Musical a szerelem szentjéről

Musical készül a világ legismertebb magyar szentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről. A darab szerzője és dalszövegírója Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Földet című regényéből készített színpadi változatot. A zeneszerző Szikora Róbert, a legendás R-GO frontembere, a rendező Cseke Péter színművész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója. A hangszerelést Kiss Gábor zeneszerző vállalta. Szereposztás a meghallgatások után, Erzsébet-nap környékén várható, de az már most biztos, hogy a férfi főszereplő Dolhai Attila, az Operettszínház egyik legnagyobb sztárja. Az Ég tartja a Földet – Erzsébet a szerelem szentje című musical producere Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgató-főrendezője. A produkció díszlettervezője Szendrényi Éva, a jelmezek megálmodója Berzsenyi Krisztina. A tervek szerint a musical bemutatója 2022. február 26-án lesz Budapesten. Ezt követően az előadás turnéra indul a Kárpát-medencében, amelynek létrejöttét és utaztatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 156 millió forinttal, a Miniszterelnökség pedig mintegy 310 millió forinttal támogatja. A produkció fővédnökei Kásler Miklós, az EMMI minisztere és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek.

Árpád-házi Szent Erzsébet Magyarországon született 1207-ben. Szülei a Bánk bánból ismert házaspár, II. András magyar király és merániai Gertrúd. Erzsébetet már négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kislány meggyőző hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Kedvességével azonnal belopta magát a vár lakóinak szívébe, a nála hét évvel idősebb kiskamasz, Lajos is kezdettől fogva rajongott érte, ám édesanyja képtelen volt elfogadni. Vallási szokásai bosszantották (játék közben megállt imádkozni), zavarta, hogy egyenrangú társnak tekintette magával a legegyszerűbb gyermeket is, azt pedig már egyenesen megbocsáthatatlan bűnnek tartotta, hogy nem vette át az udvari etikettet, a tipegő járást, és a körtáncok helyett vadul lovagolt. A krónikások szerint, ha Lajos védelmébe nem veszi, és korai házasságukkal meg nem szilárdítja helyzetét a családban, Erzsébetet a gazdag hozományától függetlenül visszaküldték volna Magyarországra.

A fiatalok boldogsága teljes lett, amely, ha sajnálatosan rövid időre is, de megváltoztatta a vár addigi életét, ezt Heisterbachi Caesarius ciszterci szerzetes írásaiból tudhatjuk. Erzsébetet nem kényszeríthették az udvari etikettre. Messzire férje elé lovagolt, mindig annyira várta, Lajos pedig egy asztalhoz ült vele az étkezések alkalmával, ami akkor elképzelhetetlen volt egy „tisztességes” udvarban. Elfogadta az 1225-ben kitört éhínség idején, amikor Erzsébet fölnyitotta a kamráikat és segített az embereknek, hogy ez kötelessége a tehetősebbeknek. Mint kortársai kiemelik, Erzsébet legvonzóbb tulajdonsága az volt, hogy természetes, és Lajos által is elfogadható módon összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között. Erzsébet próbálta rábírni arra, hogy férje ne vegyen részt a keresztes hadjáratban, Lajos azonban elindult, és még útban az Szentföld felé beteg lett és meghalt.

Erzsébet teljesen kiszolgáltatottnak érezte magát a várban, ezért úgy döntött, hogy gyermekeivel együtt, Istennek ajánlva az életét, elmenekül a férje nélkül üres és idegen Wartburgból. Ettől kezdve egyre nagyobb szerepet játszott életében Marburgi Konrád ferences pap, akit korábban maga a pápa jelölt ki lelkiatyjául. Erzsébet 1228-ban követte Konrádot Marburgba. Özvegyi javaiból ispotályt rendezett be a városban rászorulók, betegek megsegítésére. Attól kezdve ott szolgált, mint ápoló a ferences harmadrend szürke ruhájában. Úgy látta jónak, hogy gyermekeit nevelőkre bízza, mert betegápolói munkája minden erejét felemésztette. 1231 november 16-án, 24 évesen halt meg. 1235-ben avatták szentté.

Horváth Gábor Miklós