Muresan a top10-ben, Cecchini bukása ellenére is boldog

 Jól indult az asseni hétvége a FIM Superstock 1000 Kupában érdekelt H-Moto Team számára. A magyar csapat két külföldi pilótája folyamatosan tudott gyorsulni pénteken, és a nap végén a 10-11. helyre hozták be a két BMW S1000RR-t. Az egyetlen negatívumot Riccardo Cecchini bukása jelentette, de ő még ezt is pozitívumként élte meg.

Tudniillik, a bukás pillanatáig hihetetlenül jó tempót tudott diktálni a motorral, és sokáig az 5. helyen állt, már-már a közvetlen élmezőnyt szorongatva. Egy versenyző önbizalmának mindig jót tesz, ha érzi, gyors egy adott pályán, és fel tudja venni a versenyt bárkivel, és ezen egy apró elcsúszás nem változtat. Ilyenkor leporolja magát az ember, és megy tovább. Pláne egy olyan javíthatatlan optimista, mint az olasz Cecchini!

Robert Muresan a nap nagy részében ugyan valamivel elmaradt csapattársa köridőitől, ám a végén ő a bukást megspórolta, és helyette odapirított egy nagyon erős időt, amivel végül Cecchinit egy hellyel megelőzve, a 10. helyen zárta a napot.

Folytatás szombat reggel 9 órakor a harmadik szabadedzéssel, majd 16:55-től az időmérő edzéssel.

Robert Muresan: „Jó napunk volt, lépésről lépésre fejlődtünk, és nagyon örülök, hogy a 10. helyen zártam a mai napot. Még dolgozunk a hátsó futómű beállításán, és remélhetőleg holnap ennek kapcsán is jó irányba indulunk el, és sikerül növelnünk a tempónkat. Szeretném megköszönni a csapatnak a mai kiváló munkát, és már alig várom, hogy holnap újra motorra üljek, megpróbálva tovább gyorsulni.” 

Riccardo Cecchini: „A ma reggeli első szabadedzésnek azzal az egyetlen céllal vágtam neki, hogy kipróbáljam a pályát, mivel most először megyek itt 1000-es motorral. Azt kell mondjam, hogy bámulatosan éreztem ma magam a motoron, annak ellenére, hogy szinte minden kanyarban előjött az a probléma, amit már Aragónban is tapasztaltam. Ezt leszámítva viszont véleményem szerint jól mentem, és sikerült jó tempót diktálnom, 1,8 másodperccel elmaradva az elsőtől. A második szabadedzésre aztán elvégeztünk néhány változtatást a hátsó futóművön, mert reggel rengeteget mozgott alattam a motor hátulja. Rögtön az első körben éreztem, hogy ezzel a módosítással a jó útra léptünk rá, majd a második körömben már 5 tizedmásodpercet tudtam gyorsulni, és minden kanyarban javítani tudtam a tempómon, pedig használt gumikon voltam. Aztán a 4. körben, a 3. kanyar kijáratánál, ami egy nagyon hosszú, nyújtott kanyar, éreztem, hogy elindul a motor hátulja. Amint újra gázt adtam, kidobott a motor, és elestem. De a végére hagytam a legfontosabb dolgot: a bukás után is ugyanolyan boldog voltam, mert úgy érzem, lassanként közelítünk az élmezőnyhöz, és ezt nagyon élvezem!”

Kelemen Krisztián, csapatfőnök: „Nagyon jól kezdték a versenyzőink a mai napot a délelőtti edzésen. Ezért már akkor arra gondoltam, hogy nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy a jó helyezéseket még jobbakra cseréljük. Javítottak a szerelők a motorokon, és délután ott folytatták a fiúk, ahol délelőtt abbahagyták. Kapkodtam a fejem a jobbnál jobb szektoridők láttán, de gyorsan jött a kijózanító pofon Ricky bukásával. Azonban nem búslakodhattunk, hisz Robynak bejöttek a módosítások, és elkezdte ledolgozni a hátrányát. Az edzés végén elégedetten nézhettem a monitorra, hisz a 10. és a 11. helyet foglalják el a motorjaink. Úgy érzem, a mai nap is megmutatta, hogy volt értelme a hosszú téli felkészülésnek, azonban holnap is keményen kell dolgoznunk, hogy még jobbak legyenek a beállítások, és előrébb végezzünk az időmérőn. Szerencsére Rickynek nincs komolyabb baja, a motor sem sérült meg komolyabban, ezért bizakodva tekintek a holnapi nap elé, és most egy kicsit még mosolyogni is tudok!”