta a 94. Ünnepi Könyvhét és 22. Gyermekkönyvnapok csütörtöki ünnepélyes megnyitóján Karácsony Gergely főpolgármester.

Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a 94. Ünnepi Könyvhét és 22. Gyermekkönyvnapok megnyitóján a fővárosi Vörösmarty téren 2023. június 8-án. A június 11-ig tartó könyvhéten 170 kiállító kötetei mellett számtalan könyvbemutató, dedikálás, beszélgetés, koncert és egyéb program várja a közönséget a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzón. MTI/Balogh Zoltán

    Mint hangsúlyozta, a könyvekért már az első magyarországi nyomdásznak, Hess Andrásnak is meg kellett küzdenie, “és mintha megint olyan kor jönne, amikor ismét meg kell küzdeni”.
    A magyar könyvszakmát ma számos nehézség sújtja: nem elég a költségek növekedése, a papírár, az infláció, a digitalizáció kihívásai, a csökkenő olvasási kedv és a növekvő funkcionális analfabetizmus, még “önjelölt politikai cenzorok is ólálkodnak” a könyvtárak, könyvesboltok körül – fogalmazott.
    Karácsony Gergely figyelmeztetett arra, hogy aki kicsavarja a könyvet a fiatal olvasó kezéből, aki könyvet ledarál, az bármely ideológia nevében, akár “aranymerciből” teszi is, a kultúra ellen cselekszik, ezzel pedig az ország ellen vét.
    “Valamiféle terápia kellene kikecmeregni ebből az 550 éves átokból, terápiából pedig a legjobb az olvasás” – fogalmazott.
    A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Budapest életében mindig azok voltak a legsikeresebb periódusok, amikor az itt élők képesek voltak együttműködni egymással.
    Elmondása szerint a Budapest 150 programsorozat támogatásával két év alatt harminc könyvet vehetnek kezükbe az olvasók, ezekből hat már az idei könyvhéten elérhető, és készül a Budapest Nagyregény is.
    Balogh-Madár Emese, Belváros-Lipótváros alpolgármestere köszöntőjében örömét fejezte ki, amiért a könyvhét központi helyszíne ismét a kerületi önkormányzat által felújított Vörösmarty tér lehet.
    Emlékeztetett arra is, hogy a Belváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter felterjesztésére a könyvhét megkapta a Budapestért-díjat.
    Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke emlékeztetett arra, hogy a könyvhét számára az utóbbi évek a folyamatos változásról szóltak.
    Mint felidézte, 2019-ben a Vörösmarty teret éppen átépítették, ezért a rendezvény a Duna-korzóra költözött, 2020-ban a járvány miatt megszervezték az első online könyvhetet, 2021-ben pedig egy újabb járványhullám miatt ősszel tartották meg az eseménysorozatot.
    Tavaly háború tört ki a Magyarország szomszédságában, míg most a gazdasági nehézségek tovább fokozódnak és a háború továbbra is dúl, sok áldozattal, köztük sok gyerekkel – mutatott rá az MKKE elnöke.
    Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, Petőfi Sándor életművének szakértője arról szólt, hogy az idei könyvhét összemosódik az időben és térben is kiemelt bicentenáriumi Petőfi-ünnepségsorozattal.
    Minden fórumon Petőfi neve zeng, egyszerre felülről irányított és spontán módon – jegyezte meg a kutató, feltéve azonban a kérdést: vajon tényleg közel van-e a ma olvasóihoz Petőfi.
    Mint kiemelte, Petőfire elsősorban költőként kellene figyelni. “Petőfihez akkor kerülünk közelebb, ha életművét nem különleges esetként kezeljük, hanem mint a magyar irodalom jelenségét” – fogalmazott.
    A hagyományoknak megfelelően a könyvhét ünnepélyes megnyitóján adták át a Szép Magyar Könyv 2022 verseny díjait is.
    A 94. Ünnepi Könyvhéten csütörtöktől vasárnapig 170 kiállító kötetei mellett számtalan könyvbemutató, dedikálás, beszélgetés, koncert és egyéb program várja a közönséget a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a Duna-korzón.

MTI