Óriási bravúrra készül a Magyar Nemzeti Balett

Február 22-étől két hónapon át összesen harminc előadást ad a Magyar Nemzeti Balett társulata. A két operaházi Seregi-klasszikus repertoár-előadásai mellett két bemutatót tartanak az Erkel Színházban: az Etűdök és A víg özvegy lesz műsoron – utóbbi magyarországi debütálása érkezik el. A Modern+1 összeállításban további két alkotást adnak elő. A Pas de Quatre14 előadásain az Opera balettegyüttese mellett közreműködik a Győri Balett, a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett társulata, a TáncTrend14 – alternative az alternatív táncosok, független társulatok és a kortárs koreográfusok estje.

 A különlegesen sokszínű előadássorozatra 104 balettművészt készített fel 15 balettmester, köztük a két új bemutatóhoz külföldről érkezett négy betanító szakember. A produkciók színpadi előkészítése még zajlik, a repertoár-előadásokat tíz-tíznapos felfrissítő próbafolyam előzi meg, az újonnan beálló szólisták azonban egyénre szabott próbarenddel, hosszabb ideig készülnek – így például Aliya Tanykpayeva, az idei Étoile, Júlia szerepére. Tanykpayeva nemcsak a legendás Seregi-karaktert formálja meg. Bravúros fordulattal érkezik a shakespeare-i világba, előtte ugyanis A víg özvegy címszerepét is eltáncolja, a február 22-i bemutatót a kazah prímabalerinával láthatja a közönség. A darabot a társulat kilenchetes, az március 22-től látható Etűdöket háromszor kéthetes, majd az összes modern koreográfiát újabb kéthetes felkészülési idő után abszolválja.

A harminc előadásban a Magyar Nemzeti Balett valamennyi első magántáncosa színpadra lép, a közönség pedig a legszínesebb merítést kapja mind a műfajok, mind hangulatok terén. A víg özvegy főszerepében Tanykpayevát Kozmér Alexandra, majd Nakamura Shoko, a társulat idén szerződtetett új, japán származású csillaga követi a színpadon. Gróf Danilo Danilovics szerepében Cserta József és Apáti Bence mellett ismét szólószerepben csillogtathatja képességeit az ifjú Kekalo Jurij, akit az évad első bemutatóján láthatott a közönség első ízben szólistaként. Az Etűdökben a Magyar Nemzeti Balett társulatának új tagjai közül két fiatal: Tyimofejev Dmitrij és Lagunov Jevgenyij kapott szólószerepet.

A műsorszerkesztés tekintetében Solymosi Tamás balettigazgató legfőbb szempontja, hogy az együttes minden évadban megmutathassa sokoldalú kvalitásait, hiszen ez a Magyar Nemzeti Balett erőssége. Az idei szezonban ezért szerepel műsoron egy komoly hangvételű nagybalett után a vígbalettként aposztrofált A víg özvegy, egy klasszikus elemekre épülő alkotás, az Etűdök, valamint az utóbbival egy műsorban látható, kortárs elemeket tartalmazó Petite Mort és Hat tánc.

Április 5-én és 6-án, a Pas de quatre14 estekkel a tavaly elindított hagyományt viszik tovább: a cél, hogy Magyarország négy nagy társulata egy estén, egy színpadon álljon közönség elé. A korai egyeztetéseknek köszönhetően, idén mindegyik együttes – a Szegedi Kortárs Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett – el tudta fogadni a Magyar Nemzeti Balett meghívását.

A Pas de quatre14 harmadik napján, április 7-én rendezik meg TáncTrend14 – alternative estet, amely még szélesebbre tárja a lehetőségeket: a táncműfajok közönsége az alternatív, független társulatok produkcióit is láthatja az Erkel Színházban. Válogatott műfaji összeállítást tekinthetnek meg, amelynek része a néptánc-elemekre épülő látványos Vári Bertalan-koreográfia, Budai László tangó show-ja, és Góbi Rita társulatának előadása, a Nemzeti Balettet ezen az estén Jellinek György alkotása képviseli.

A TáncTrend14 – alternative színpadi programját követően az Erkel Színház vendégei maguk is táncosokká válhatnak: jelképes részvételi díj ellenében Budai László vezetésével a Nagybüfében sajátíthatják el a tangó alapjait, miközben akár a Magyar Nemzeti Balett, vagy a vendég társulatok művészeivel is együtt táncolhatnak.

