Nagy kihívások előtt áll a budapesti hangversenyrendezés

Komoly kihívások előtt áll a budapesti hangversenyrendezés, és minden intézménynek ki kell alakítania a maga markáns, önálló arculatát – hangsúlyozták fővárosi zenei intézmények vezetői azon a nyilvános beszélgetésen, amelyet szerda délután rendezett a Rózsavölgyi Szalonban a Magyar Zenei Tanács Új helyszínek – új lehetőségek – új feladatok címmel. A résztvevők szerint van elegendő párbeszéd az intézményvezetők, illetve a szakma és a döntéshozók között.

    A beszélgetésen, amelyet Lőrinczy György, a Magyar Hangversenyrendezők és Művészeti Ügynökségek Egyesületének társelnöke vezetett, részt vett Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Csonka András, a Liszt Ferenc Zeneakadémia kulturális igazgatója, Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója.     Elhangzott, hogy a fővárosban az elmúlt időszakban jelentősen nőtt (több mint 3 ezerrel) a koncerttermi, illetve zenés színházi székek száma azzal, hogy újra megnyitotta kapuit a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémia (benne a Solti-teremmel), átadták az Erkel Színházat, valamint a Budapest Music Center épületét is. Sőt, a Pesti Vigadó március 14-i megnyitásával ez a szám tovább fog növekedni.     Csonka András azt hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet hasonló a Művészetek Palotája 2005-ös indulásához, amikor sokan féltek attól, hogy az 1700 személyes terem megnyitása milyen hatással lesz a koncertéletre, és lesz-e elegendő közönség. A történelem bebizonyította, hogy van igény az értékes zenére, és mára Budapest újra felhelyeződött a világ hangversenytérképére, oda, ahol Berlin, Bécs és Prága mellett méltó helyen volt a háború előtt.     Csonka András elmondta: miközben a lemezpiac válságba került, az élő zene, a koncertek iránti igény megmaradt, és a gazdasági válság ellenére a fizetőképes kereslet sem csökkent jelentősen. “Állami dotációnak lennie kell” – fogalmazott Csonka András -, a mértéke lehet csak kérdéses egy-egy intézménynél.” Úgy vélte, hogy egészséges verseny lesz a koncerttermek között, de ezzel a közönség csak nyerni fog.     Káel Csaba úgy fogalmazott, hogy a fővárosi zenei élet fantasztikus lehetőséghez jutott az új koncerthelyszínekkel, most megmutathatjuk, hogy kulturálisan kevés ilyen gazdag városa van a világnak, mint Budapest. A vezérigazgató fontosnak tartotta, hogy a fejlődés mögött egyértelműen érezhető a politikai akarat, és hangsúlyozta, hogy van megfelelő párbeszéd a különböző intézmények, illetve a szakma és a politikai döntéshozók között.     Gőz László kijelentette: nem lát katasztrófahelyzetet. “Soha ilyen támogatottsága nem volt a magyar zenei életnek, és ez a terület most nagyon egészségesen fejlődhet” – hangsúlyozta, felidézve: mindenki arra vágyott, hogy több koncerthelyszín legyen, és hogy mindegyik megmutathassa a maga önálló, a többitől különböző arculatát. A saját arculat kialakítása kényszer is, és ez a BMC vezetője szerint jótékony hatású lesz.     Szamosi Szabolcs is az intézmények közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, és jelezte, a Filharmónia a jövőben hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy a köztudatban ne csak mint “a vidéki koncertek szervezője” szerepeljen. Bejelentette, hogy a Korunk Zenéje kortárs fesztivált átalakítják, országossá bővítik, és együttműködést alakítanak ki az őszi fesztivállal, a Café Budapesttel.

Forrás:MTI