Bővelkedett izgalmakban a FIM Superstock 1000 Kupa idei harmadik, imolai versenyhétvégéjének szombati napja a H-Moto Team szempontjából. A magyar csapat Riccardo Cecchini tegnapi bukása után reggelre újra harcra kész állapotba hozta a BMW-t, ám az olasz pilótát makacs vállfájdalom hátráltatta. Robert Muresan viszont egész nap szárnyalt a másik motorral.
Az egyik oldalon tehát azért kellett izgulni, hogy egyáltalán menteni tudja valahogy Cecchini a menthetőt, és minden fájdalma ellenére meg tudja futni a vasárnapi induláshoz szükséges szintidőt, míg a másik oldalon az jelentette az izgalmat, hogy Muresannak sikerül-e a top10-be repítenie a magyar csapat BMW-jét.
Ha ez végül nem is jött össze neki, de a 11. rajtpozíciónak is joggal örülhet a csapat, hiszen így a román pilótának minden esélye meglesz holnap a pontszerzésre. Cecchinire annál keményebb feladat vár, hiszen mai kitartásával elérte, hogy holnap újra szembenézhessen fájdalmával, megpróbálva magát előreküzdeni az utolsó helyről. Nem lesz egyszerű, de az olasz pilóta példás hozzáállását ismerve, nem is lehetetlen.
Robert Muresan
„Ez egy jó nap volt. Rengeteget tudtunk gyorsulni tegnaphoz képest, és a reggeli szabadedzést a 8., majd délután a kvalifikációt a 11. helyen zártuk. Ez nem rossz, minden tényezőt figyelembe véve. Az időmérő utolsó köreiben egy kis problémám adódott azzal a csoporttal, amiben haladtam, mert lassúak voltak, és feltartottak. 40 másodperccel az edzés vége előtt még 7. voltam, de az utolsó másodpercekben leszorultam a 11. helyre. Szeretnék köszönetet mondani a csapatnak, amiért edzésről edzésre javítottak a motoromon, és már alig várom a holnapi futamot, amin tudom, hogy jó helyezést fogunk elérni.”
Riccardo Cecchini
„A vállam őszintén szólva eléggé fáj a tegnapi bukásom óta, és ez komoly gondot okoz az irányváltásoknál… Az időmérőn ráadásul a hátsó fékemmel is problémák adódtak, így ott ez is hátráltatott. Holnap a legjobbamat próbálom majd nyújtani, hogy egy jó pozícióban zárjak.”
Kelemen Krisztián, csapatfőnök
„Nagyon izgalmasra sikeredett az időmérő több okból is. Baluért (Németh Balázs, aki a Pedercini Racing Team Kawasakijával versenyez, de a H-Moto hazai támogatását is élvezi) is nagyon szorítottam, és a két H-Motós versenyzőnkért is nagyon kellett izgulni, hisz Robynak reális célja volt a top 10-be kerülés, amiről egy hellyel csúszott le és lett 11. Az utolsó kör kezdetén még a 7. helyen állt, ami nagyon jó érzés volt! Nem szabad elkeserednünk, hisz az 5. helyezett versenyző 8 tizedmásodpercre van, ami azért nem rossz! Picit eltaktikázta magát Roby az utolsó körökben, de a 11. hely nagyon jó pozíció! Ricky miatt is kellett aggódnom, hisz a bukása után nagyon rossz állapotban volt reggel. Délutánra javult a helyzet, de nem is engedtem az első pár kör után teljes időmérőt futni, hisz a motorról alig bírt leszállni. Viszont megcsinálta, limit időn belül kvalifikált, és bízom benne, hogy holnapra még jobb állapotba kerül.”