A VÍG ÖZVEGY

Vígbalett három felvonásban

Magyarországi bemutató: 2014. február 22.

További előadások: február 23., 26., 27., március 1., 2., 5., 6.

Zeneszerző: Lehár Ferenc

Koreográfus: Ronald Hynd

A koreográfus asszisztense: Annette Page

Díszlet- és jelmeztervező: Peter Docherty

 

A szövegkönyvet Sir Robert Helpmann ötlete alapján átdolgozta: Ronald Hynd

Betanító balettmester: John Meehan

Balettmester: Annette Page, Venekei Marianna, Bajári Levente, Solymosi Tamás

Karmester: Silló István, Szennai Kálmán

Özvegy / Glavari Hanna: Aliya Tanykpayeva, Kozmér Alexandra, Nakamura Shoko

Gróf Danilo Danilovics: Cserta József, Apáti Bence, Kekalo Jurij

Valencienne: Pap Adrienn, Sarkissova Karina, Felméry Lili

Camille de Rossillon: Simon István, Tyimofejev Dmitrij, Oláh Zoltán

Ludmilla: Higgins Jaclyn Ann, Bakó-Pisla Artemisz

Magda: Somorjai Enikő, Krupp Anna

Kromov: Kerényi Miklós Dávid, Morvai Kristóf

Prisics: Szegő András, Majoros Balázs

Nyegus: Komarov Alekszandr, Hommer Csaba

Báró Zéta Mirkó: Turi Sándor, Macher Szilárd, Szirb György

Pontevedrói szóló fiú: Majoros Balázs, Kerényi Miklós Dávid

Lehár népszerű örökzöldje végre balettváltozatban is eljut Magyarországra. A világhírű operett zenéjét John Lanchbery és Alan Abbott dolgozta át, Ronald Hynd pedig megálmodta hozzá azt a koreográfiát, amely méltán vált híressé. A közönség először 1975-ben, az Australian Ballet előadásában láthatta, Melbourne-ben. A darab azóta bejárta a világ összes jelentős balettszínpadát, játszotta, játssza a Kanadai Nemzeti Balett, a Dán Királyi Balett, az American Ballet Theatre és a bécsi Staatsoper társulata. A táncprodukció műfaji besorolása nehéz: klasszikus alapokra épülő elemeivel leginkább a vígbalett elnevezés illik rá: a cselekményben a koreográfus saját attitűdjéből fakadó humora is megjelenik. Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója nemcsak azért tűzte műsorra A víg özvegyet, mert Hynd alkotását hazai vonatkozásai ellenére sem játszották még magyar színpadon, jóllehet több kontinensen sikerrel fut. „A Staatsoperben magam is táncoltam a darabban, s a bécsi közönség végigénekelte az előadást. Mi ugyanúgy értjük a legjobb nagyoperetteket: ezt a lelkesedést itthon is érdemes kihozni a tánc és a dallamok rajongóiból.”

A történet ismert: egy bohókás komédia, Ronald Hynd pedig mestere az ilyen típusú hangulat színpadi kifejezésének, míg a Magyar Nemzeti Balett társulata karakterformálásban kiemelkedő – ez önmagában ígéret a sikerre. A magyarországi színrevitelt John Meehan segíti, a művész az ősbemutatón Danilo grófot alakította. Újdonság, hogy Bajári Levente első magántáncos ezúttal nem fellépőként, hanem betanító balettmesterként adta tudása legjavát a bemutatóhoz, Annette Page, Venekei Marianna és Solymosi Tamás mellett. A budapesti színrevitelt ugyanakkor maga a koreográfus, Ronald Hynd tökéletesíti.

Az egyik legnépszerűbb operett balettváltozatát esténként közel kétezer néző láthatja az Erkel Színházban – a Lehár-dallamok az Opera zenekarának tolmácsolásában csendülnek fel Silló István és Szennai Kálmán vezényletével.

A produkció díszleteit – Peter Docherty tervei alapján – már most úgy készítették el, hogy később az Operaházban is beépíthető legyen.

 

MODERN+1

Benne: Etűdök

Klasszikus balett egy felvonásban

Bemutató: 2014. március 22.

