Nagy ember szeretőjének lenni…

Egy Stockholmban, egy Budapesten és egy Komádiban született hölgy összefogott, hogy kertelés nélkül elmondják a nagyérdeműnek: az elismert zenész szeretője a pokoltól a mennyországig kénytelen megtapasztalni mindent a maga választotta út során.

Fotó: Magyar Színház

Öt évvel ezelőtt, amikor a Napkút Kiadó Jegesmedvék címmel kortárs svéd drámákat jelentetett meg, nem sokan gondolták, hogy a hazánkban legfeljebb csak szűk szakmai körökben ismert forgatókönyv- és drámaíró, színházi- és filmrendező, az idén áprilisban még csak a 42. életévét betöltő Lisa Langseth A karmester szeretője című művéből (fordította Teplán Ágnes) ilyen nagyszerű előadás születik a Pesti Magyar Színházban. A szöveg svédesen nyers. A hagyományos magyar színházi előadásokhoz szokott közönség számára Langseth elviselhetetlenül intim dolgokról beszél olyan magától értődő természetességgel, nyíltan és őszintén, felkavaró mélységgel és bosszantó részletességgel elemezve egy férfi-nő kapcsolatban azokat a dolgokat is, amelyekkel sem nőként, sem férfiként általában nem vagyunk hajlandóak szembesíteni magunkat. Mindezt most kegyetlenül és kíméletlenül, ráadásul egy másodperc üresjáratot sem engedélyezve megteszi helyettünk Benkő Nóra, a Katharinát, a nagy művész szeretőjét játszó színésznő, és a debreceni színházban nem is olyan régen még főszerepek egész sorát sikerrel alakító, Jászai-díjas Varga Éva, az előadás látványtervezője és rendezője. Katharina olyan titkokba avatja be a közönséget, amit még a sötét nézőtéren ülve sem könnyű befogadnunk. Nincs olyan kolléga, barát, barátnő, rokon, családtag, aki így kitárulkozna előttünk. Benkő Nóra Katharinája annyira magával ragadó, hogy akarjuk vagy nem, monológja végére kibillenünk rendesen a lelki egyensúlyunkból. Sürgősen át kell értékelnünk szerelmi ügyeinket. Langseth, Benkő, Varga a téma professzorai. Tanuljunk tőlük. „Rendkívül érzékenyen kell figyelni a másikat, a szeretet és a szerelem borzasztóan nagy felelősség, hiszen ilyenkor az ember leengedi a védőpajzsot, és ez kiszolgáltatottá teszi. Fontosnak tartom, hogy ebben az állapotban jól átgondoltan és vigyázva közelítsünk egymáshoz.” Varga Évát idéztem. És képzeljék, ezt nem A karmester szeretője, ezt a Hajnalban, délben, este című vígjáték bemutatója előtt, amit szintén ő rendezett, nyilatkozta valahol.

Horváth Gábor Miklós