Egyre több szülő aggodalommal ecseteli a különféle megdöbbentő problémás helyzeteket, például: hogy gyermeke „kifordult önmagából”. Alig eszik, alszik, kezelhetetlen lett, csak az elektronikus eszközök társaságában hajlandó létezni, próbáltak mindent mindhiába, tehetetlennek érzik magukat. Ilyen és ehhez hasonló szituációk korábban is előfordultak, csak ritkábban. Eleve gyakori, hogy több időt töltünk a képernyő előtt az egészségesnél (ami számos gondhoz vezethet, főleg a fiataloknál), most pedig, a koronavírus miatt sokan ott is belefutottak a problémákba, ahol eddig kiegyensúlyozott életmódot éltek. Ez van, hogy csak egy kis bukkanó, míg másoknak egy nagy gödör, vagy meredek lejtő, ahol bizony segítségre van szükség. Ezt fontos felismerni.
A gyerekneveléstől a párkapcsolati kérdéseken át az egyéni életvezetésig mindenütt jelen van a téma, például önképünk, önbecsülésünk, kommunikációnk, figyelmünk, kitartásunk, stresszkezelésünk alakulásában is meghatározó tud lenni a technológiához való viszonyunk. A mai kor emberének a felgyorsult mindennapok mellett az önismeret még fontosabb mint valaha, hiszen az olyan újszerű jelenségek, mint például az internet, közösségi oldalak és videojátékok számos új kihívást és lehetőséget hordoznak, amire neveltetésünk nem készített fel. Annak ellenére, mennyire elterjedt és dinamikusan fejlődő jelenségről van szó, a legtöbben meglepően keveset tudnak róla, ám hatásait igenis érzik.
A fő gond az, hogy annyira újonnan robbant mindez be az életünkbe, hogy még egyszerűen nincs rá kultúránk. A szülők nagyrészének például fogalma sincs, mivel tölti az idejét a gyerek. Annyit észlelnek, hogy pötyög a telefonján, vagy fülhallgatóval a fején ül a számítógép előtt, esetleg bevonul a szobájába, és eltűnik órákra. Tehát boldog tudatlanságban élnek a szülők, amíg ki nem bújik a szög a zsákból.
Tóth Dániel, a Pszichológus Pasi, a digitális világra szakosodott pszichológus a modern problémák megelőzésében és orvoslásában igyekszik egyedi módon segíteni.
– Azt gondoljuk „csak játszik”? A videojáték függőséget említeni már lerágott csont lenne, ám az elmúlt hónapokban sokan először futottak bele abba a jelenségbe, hogy az unatkozó gyermekük nemcsak az idejüket, de a szülők pénzét (súlyos tíz- vagy akár százezreket) is beleölheti a kedvenc játékába, amiről megfelelő biztonsági beállítások nélkül a szülő csak a következő hónapi egyenlegből értesül. Csak ezt követően tanulja meg, milyen játékkal is játszott, vagy mit is jelent, és milyen veszélyeket rejthet a „mikrotranzakció”, egy „lootbox”, vagy „skin” vásárlás lehetősége. Meg még egy és az azt követő – kezdte a szakember.
– Úgy véljük, hogy csak szörföl a neten”? A social media platformokon sok százezer kamuprofil található. A nyilvánvaló veszélyt jelentő internetes bűnözők mellett a szintén kockázatos netes jelenségek palettáján például megjelentek a covid ihletésű „nyald meg a WC-deszkát, ha mered” jellegű kihívások, amelyek következtében szintén többen kórházba kerültek. Számolni kell azzal a ténnyel, hogy abban a pillanatban, ahogy a gyerek saját készüléket kap, vagy egyedül netezik, a digitális világ szempontjából funkcionális felnőtté válik. Például 10/10 kiskorú (aki már kattintani képes), rá is tud kattintani, hogy elmúlt 18, és könnyedén belefuthat mindenféle felnőtteknek szánt tartalomba – az ijesztőtől például a legújabb, szintén a pandémia ihlette, pornográf tartalomig. Volt olyan felmérés is, ami szerint 14 éves korra a fiatalok kétharmada már belefut a sexting jelenségébe, amikor valaki írott vagy képi szexuális üzenetet küld nekik, vagy ilyet kér tőlük. Ez ijesztő, és sok más problémás jelenség merül fel, ami miatt már általános iskolákból, sőt óvodákból is egyre gyakrabban keresnek meg, szóval a prevenciót nem lehet elég korán kezdeni – részletezte az internet, a videojátékok, okoseszközök világában járatos szakértő pszichológus, aki a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ezért kezdett ismeretterjesztő tevékenységbe, indította el a Pszichológus Pasi YouTube csatornát is, ahol többek között a korai káros hatásoktól a serdülőket, de a felnőtteket is érintő problémákig sok mindenről beszél.
– Azt gondoljuk „elvan a gyerek”? Sokszor nincsenek látványos problémák. A függőségi mintázatok is csendben kezdődnek, de ha billen az egyensúly, sokkal nehezebb korrigálni. És még ha minden a „normális” mederben marad is, a fiatalokon évek óta megfigyelhető többek között a toxikus online kommunikáció, a mindennapos trollkodás, az internetes zaklatás káros hatása. Sok gyerek így csendben szenved, és csak kényszeresen pötyög, mert ha nincs ott a csoportban, amikor cikizik az egyik társukat, akkor ő lesz az, akit kibeszélnek. Szerencsére egyre több szülő ismeri fel a digitális tudatosság és nevelés fontosságát. Ez már az újszülöttnél elkezdődik, hogy mennyit posztolunk róla mi felnőttek, mennyit nyomjuk az arcába a telefont, hogy csendben legyen. Ha ez utóbbit egy szülő napi szinten teszi, az például könnyen figyelemmel és viselkedéssel kapcsolatos zavarokhoz vezethet. Ám ezzel a legtöbb szülő nincs tisztában, miközben gyakran tele a fejük pontatlan félinformációkkal, hamis előítéletekkel. Ezek a gondok és élethelyzetek késztettek arra, hogy a klasszikus tanácsadáson túl igyekezzek minél több platformon, például iskolai (mostanában online) előadások, cikkek és YouTube videók keretében is egyfajta ismeretterjesztő szerepet betölteni az érdeklődő szülők, tanárok, diákok számára, akik szeretnék a jelenséget jobban megérteni. Fontosnak tartom, hogy nem vagyok technológia ellenes, sőt gyakran épp a gamer hátterem segít megtalálni a közös hangot a fiatalokkal. A valós veszélyek mellett a téves előítéletekről és a fejlesztő hatásokról ugyanúgy szoktam szót ejteni, és közben sosem a fiatalokat szidom. Munkám során nem róluk, hanem inkább velük beszélgetek, és segítek áthidalni a szakadékot köztük és a generációs szakadék másik oldalán lévő szülők-tanárok között, mert ez az egyik legjobb megelőzés a fenti problémákra, ha beszélgetünk ezekről, tanulunk együtt és egymástól nap mint nap.