További előadások: március 26., 27., 29., április 2., 3.

 

Zeneszerző: Carl Czerny

Czerny nyomán zenéjét szerezte: Knudage Riisager

Koreográfus: Harald Lander

Művészeti tanácsadó: Lise Lander

Betanító balettmester: Johnny Eliasen

Karmester: Kollár Imre

Balerinák: Nakamura Shoko, Popova Aleszja, Sarkissova Karina

Szóló fiúk: Oláh Zoltán, Bakó Máté, Simon István, Lagunov Jevgenyij, Tyimofejev Dmitrij

 

A Modern+1 sorozatban ismét színre kerülnek a tavasszal bemutatott, elsöprő sikerű Kylián-koreográfiák: a Petite Mort és a Hat tánc. Az estek harmadik produkciója, az Etűdök, új produkció.

Az Etűdök abból a balettfajtából való, amely a nagy együtteseknél mérce: Lander patikamérlegen adagolta benne a klasszikus technika minden elemét. A jól ismert Czerny-zongoraetűdök zenekarra hangszerelt változatára Harald Lander komponált táncetűdöt
1948-ban. A kompozíciót a Dán Királyi Balett mutatta be, a magyar közönség pedig 1962-ben láthatta először az Erkel Színházban, a Festival Ballet előadásában. Az Etűdök úgy is felfogható, mint egy balettóra, amelyen a táncosok bemutatják a különböző nehézségű ugrásokat, forgásokat, a spicctechnika specialitásait és a pas de deux-ket. Mindezt pergő és feszesen szerkesztett keretben, épp úgy, ahogyan a zongoristák végzik a Czerny-gyakorlatokat: cél a technikacsiszolás, a legegyszerűbb gyakorlatoktól a magas fokú virtuozitásig. A darab mára több ezer előadást ért meg szerte a világon. A közelgő budapesti bemutató egyszerre hatalmas lehetőség a társulat szólistáinak, és élvezetes, látványos szórakozás a közönségnek.

Az Etűdök betanító balettmestere Johnny Eliasen, ünnepelt, elismert szakember, aki utazó nagykövetként a világ számos társulatánál betanította a koreográfiát, mellette a darab jogörököse, Lise Lander segíti a színpadra állítást. A kompozíció nemcsak a Nemzeti Balett szólisti számára nagy feladat, hanem a karnak is, hiszen a legapróbb technikai kihívásoknak egyformán kell megfelelni. A darab repertoárra vétele épp ezért nemcsak a közönség számára hoz új színt a palettára. Emeli az együttes színvonalát, formában tartja és fejleszti a táncosok klasszikus tudását – épp ezért cél, hogy minél több szólista szerepeljen benne.

 

PAS DE QUATRE14

 

2014. április 5., 6.

A tavalyi Pas de trois13 után, amely sorozat égisze alatt a Győri Balett és a Pécsi Balett együttese vendégeskedett a Magyar Nemzeti Balett otthonában, 2014-től már érkezik a Szegedi Kortárs Balett is. Sőt, a harmadik napon a legjobb alternatív táncszínházi formációk is helyet kapnak az ország legnagyobb nézőterű színházában, hogy ezúttal valódi tömegeket szólíthassanak meg (TáncTrend14 – alternative).

A Győri Balett Velekei László Kodály című alkotását, a Pécsi Balett Zachár Lóránd Hullámzó talaj című koreográfiáját, a Szegedi kortárs Balett a Rítus című Juronics-kompozíció egyik felvonását hozza Budapestre, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű színházában egy estén teremtsenek táncünnepet. A magyar Nemzeti Balett a különleges, Petite Mort-t adja elő a Pas de quatre14 estjein.

Részletes műsor:

Győri Balett: Kodály

Koreográfus: Velekei László

Zenei összeállítás Kodály műveiből

Asszisztens: Kara Zsuzsanna

Színpadkép: Vidos Tibor

Jelmez: Baracsi Orsolya

Fény: Szabó Attila

Igazgató, művészeti vezető: Kiss János

„A test csak az őszinteséget bírja” írja Márai Sándor, és így vagyok én is a művészetemmel, a tánccal. Az új koreográfiámban, nem csak a testek és érzelmek játékával szeretnék a nézőkhöz szólni.  A tapasztalás, legyen jó vagy rossz, az élmények és érzelmek megosztása egy közösségben, mindig felemelő. Megerősít, segít, így nem tudunk egyedül maradni. Elhatárolódva a közönytől valami merészre vállalkozni, önmagunkat megismerve, kitartani a másik mellett, és valami mást és újat építeni.”

