Obama a jelek szerint Summerst akarja a Fed élére

Barack Obama amerikai elnök a jelek szerint Lawrence Summerst, a Clinton-kormány volt pénzügyminiszterét szeretné látni az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve élén – vélekedett Obama legutóbbi utalásai alapján hétfői értékelésében a Financial Times.

    A londoni gazdasági napilap megjegyzi, hogy Summers a másik lehetséges jelöltnél, Janet Yellen Fed-alelnöknél “kevésbé lelkesedik” a Fed által jelenleg alkalmazott mennyiségi enyhítési ciklusért, és általában is keményebb monetáris alapállású.     A Financial Times értékelése szerint éppen ezért tűnik úgy Obama utalásaiból, hogy az amerikai elnök Summers kinevezését pártolná Ben Bernanke mostani Fed-elnök mandátumának lejártával.     A lap felidézi a The New York Times által Obamával készített hétvégi interjút, amelyben az amerikai elnök kijelentette: nagyon fontos az infláció kordában tartása, a dollár megfelelő erejének biztosítása és a piaci stabilitás megőrzése.     A Financial Times szerint elemzők is úgy vélik, hogy ez a leírás Summersre illik a leginkább.     A brit gazdasági napilap a minap közölte, hogy értesülései szerint Summers nem hisz a mennyiségi enyhítés reálgazdasági hatékonyságában.     A Financial Times megszerezte a volt amerikai pénzügyminiszter egy korábbi, zárt körben elhangzott előadásának szövegét, amely szerint Summers kijelentette: véleménye szerint a piac alábecsüli a Fed irányváltásának várható sebességét és ennek következményeit a kamatokra.     A Fed a gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítési ciklus keretében jelenleg havi 85 milliárd dollárt fordít eszközvásárlásra.     A múlt hónapban Ben Bernanke is egyenes utalást tett arra, hogy a Fed még az idén hozzákezdhet a likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez. A Fed jelenlegi elnökének szavait jelentős eladási hullám követte a felzárkózó térség piacain, amelyekre a világ vezető jegybankjai által a pénzügyi válság óta kizúdított – elemzői kimutatások szerint globálisan eddig mintegy 12 ezer milliárd dollárnyi – likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak.     Egyes londoni szakelemzők szerint ugyanakkor ez árfolyambuborékok kialakulását eredményezte.     Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza az elmúlt időszak eladási hullámáról befektetők számára összeállított átfogó helyzetértékelésében kifejtette azt a véleményét, hogy a fejlett piacok jegybankjai által kezdett mennyiségi enyhítési ciklus a reálgazdasági alapmutatókat már nem tükröző szintekre hajtotta a felzárkózó piaci befektetési eszközök árfolyamát.     Ash ennek illusztrálására kiemelte, hogy néhány afrikai szuverén adós az egyszámjegyű hozamsáv középtájékán tudott eurókötvényeket kibocsátani az utóbbi időben, jóllehet “csak a nagyon rövidlátók” nem vették észre, hogy az adott országok gazdasági alapmutatóit tekintve ezek nem megfelelő hozamszintek.     A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő minap Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében úgy vélekedett, hogy a globális felzárkózó térségen belül Közép- és Kelet-Európa gazdaságai a legérzékenyebbek a külső finanszírozási kondíciók esetleges romlására, amelyet a Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának leépítése okozhat.     Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legutóbbi helyzetértékelése szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a Fed mennyiségi enyhítési ciklusának várható leépítése rendszerszintű pénzügyi válságot okoz a felzárkózó térségben.     A cég szakértői közölték, hogy a Capital Economics több összetevőből kidolgozott saját gazdasági kockázati indexe (CERI) – amely nullától 10-ig terjedő skálán méri a vizsgált gazdaságokat fenyegető kockázatok mértékét – csaknem mindegyik felzárkózó gazdaság esetében a kritikusnak tekintett 7-es érték alatt van.     A ház módszertana alapján a 7-es CERI-index hozzávetőleg 60 százalékos esélyt jelent arra, hogy az adott gazdaság recesszióba süllyed, és 30 százalékos eséllyel jelzi a két éven belül kialakuló pénzügyi válság kockázatát.     A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index a cég grafikus kimutatása szerint Magyarország esetében jelenleg nem éri el a 2-es értéket.

Forrás: MTI