Pénz pedig bőven van- Falus Ferenc kiszámolta

Falus Ferencnek, a baloldal főpolgármester-jelöltje  ma reggel, az egyik kereskedelmi csatorna műsorában elmondta, miből  lehet a programját megvalósítani. Az eltelt években azt láttuk- mondta-  hogy arra volt pénz, amire akartak, vagy amire szükségesnek láttak. Egy sor olyan állami beruházás történt, ami fontos, jó, de lehetett volna adott esetben másra is költeni. Nézőtereket építettünk sportpályák helyett a stadionokkal tulajdonképpen.  8000 milliárd forinthoz fogunk jutni a következő hét évben az Európai Uniból. Budapest a költségvetésnek a 60%-át a nemzeti jövedelemnek a 40%-át állítja elő. Tehát hogyha ebből a 8000 milliárdból arányos részt Budapest megkap, és ezt közlekedésfejlesztésre az EU meg tudja adni, akkor ez a program kényelmesen megvalósítható.

Íme Falus Ferenc hivatalos programja.

TARTALOM

I. A MI FŐPOLGÁRMESTERÜNK

II. HELYZETKÉP – MI TÖRTÉNT BUDAPESTTEL AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN?

III. MILYEN BUDAPESTET ÉPÍTÜNK EGYÜTT?

A szabadság városa

Budapest a miénk

Budapest ellensúly

Budapest pezseg

Budapest működik

A gondoskodás városa

Budapest összetart

Budapesten a mobilitás mindenkié

Budapest törődik a fiatalokkal

Budapest számít az idősödőkre

A fejlődés városa

Budapest tudásközpont

Budapest munkahelyeket teremt

Budapest innovatív

Budapest online

Az egészség zöld városa

Budapest fellélegezhet

Budapest fenntartható

Budapesten színvonalas az ellátórendszer

Budapest a fizikai és mentális egészség őre

I. A MI FŐPOLGÁRMESTERÜNK

Imádom Budapestet! Hihetetlen jó érzés éjjel hazaérkezve meglátni a Dunát és a

kivilágított várat. Belépni egy illatos pékségbe, megnézni egy jó színdarabot,

kisétálni a Margitszigetre, vagy felmenni a Normafára. Sétálni az Andrássy úti fák

alatt, kávézni egyet a Belvárosban, biciklizni a parton, szétnézni a Citadelláról,

várni a tavaszi virágzást, nézni az esti fényeket. Budapest gyönyörű város.

Páratlan a fekvése. A Duna–partnál szebb látvány messze földön nincs, épületei

gyönyörűek.

Budapest az ország szíve, közigazgatásának, közlekedésének,

államszervezetének központja, itt van a Parlament, innen indulnak a fő

útvonalak, itt van az egyetlen nagy repülőtér, sajnos saját légitársaság nélkül. Itt

találkoznak a vasúti sínpárok.

Budapest a gazdaság központja. Itt termelődik a legnagyobb jövedelem, itt az

országban a legnagyobb az egy főre jutó GDP. Magasan Budapest fizeti a

legtöbbet az ország költségvetésébe. Teszünk ezért, dolgozunk érte, büszkék

vagyunk rá, de nem ezért szeretjük Budapestet. Ezért a befektető, a vállalkozó

és a költségvetés szeretheti városunkat.

Nekünk, budapestieknek a város azért fontos, mert ide kötnek gyökereink. Itt

születtünk, itt jártunk iskolába, ide születtek gyermekeink. Itt élnek szüleink,

szerelmeink, osztálytársaink, és gyakran ellenfeleink is. Itt élnek azok, akik

ellenálltak a hatalomnak, azok, akik tapsoltak Budapest ellenségeinek, és itt

élnek azok is, akik nem szeretik a várost, ellenséget látnak benne, le akarják

győzni. De Budapest legyőzhetetlen, mert erősebb minden megszállónál. Aki

ideköltözik, budapesti lesz, ha pedig ő nem, akkor gyermekei már budapestiek.

Szlovákok, németek, szerbek, zsidók, horvátok, ruszinok, cigányok, lengyelek,

csehek, törökök, osztrákok, franciák, olaszok, angolok segítettek a magyaroknak

felépíteni a várost, és eredetükről legfeljebb nevük tanúskodhat. Ma már egy

nyelven beszélünk, egy a szívünk, mindnyájan budapestiek vagyunk.

Miénk a város ezer arca, a romkocsma negyed, a terézvárosi bérházak, a

csarnokok, bevásárlóközpontok és a piacok, a buszok, villamosok, az állatkert és

az Opera. Ezer és ezer szín, mégis egy, és csakis egy kép, egy város, egy nép:

Budapest.

