NÖRI: fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát

301-1989 címmel Horváth Ernő képeiből nyílt kiállítás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján az Új köztemetőben található Nemzeti Gyászpark látogatóközpontjában.

Trombitás az 56-os vértanúk emléknapján rendezett ünnepségen, Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 63. és újratemetésének 32. évfordulóján a mártírhalált halt miniszterelnök Jászai Mari téri szobránál 2021. június 16-án. MTI/Bruzák Noémi

    Az alkotó 1989-ben készült, 301-es parcellát megörökítő fotóiból először nyílt tematikus tárlat, amely a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendezésében november 4-ig látogatható – közölte a NÖRI Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatósága szerdán az MTI-vel.
    Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az intézet célja, hogy a Nemzeti Gyászpark, ami a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely, a nemzeti emlékezetpedagógia szerves része legyen, és minden középiskolás korú diák ellátogasson erre a helyre.
    “Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra, és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla” – fogalmazott a főigazgató.
    Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke elmondta: akik az emléknapon összegyűlnek és megemlékeznek 1956 mártírjairól és a kommunista rendszer minden áldozatáról, valójában arra emlékeznek, hogy az a rendszer, amely magát a humánum letéteményesének tartotta, 1956-ra, az áldozatokra, özvegyekre nem másként, mint “nyomorult ügyek” letudandó feladataként tekintett.
    “A mi dolgunk, hogy elmondjuk a gyerekeinknek: 1956 szép, vállalható büszkeség volt a magyar történelemben, és örökségét 1989-ével együtt kötelességünk megőrizni” – szögezte le Földváryné Kiss Réka.
    Susa Éva antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos, aki kezdettől részt vett a 301-es parcellában névtelenül és jeltelenül eltemetettek azonosításában, arról beszélt, hogy a kiállítás jól mutatja a szörnyű és embertelen világnak a képét. Hozzátette: fontos, hogy az itt tapasztaltak eljussanak a gyermekeinkhez, mert ha nem visszük tovább ezeket az ismereteket, akkor nem tudunk tiszta, rendes jövőt építeni.
    Horváth Ernő katonasírokat fotózott az Új köztemetőben, amikor elment az egyre többször emlegetett 301-es parcellába. Az elvadult, süppedő sírhelyek lehangoló látványa maradt meg benne, és az, hogy az oda temetetteket sem éltükben, sem holtukban nem kímélte a Kádár-rezsim. Képei a parcella átalakulásának pillanatfelvételei.
    A közlemény kitér arra is, hogy Nagy Imre és mártírtársai sírhelyeinek 1988-as azonosítása még nem hagyott nyomot a parcellán, sőt, az elvadult növényzet megtartását követelte, mert a fák fontos viszonyításai pontok voltak az azonosítás során. Az 1989. június 16-án megtartott újratemetés a rendszerváltozás szimbolikus aktusává, a 301-es parcella pedig emlékezetpolitikai színtérré vált.

MTI