          Velekei László

Pécsi Balett: Hullámzó talaj

Koreográfus: Zachár Lóránd

Jelmez: Kiss Julcsi

A koreográfus asszisztense: Dóri István

Igazgató: Vincze Balázs

„A vég nélküli térben mozgó testek vibrálása szakadatlan dinamizmussal hálózza be a külső és belső végtelen valóságát. Nincsen megnyugvás, nincs szünet, csak az állandósággal való azonosulás. Kérdésektől és válaszoktól mentes mozdulatok hullámzása tölti meg az elme és a tér bonyolult, vagy éppen egyszerűségében letisztult világát. A fizikalitás szellemisége meghatározó túlsúllyal nyomja bélyegét a táncdarabra, melynek nyomán néhol beleremeg, meginog, hullámzik, vagy éppen mint a testek lelke ellebeg a föld.”

          Zachár Lóránd

 

Szegedi Kortárs Balett: Rítus

(Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója)

Zene: Milan Savic

Fény: Stadler Ferenc

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Koreográfus: Juronics Tamás

Balettigazgató: Pataki András

Művészeti vezető: Juronics Tamás

A természetes, a nyers erővel és hittel teli élet mindig helyet követel. Ha kell, eltörölve kifinomultabb, „túlcivilizált” kultúrákat. Majd azok maradékán, romjain új rítusokban építi magát. Mígnem maga válik hasonlóvá az általa eltaposott világhoz. A körforgás állandó. Mindig jön újabb generáció, újabb horda. Rítusaik pedig segítik az adott közösség tagjait, hogy kontaktusba léphessenek a hitük lényegét és kultuszuk tárgyát jelentő transzcendens valósággal. Emberi és isteni énünk küzdelme végtelen és feloldhatatlan.

 

Magyar Nemzeti Balett: Petite Mort

Koreográfia: Jiři Kylián

Zene: Wolfgang Amadeus Mozart (A-dúr zongoraverseny (K. 488), Adagio; C-dúr zongoraverseny (K. 467), Andante)

Díszlet: Jiři Kylián

Jelmez: Joke Visser

Világítás: Jiři Kylián (koncepció), Joop Caboort (megvalósítás)

Jirí Kylián a Salzburgi Fesztivál részére alkotta ezt a darabot, Mozart halálának 200. évfordulójára. Zenei háttérnek Mozart két legszebb és legnépszerűbb zongoraversenyének lassú tételeit választotta ki.

A koreográfia hat férfira és hat nőre készült – valamint hat kardra, melyek táncpartnerként szolgálnak, s ebben a minőségükben olykor rakoncátlanabbnak és makacsabbnak bizonyulnak, mint egy hús-vér ember. Az általuk megjelenített szimbolika erősebben jellemzi a produkciót, mint bármiféle történet. Agresszió, szexualitás, energia, csend, kifinomult érzéketlenség és sebezhetőség – ezek mind fontos szerepet játszanak.

A Petite Mort a szexuális aktus eksztázisának poétikus, furcsán jelentőségteljes ábrázolása.  Ezt az érzést franciául, valamint néhány más nyelven a „kis halál” szóösszetétellel írják le. És valóban lehetséges, hogy a gyönyör pillanata (mely egy új élet lehetséges keletkezését is magában rejti) egyben emlékeztető, hogy az életünk relatíve rövid, s a halál mindvégig a közelünkben marad.

 

TÁNCTREND14 – ALTERNATIVE

 

2014. április 7.

Idén már a Magyarországon oly sok értéket felhalmozó, de nagy színpadokon alig-alig látható alternatív táncosok, független társulatok számára is lehetőséget kínál az Opera, illetve az Erkel Színház: így jön létre a Pas de quatre14 harmadik napja, amely már nem a balettről szól. Az est első felében a vállalkozó szellemű alternatív művészeké az Erkel színpada, míg a másodikban, a Kortárs Koreográfusok estjének szakmai zsűrije által legjobbnak ítélt Árnyalatok c. produkciót láthatják, Jellinek György, a Magyar Nemzeti Balett tagjának alkotását. Az alternatív alkotók közül Vári Bertalan Magyar táncok 2014 című kompozícióját, Budai László Historia del tango című estjét és Góbi Rita Gyöngyhalászok című alkotását láthatja a közönség.

