Müller Péter édesanyjától tanulta meg, hogyan lehet derűsen élni a legnagyobb pokolban

Hiába figyelmeztette édesanyja, hogy megölik, intelme ellenére belerohant a forradalomba 65 évvel ezelőtt Müller Péter. A kapott lövések nyomát máig viseli, de megtapasztalta: a szerelem, a halál és a halhatatlanság összefügg. Ezzel a történettel kezdte megható emlékezését édesanyjára a Kossuth- és József Attila-díjas író az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában, amelyben különleges titkokat árult el életéről.

„Az én anyámban az volt a csodálatos, hogy megtanított arra, miként lehet a legnagyobb pokolban is vidáman, derűsen, játékosan élni” – mondta, majd elmesélte, mikor meglátták a háborúban lebombázott házukat, édesanyja azt mondta, „képzeljük azt, hogy ez nem is volt a mienk”.

„Ettől kezdve más életem lett. Előtte rettegő nyuszi gyerek voltam, ezután viszont vagánnyá váltam, elkezdtem verekedni, állandóan véresen jöttem haza, tüzelőt, ételt loptam” – mesélte az író. Elárulta azt is, hogy különleges kapcsolat volt közöttük, barátként-tanítóként tekintett rá és abban a szerencsés helyzetben van, hogy megismerhette fiatalkori életét, várandóssága alatti gondolatait. Édesanyja ugyanis magnószalagra mondta fel élettörténetét, amit az író regénnyé szerkesztett.

Tanítómesterére viszont nem hallgatott azon a bizonyos napon 1956-ban. „65 évvel ezelőtt téptem ki magam anyám karjaiból és, rohantam a forradalom szívébe, ahol szerelmem élt. Anyám azt mondta, megölnek. Mondtam, hogy tudom, de nekem ott a sorsom. Elindultam és szétlőttek, egyik lábam most is szét van lőve. Ekkor tanultam meg 65 évvel ezelőtt, hogy a szerelem, a halál és a hallhatatlanság összefügg. Ez olyan megélt tapasztalatom, amit nem könyvből olvastam, hanem tudom, hogy így van”.

A megható beszélgetés IDE kattintva újranézhető.

Librettó – minden hétköznap 19 órától az M5 műsorán!