Múltfeldolgozás – Mesterházy: az MSZP teljes nyilvánosságot akar

Az MSZP teljes nyilvánosságot szeretne az ügynökaktákkal kapcsolatban, az erre irányuló módosító indítványt a párt frakciója kedden nyújtotta be az Országgyűlésben – mondta Mesterházy Attila kedden Pécsen.

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke (b3) és Kónya Péter, az Együtt-PM társelnöke (j3) bemutatja a két szervezet jelöltjeit a Pécsett tartott sajtótájékoztatón 2013. december 3-án. Pécsett a szocialista Szakács László (b) és Tóth Bertalan (b2), Mohácson Olt Gergely (j2), Szigetváron Berkecz Balázs (j), az Együtt-PM politikusai indulnak a 2014-es országgyűlési képviselőválasztáson. Középen Puch László, az MSZP Baranya megyei elnöke .
MTI Fotó: Lendvai Péter

 Az MSZP elnöke a Kónya Péterrel, az Együtt-PM szövetség társelnökével tartott, a két szervezet jelöltjeit bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az MSZP huszonnégy évvel a rendszerváltás után ezen az egy módon tudja elképzelni az ügynökkérdés, az ügynökakták rendezését.     Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását célzó törvényjavaslathoz benyújtott, általa jegyzett módosító indítvány lehetővé tenné a bizottságnak az ügynökök nevének nyilvánosságra hozatalát. Utalt rá, hogy a javaslat eredeti szövege alapján erről csak a megfigyeltek dönthetnének. Ez az MSZP szerint nem biztosítja a teljes nyilvánosságot.     “Bízom abban, hogy a Fidesz is elkötelezett a teljes nyilvánosság mellett, nincs takargatnivalója, és támogatni fogja a javaslatot” – mondta Mesterházy Attila.     A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozását november végén törvényjavaslatban kezdeményezte Navracsics Tibor igazságügy-miniszter. A független, önálló költségvetési szervként működő öttagú grémium feladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása lesz. A bizottság a kommunizmus bűneinek feltárásáért önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, és előterjeszthet jogalkotási javaslatokat. A javaslat lehetővé tenné, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, valamint a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kellene kitakarniuk.

Forrás:MTI