Részletes műsor:

Varidance: Magyar táncok 2014

 

Zene: Brahms, DJ Folk

Koreográfus: Vári Bertalan

Díszlet, látvány: Menczel Róbert

Jelmez: Zelenka Nóra

„Brahms közismert zeneműve nem a szó szoros értelmében vett eredeti, autentikus zenei kompozíció, hanem jelentős részben zenei kölcsönanyagok feldolgozásai. Korabeli népdalok, népies műdalok, csárdás repertoárok, de eredeti cigányzenék is hozzájárulhattak Brahms Magyar táncaihoz. Darabunkban mi is ezt az utat járjuk: autentikus, eredeti néptánc motívumokat felhasználva, azokat újrafogalmazva, újrakeverve mutatjuk be a Magyar táncokat, hiszen Brahms zenéje is feldolgozás. Virtuóz legényesek, csárdások, hip-hop és funky – ez a Magyar Táncok 2014”

Budai László: Historia del tango

A Tangó története a Canyenguétől a Neotangóig (tangóshow 20 percben)

Közreműködik: Budai László – Pirity Andrea, Sinoros-Szabó Botond – Fülöp Nóra; az Argentin Tango Táncszínház táncosai és meghívott vendégek

Rendező: Budai László

Hogyan jutott el a tangó Buenos Aires utcáiról a világ kultúrái közé? Hogyan változott meg az ősi habanéra és candombe ritmusa, Carlos Gardel ének- és gitárjátékán, Astor Piazzolla szimfonikus zenéjén át, a mai neotangóig? Vagyis mi ez a tánc, ami feltüzelte Európát a ’20-30-as években, es visszatért az őshazába a ’80-as években? Ez a tánc a tangó. A tiltott tánc, mely otthon száműzött volt és ennek ellenére is eljutott Tokió és New York színpadaira. Önkifejező, izgalmas és teljes! Kis ízelítőt kapunk erről az útról, láthatjuk a Tangó gazdag érzésvilágát táncban, képekben és versekben.

 

Góbi Rita: Gyöngyhalászok

 

Közreműködik: Góbi Rita Társulat

A gyöngyhalászat bizony életveszélyes foglalkozás. Nincs rá garancia ugyanis, hogy azok, akik segédeszközök nélkül tengerfenékre merészkednek, túlélik majd a kalandot, viszontláthatják a napfényt. Ám nincs az a kincs, amely erős eltökéltség, magabiztos bátorság nélkül megszerezhető, birtokolható lenne. Csakis karakteres vágy győzhet a gyávaság felett. Táncszínházi előadásunk ennek a gondolatnak szeretne érzéki formát adni, bátorítást a bizonytalanoknak.

Jellinek György: Árnyalatok

Koreográfus: Jellinek György (Magyar Nemzeti Balett)

Zene: Liszt Ferenc

Wiegenlied (Bölcsődal)

Trube Wolken

Pensées de morts (Holtak emlékezete)

Bagatell sans tonalité (Hangnem nélküli bagatell)

Mephisto polkaJelmeztervező: Szelei Mónika

Közreműködők: Asai Yuka, Purszky Lilla, Hangya Rita, Higgins Jacklyn Ann, Sári Réka, Majoros Balázs, Morvai Kristóf, Tabbouch Ali

A zeneszámokra Jellinek György, a Magyar Nemzeti Balett táncművésze koreografált pár perces etűdöket, különböző hangulatokat idéző duókat.

SEREGI-KLASSZIKUSOK

Az Operaházban március 7-13-ig A makrancos Kata lesz műsoron Jessica Carulla Leon és Cserta József, valamint Popova Aleszja és Apáti Bence főszereplésével.

A Rómeó és Júlia április 9. és 20. között kerül színre. A főbb szerepekben: Bajári Levente, Popova Aleszja, Cserta József, Apáti Bence, valamint Leblanc Gergely, Aliya Tanykpayeva, Majoros Balázs és Kekalo Jurij.