Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Az államfő közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért az államfő hétfőn elrendelte a kihirdetését. Áder János egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet – tudatta. Közölte: mint minden törvény esetében, a paksi erőműről szóló jogszabályra vonatkozóan is részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot végzett. Kitért arra is, hogy Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. “Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk “túszul ejtése” nem téríthetnek el” – rögzítette.
Ezzel szemben Valki László nemzetközi jogász a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, felmondható a paksi paktum. A törvény aláírását követően azt lehet megtenni, hogy utólag fordulnak az alkotmánybírósághoz, de nagyon kicsi az esélye, hogy az Alkotmánybíróság egy ilyen természetű kardinális kérdésben nemet mondjon a kormánynak.
Még meg sem száradt Áder János aláírása a paksi bővítésről szóló törvényen már meg is jelent az első paksi tender. A Közbeszerzési Értesítőben olvasható az új blokkok földtani kutatására irányuló kiírás. Március 7-ig lehet jelentkezni a tenderen való részvételre. A második fordulóban a legolcsóbb ajánlattevő lesz a nyertes.
Este fáklyás felvonulással a köztársasági elnöki hivatalnál demonstráltak az Összefogás pártjai az ellen, hogy Áder János államfő aláírta a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. A megmozduláson Jávor Benedek, a PM társelnöke párhuzamot vont a paksi bővítés elleni tiltakozás és az 1988-as bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetés között. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy míg akkor Orbán Viktor, Áder János és Kövér László a beruházás leállítását és népszavazást követeltek, ma “a másik oldalon állnak”, s a hatalom fél kikérni az emberek véleményét. “Gőgösen kioktatják az embereket”, arra hivatkozva, hogy nem értenek hozzá, s nem érdekli őket, hogy milyen terheket rak a paksi bővítés a “következő generációk nyakára” – mondta Jávor Benedek. A független országgyűlési képviselő szerint 26 éve az összefogás gátat szabott egy végig nem gondolt, káros beruházásnak, a hatalom pedig összedőlt, s szavai szerint “ez is összedől majd”. Úgy fogalmazott, hogy az erőmű bővítéséről kizárólag a magyar lakosság dönthet az április 6-i országgyűlési választáson és egy kiírandó népszavazáson. A Sándor-palota előtt egy kiáltványt olvasott fel az Együtt-PM-nek az a három aktivistája – Barabás Richárd, Simándi Szelim és Rózsa Milán -, akik vasárnap egy létrán felmásztak az épület erkélyére. A demonstráción a tömegben látható volt Bajnai Gordon is.
A rendezvény előtt megjelent a Fidelitas néhány aktivistája, akik a Sándor-palotától nem messze feszítettek ki két transzparenst. Falusi Vajk, a szervezet alelnöke újságíróknak azt mondta, a hitelesség és a hiteltelenség kérdésére akarják felhívni a figyelmet, mert azok, akik korábban támogatták a beruházást ma “kampánycélokra használják fel” azt.