Mit lehet tudni az Iszlám Államról?

Izgalmas témát választott az International Police Association Magyar Szekció Nemzeti Adó- és Vámhivatali Szervezet legújabb rendezvényének. Az Iszlám Államról, nagyobb merítésban a feje tetejére állt arab világról jelen pillanatban tudható információkkal ismerkedhettünk meg Dr. Besenyő János honvéd ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutató Hely vezetője jóvoltából a NAV Mátyás utcai klubjában. A könyvbemutatóval egybekötött előadás házigazdája Boros Ottó, az IPA NAV elnöke volt. A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az influenzajárvány tombolása idején telt ház várta az előadót.

Dr. Besenyő János azzal kezdte előadását, hogy Az Iszlám Állam Terrorizmus 2.0 című könyv számtalan kritikát és negatívumot fogalmaz meg, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy neki, a szerzőgárda vezetőjének, jó néhány muzulmán barátja van, elfogultsággal tehát nem lehet megvádolni. A Magyar Honvédség iraki és afganisztáni szerepvállalása idején a helyszínen tartózkodó Besenyő Jánostól tapasztalatai alapján nyilván el kell fogadnunk a levont konzekvenciáját: addig jó, míg mi megyünk hozzájuk, és meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ők minél később jöjjenek hozzánk. Az már egyértelmű, bár egyesek még nem hajlandóak beismerni, hogy Európa nem képes befogadni azt a több millió emberből álló menekültáradatot, ami nagyrészt a világ egyik legkegyetlenebb háborús övezetéből indult el – jelentette ki az ezredes. Az a minimum, hogy Európa igyekezzen minden erejével a rossz szándékkal útra kelőket visszatartani közülük. Bármilyen furcsán is hangzik európai fül számára: az Európába igyekvő muzulmánok nem ismerik a demokráciát, ide érkezve sem becsülik, csak kihasználják. Saját hagyományaikat magasabb rendűnek tartják, Európa számukra tehát térítési terület, integrálódásukra nagyon kevés az esély. Az az elképzelés, hogy velük nagy tömegben ki lehet elégíteni Európa olcsó munkaerő igényeit, több szempontból sem állja meg a helyét.

Besenyő János meggyőződése, hogy a Magyar Honvédség kint szolgálatot teljesítő katonáinak ismerniük kell a muzulmán vallási szokásokat, a kulturális hátteret ahhoz, hogy némi esély lehessen a helyzet békés megoldására, az európai kalandra vágyó arabok meggyőzésére, hogy a saját szülőföldjükön maradjanak, és ott próbáljanak élhető életet teremteni maguknak. Sajnos ennek a lehetősége egyre csekélyebb az al-Kaidánál is radikálisabb és vérszomjasabb Iszlám Állam nevű terrorszervezet létrejöttével. A nemzetközi terrorizmus elleni konferenciák helyzetelemzése alapján elmondható – hívta fel rá a figyelmet Besenyő János -, hogy ma már nem az a kérdés, hogy robbantanak-e Európa bármelyik részén az öngyilkos merénylők, hanem az, hogy ennek az idejét meddig lehetséges kitolni. Az Iszlám Állam „ideológiája” egyértelmű: aki nem tér meg, az torokvágással lakol. Egy VII. századi iszlám értelmezést emeltek át a mába.

Az Iszlám Állam a hitetlenséggel való leszámolásukra hivatkozva szobrokat, festményeket semmisít meg, illetve tulajdonít el, hogy jó pénzért fanatikus Távol-keleti és amerikai gyűjtőknek eladják. Az „állam” bevételeit fejadókból, bankrablásokból, túszejtésekből, a fegyver- és kábítószerkereskedelemből teremtik elő. Bevételi forrásaik közé tartozik még az embercsempészekkel történő „együttműködésük” is. „Tárgyalásaik” során az embercsempészeket arra kényszerítették, hogy a megszerzett pénzük felét átadják nekik.

Az Iszlám Állam vezérkara amerikai fogságban radikalizálódott, és az elsősorban Amerika ellenes al-Kaidával ellentétben már úgynevezett puha célpontok (tehát civilek) ellen is merényleteket követnek el, akár muszlim területen is. A genfi egyezmény szerint aki civileket támad, az terrorista, tehát az Iszlám Állam katonái nem szabadságharcosok – hangsúlyozta a félreértések elkerülése végett az ezredes.

Profi propagandájukban a nyugati média eszközeit alkalmazzák, amely munkának egyértelmű célja a félelemkeltés, a közvélemény sokkolása, a „csatlakozz vagy meghalsz” hangsúlyozása, annak az egész világban tapasztalható tendenciának az alapján, hogy bárki rávehető az erőszakra. Besenyő János szerint ezt igazolja sajnos a külföldi önkéntesek kiugróan magas száma az terrorszervezet katonái között.

Arra a régi igazságra kell tehát felhívni a figyelmet – tette hozzá a könyv megszületéséről szólva az előadó –, hogy nem az a lényeg, hogy ki minek mutatja magát, hanem az, hogy mit tesz. Az Iszlám Állam Terrorizmus 2.0 című könyv tudományos alapossággal szól arról, hogy ez a szervezet szó szerint mindent képes felhasználni arra, amivel a célját el akarja érni. Ez különösen aktuális kérdés akkor, amikor várhatóan 2,5 millió migráns indul el tavasztól Európa felé…

Horváth Gábor Miklós