Pártok véleménye az évértékelőről- Négymillió honfitársunk a létminimum alatt él, másfél millió mélyszegénységben. Exodus

Mesterházy Attila, az összefogás miniszterelnök-jelöltjének szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, Orbán Viktor miniszeterelnök évértékelő beszéde hazug és gyáva beszéd volt, amelyből csak a valóság és az emberek mai gondjai hiányoztak. A miniszterelnöknek fogalma sincs arról az országról, amelyet kormányoz, vagy nem mer szembenézni a valósággal, hiszen hallgatott arról, hogy az elmúlt négy évben minden tíz magyarból nyolcnak csökkent az életszínvonala. A középosztály tovább gyengült, csúszik lefelé. A szegénység nemcsak bővül, hanem mélyül is, különösen rémisztő a gyermekszegénység terjedése. Négymillió honfitársunk a létminimum alatt él, másfél millió mélyszegénységben. Ötszázezer gyerek napi szinten éhezik. Nem a véletlen és nem is puszta kalandvágy vezette azt a több százezer magyar embert sem, aki az elmúlt években elhagyta az országot. 1956 óta nem volt ekkora magyar exodus. Orbán Viktor félrevezető statisztikai mutatókkal próbálta álcázni a magyar gazdaság aggasztó állapotát, miközben nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érezzük, a magyar gazdaság nem teljesít jobban, az emberek napról napra rosszabbul élnek. Nem véletlen tehát, hogy a miniszterelnök beszéde Teng Hsziao-ping-től és másoktól vett idézetekkel volt tele ahelyett, hogy a magyar családok napi gondjairól beszélt volna. Ezeket a gondokat ő nem, hogy megoldotta volna, hanem kormányzásával tragikus mértékben súlyosbította. Azt is újra megerősítette, hogy a demokratikus, jogállami fékek és ellensúlyok rendszere számára nem más, mint a hatalmát értelmetlenül korlátozó kolonc. Ez az ország tényleg nem olyan, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt, és az is igaz, hogy április 6-án múlt és jövő közül kell választani, azaz a Horthy-korszak restaurációja, vagy az európai, szabad, modern és igazságos Magyar Köztársaság között.

Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszéde elszámolásnak “rettenetesen kevés”, kampánybeszédként pedig arról tanúskodik, hogy a kormányfő egy “párhuzamos valóságban él”. Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök beszédében nem adott számot a trafikmutyiról, a földrablásokról és a Közgép-beszerzésekről, valamint arról, hogy az elmúlt négy évben “csak azért nem úszott az ország a korrupcióban, mert a korrupciót törvényesítették”.     Úgy fogalmazott: sikerült egy olyan rendszert kialakítania Orbán Viktornak 2010 után, ahol a parlamenti többség előtt nem állnak korlátok és így egyetlen ember, vagy vállalkozás sem érezheti biztonságban a vagyonát a parlamenti többséggel szemben.     Hangsúlyozta: Magyarország nem erősödött, legfeljebb a fideszes oligarchák erősödtek; jelenleg egy átlagember kevesebb jövedelemre tesz szert, mint 2010-ben és az emberek kevesebb pénzért többet dolgoznak.     Schiffer András szerint egészen addig nem is zárkózik fel a magyar bérszínvonal a nyugat-európai átlaghoz, amíg az egymást követő kormányok folyamatosan kivonják a forrásokat a kutatás-fejlesztésből és a felsőoktatásból.     Kiemelte: ebben a ciklusban nem születtek új, válságálló munkahelyek, hanem megszűntek és a foglalkoztatási adatokat a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás adataival manipulálva állítja a miniszterelnök, hogy nőtt a foglalkoztatás. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar vállalkozások nem létesítenek, hanem megszüntetik a munkahelyeket, mert nincsenek beruházások, mert nincsen jogbiztonság sem.     Az LMP frakcióvezetője végül kudarcnak nevezte az ország függőségének csökkentésére tett próbálkozásait is a kormánynak, hiszen a jövedelemkiáramlás erősödött, az államadósság a magánnyugdíj-pénztári vagyon “lenyúlása” nélkül nem csökkent, az “Orbán-Putyin-paktum” pedig pénzügyi és energetikai értelemben is csak növeli az ország kiszolgáltatottságát.

A KDNP szerint viszont egy sikeresebb, jobban működő Magyarország képét vázolta fel Orbán Viktor. Egyetértenek azzal a helyzetelemzéssel, miszerint szövetségben a Fidesszel sikerült olyan kormányzatot biztosítani az országnak a ciklusban, amely mind belső-, mind külső fenyegetettség idején is stabilan helyt állt. Példaként említették az árvizet, a vörösiszap-katasztrófát vagy az ország elleni külső nyomásgyakorlást. A KDNP szerint minden magyar ember sikere, hogy helyre állt a munka becsülete, hogy csökkent a rezsi és hogy már a magyar családok helyzete is össze nem hasonlítható a négy évvel ezelőttihez képest.