MINI Cooper SE Countryman All4 – teszt

Egy MINI megvásárlásával teljesen más életérzést próbálunk kifejezni, mint egy konkrétan ugyanannyiba kerülő – és vele sok közös alkatrészen osztozó – BMW megszerzésével. A stílusos prémium-márka legnagyobb autóját, és annak is plug-in hibrid verzióját teszteltük.

Dóka Attila & Juhász Melinda

A MINI esetében nem számít ritkaságnak, hogy a mai napig sokan rávillantanak az utakon szembejövő márkatársukra, hogy így üdvözöljék egymást. A dicső múlttal rendelkező márka atmoszférájához hozzátartozik manapság egyfajta családias hangulat, ami persze talán csak illúzió, hovatovább, elitista játék, de attól még érezhető, és meglehetősen kellemes. A MINI Countryman pedig eleve egy csodabogár, merthogy egyáltalán nem mini. Ugyanarra a platformra épül, mint a hátsókerék-hajtásnak búcsút intő 1-es, és 2-es, illetve az X1-es, és X2-es BMW-k. Szóval, rendes, családi autóval van dolgunk, aminek tágas a beltere, és a csomagtartója is, a hátulra beépített villanymotor ellenére, 405 literes (igaz, a nem hibrid verzióban 450 literrel gazdálkodhatunk). Bár némiképp vicces egy ekkora autót mininek hívni, de lássuk be, nagyon jól néz ki, és egyáltalán nem erőltetett a kisebb testvérre hasonlító dizájn. A Countryman olyan meggyőzően hozzá a vad SUV-fazont, hogy az ember rögtön elvinné egy kis terepezésre, de erről azonban mindenkit lebeszélnék. A csinos autó dacára az elkészült képeknek az aszfalton érzi jól magát.

Lendületben

Még hozzá nem is akárhogy: A MINI mozgatásáról egy, papíron nem túl acélos, 125 lovas, háromhengeres benzinmotor, és egy 95 lóerős villanymotor gondoskodik. Mivel plug-in hibridről van szó, célszerű az autó akksiját indulás előtt jól feltölteni, hiszen a szuper robbanékonyságot csak a két motor együttes ereje tudja garantálni. Ez persze igaz a fogyasztásra is: a csodálatosan alacsony értékeket csak sűrű villanyautózás mellett érhetjük el. Persze lemerült telepekkel, „mild-hibrid” – módban sem lesz torkos: ha nem forszírozzuk a sportosságot, 7 és 8 liter közötti átlagfogyasztással számolhatunk. A másfél literes benzinmotor, az utastérből hallgatva, elég jól szól, és – prémiumhoz illő módon – semmilyen vibráció nem jut el az utastérbe. A nulláról való gyorsulás, köszönhetően az elektromos motornak pedig tényleg egészen lenyűgöző: 6,8 másodperc alatt megvan a 100 km/h. Ebből is látszik, nagyon fürge autó a Countryman, és sportos tulajdonságait a futóműve és kormányzása is tovább erősíti. Bár üresen több, mint 1700 kiló, mégis olyan könnyedén kanyarodik, mint egy sport autó. Egy M-futóműves X2-es nyújt hasonló érzetet, ebből pedig világosan kiderül, hogy a MINIk továbbra sem puhulnak. Ez pedig egy nagyon tiszteletreméltó vállalás, és méltó a márka múltjához.

Tradíció

Ha már hagyományőrzés: a MINI picit hasonló úton jár, mint a Porsche a szent tehenével, a 911-essel. A zuffenhauseni márka ugyanis pont úgy másolja át sikermodellje legfontosabb stílusjegyeit többi típusára, mint a BMW teszi ezt az ős-MINI formajegyeivel. És ez mindkét márkánál igen nagy sikert eredményezett. A Countryman is büszkén viseli a nagy szemeket, a jellegzetes hűtőrácsot, a meredek A-oszlopot, és a jellegzetes hátsó lámpatesteket. Ez utóbbiak egyébként az aktuális frissítéssel szintén megkapták a Union Jackre hasonlító dizájnt. Ez, a márka esszenciáját jelentő, permanens hommage természetesen a belső térben is tetten érhető, ahol a középső nagy kerek kijelző még mindig az egykor ott trónoló, kilométerórát idézi. A Countryman belső tere igazi telitalálat: furfangos, ízléses, finom és minőségi. Persze egy 15 millió körüli árcédula láttán nem meglepő ez a színvonal, de a billenőkapcsolók, a kerek kilincsek, a játékosság legalább adnak is valami igazán egyedit a pénzünkért. Muszáj azonban némi kritikát is megfogalmaznunk, mivel a kormányoszlopon található, az elektromos MINIben debütáló, műszeregység elég unalmas darab. Ráadásul a fordulatszámmérő hiánya egy kicsit fájó, hiszen nem csak egy elektromos motor dolgozik a lemezek alatt, és jó lenne azért némi infó a kis benzinmotor hogylétéről. A középső nagy kerek kijelzőn azonban továbbra is fantáziadús módon jeleníthetőek meg az autóval, mobiltelefonnal, navigációval, és audiórendszerrel kapcsolatos információk. Egyik kedvencünk a meghajtás módjáról számot adó grafika, ahol jól látszik, hogy éppen hogyan működik együtt a két motor. Ezt persze magunk is befolyásolhatjuk, hiszen egy kapcsoló segítségével dönthetünk csak a benzinmotor használata mellet, vagy másik végletként, utazhatunk csak az elektromos energia jóvoltából is, ameddig a töltöttség ezt lehetővé teszi. A tesztút során, a hűvös időjárás miatt, ez legjobb esetben is szűk 40 kilométert jelent, de a járulékos fogyasztók (pl. ülésfűtés) ezt még lejjebb apasztják.

 Hibridség

Biztos nyáron jobban elemében lesz majd a Countryman, de a „konnektoros” hibrid azért sosem lesz villanyautó. Egyrészről ez nem is baj, mert legalább nincs állandó para, meg útvonaltervezés számológéppel, viszont igazán komoly környezetkímélés sem lesz, mert a relatív csekély, elektromos hatótáv nem kapacitál minket eléggé arra, hogy bajlódjunk a töltéssel. Így pedig leginkább mild-hibridként használjuk majd autónkat, ami persze nem feltétlenül gond: a hasonló hajtáslánccal szerelt BMW X1 25e is bizonyította nemrég, hogy mind dinamikában, mind fogyasztásban képes nagyon kedvező értékeket hozni lemerült akkumulátor mellett is. A töltési lehetőségre leginkább úgy tekintenék, mint egyfajta extrára: aki él vele, egyrészt maximálisan kihasználhatja a 220 lóerő dinamikáját, és közben nézegetheti az alacsony fogyasztási értékeket. A gond csak az, hogy ha lemerül az akksi, mi is olyan szomorúak leszünk, mint Vin Diesel az autós filmekben, mikor már elhasználta az összes nitrót. Persze mi legalább vigasztalódhatunk azzal, hogy egy roppant hangulatos prémium autóban ülünk továbbra is, aminek csodás múltja van, és úgy tűnik – hála a BMW-nek – csodás lesz a jövője is.

Hossz/szél./mag.: 4297/1822/ 1559 mm
Motor: 1499 cm³, 125 LE / 220 Nm
Elektromos motor: 95 LE, 165 Nm
Gyorsulás (0-100 km/h): 6,8 s
Végsebesség: 196 km/h
Alapár: 12 300 000 Ft