Mindörökké Rockszínház!

Jövő nyáron 35 éves lenne, lesz a Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor alapította Rockszínház. Utolsó otthonuk, a legendás Sátor lebontása után ugyanis 1996-ban felszámolták a társulatot, de Várkonyi, aki a Rockszínház „ügyszerető igazgatójaként” találkozót szervezett az egykori tagok (+ felnőtt, szintén ezen a pályán tüsténkedő gyermekeik!) és ügyszerető újságírók részére a Benczúr Házban, bejelentette, hogy a három és fél évtized alatt egy híján ötven bemutatóval a tarsolyában ez a hungarikum nem tűnhet el a föld színéről. A világon tudniillik egyedül hazánkban működött Rockszínház, és az új elképzelések szerint, ha e nemes hagyomány folytatódik, ismét csak egyedüli ország leszünk, amely ilyen teátrummal büszkélkedhet. Tény, hogy két alapítójának köszönhetően a társulat szélnek eresztése sem jelentette azt, hogy nem készültek új produkciók a régi, jól csengő, nagy nevek közreműködésével, sőt újonnan csatlakozó, fiatal, tehetséges művészekkel.

Várkonyi tervez, és meggyőződéssel állítja: ha tervei vannak egy színháznak, akkor színház is van. Hat részes sorozat indul a Kossuth Rádióban a Rockszínházról. A Miklós Tibor Rockszínházi Alkotóműhely új művek és fiatal szerzőik bemutatását tűzte ki célul a RAM-ban. Miklós Tibor szerzői estek, nagyszabású művek részleteivel fűszerezve, szintén a tervek között szerepelnek. Törik a fejüket zenés emlékidéző musical talkshow sorozaton, egy Fred Astaire életét bemutató kamara produkción, aztán zenés esten Musical varázslat címmel. A Szolnoki Szigligeti Színház Sztárcsinálók című előadását parádés, sportcsarnok-méretű szuperprodukcióvá akarják bővíteni a Rockszínház jubileuma alkalmából. A MÜPÁ-val koprodukcióban világpremierre készülnek a Mata Hari kémoperával. Együtt akarnak működni a Vidám Színpaddal is. Hamarosan láthatjuk tehát az egykori társulat tagjait ifjú titánokkal kiegészülve a Benczúr Házban, az Eurocenterben, várakban, szabadtéren, országhatáron belül és kívül, sportcsarnokban.

A találkozó házigazdái, Ullmann Zsuzsa és Bardóczy Attila nem titkolták, hogy nagyon örülnek az állandó játszóhellyel folyamatosan hadilábon álló, mégis mindig nagyon lelkes és összetartó társulat tervezett másodvirágzásának, és – felvételeink tanúsága szerint – hasonló örömet jelentett például Bíró Eszternek és Csengeri Attilának a találkozás az egyik emlékezetes produkció, a Dorian Gray plakátja előtt.

Horváth Gábor Miklós