Miénk a város minden szépsége, és miénk a csúfsága is. Miénk a szégyenletesen

leromlott Keleti pályaudvar, a János kórház, a Rákóczi út, az elhanyagolt

lakótelepek, a kereszteződésekben kolduló hajléktalanok, a rozsdásan,

életveszélyesen közlekedő 3–as metró. Miénk az arrogáns, szolgaian Orbánnak

hódoló városvezetés, miénk minden történelemhamisító szobor. És mi tudjuk,

mit kell kezdeni ezekkel a szégyenfoltokkal.

Tudjuk, mit lehet kezdeni Budapest népével. Mindenekelőtt felnőttnek kell

tekinteni, mert az ország legnagyobb értéke Budapest népe. Nem követjük a

Fideszt: ők kéretlen adakoznak, miközben megrabolják a pesti polgárt. Budapest

sokkal többet fizet a költségvetésbe, mint amennyit kap belőle. Mi együtt

akarunk gondolkodni a budapestiekkel. A hegyvidékiekkel és lőrinciekkel. A

csepeliekkel és megyeriekkel. Odafigyelni akarunk, velük építkezni. Nem

rátelepedni, eltulajdonítani értékeit, hanem szolgálni, és segíteni, hogy

boldoguljon. Budapest népe megérdemli, hogy maga döntsön, mit akar.

Megérdemli, hogy egy Budapestet gyűlölő kormányzattal, helytartó

polgármesterekkel szemben kifejezze saját akaratát, maga alakítsa életét.

Budapestet nem uralni kell, hanem vele együtt szabadon élni. Mi ezt szeretnénk.

Dr. Falus Ferenc

II. HELYZETKÉP – MI TÖRTÉNT BUDAPESTTEL AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN?

Tarlós Istvánnak 2010–ben azért szavaztak bizalmat a fővárosi polgárok, mert

egyrészt abban bíztak, hogy jó gazdája lesz a fővárosnak, másrészt azt

gondolhatták, hogy kormánypárti főpolgármesterként jobban tudja majd

Budapest érdekeit érvényesíteni. Sajnos mindkét hitükben csalódniuk kellett.

Budapesten a Fidesz kormánya és a Tarlós István főpolgármester által vezetett

önkormányzat 2010 és 2014 között nemcsak felszámolták az

önkormányzatiságot, de elherdálták, átjátszották az államnak a főváros

vagyonának jelentős részét is, továbbá súlyosan rontottak a közszolgáltatások

színvonalán. Tarlós nem volt jó gazda és egyáltalán nem érvényesítette a

budapesti polgárok érdekeit.

Budapest Főváros Önkormányzata egyszerre vesztette el döntésképességét,

befolyását, ellenőrzését a fővárosiak életét meghatározó fontos területeken és

ezzel párhuzamosan költségvetésének majdnem a felét. A fővárosi önkormányzat

mára a minden fővárosi ügyben döntő miniszterelnök kirendeltségévé, a

főpolgármester pedig bábjává lényegült át.

Az elmúlt négy évben államosították a főváros egészségügyi intézményeit, a

középfokú iskolahálózat egészét, vagy éppen a Fővárosi Gázműveket. A kormány

akadálytalanul hatol át a fővároson, államosít fővárosi területeket, dönt kiemelt

beruházásokról – legyen az a Kossuth tér, a Margitsziget vagy a Városliget.

A kiszolgáltatottság legújabb példája a 3-as metró esete, ahol a főváros hiába

vizsgálja, hogy a járműnek nevezett rozsdás ócskavas halom felújítható-e

egyáltalán, vagy inkább a logikusabb, de pillanatnyilag drágább cserét válasszák,

a kormány egyedül meghozta a döntést: felújítás.

Korábban a város szakszerű vezetését ígérték, ám ezzel szöges ellentétben

Tarlósék belevágtak a szimbolikus várospolitikába, a város működtetése pedig

másodlagossá vált. Többek között átnevezték a Moszkva, a Roosevelt és

Köztársaság teret, leváltották a főváros történelmi, a három városrész

egyesítésekor megalkotott zászlaját, majd eltörölték az 1873–as városegyesítés

ünnepét, azaz a főváros napját.

Óriási ellentmondás húzódott Budapest adósságának valóságos és beállított

helyzete között is. A Fidesz fennen hirdette, hogy a főváros örökölt adóssága

kezelhetetlen, miközben mind az egy főre, mind a jövedelemtermelő–képességre

vetített mutató alapján Budapest messze elmaradt ebben a vidéki fideszes

„fellegvárak” (Debrecen, Pés, Hómezőááhely) mööt. Emiatt, amikor a

kormáy áválalta a főáos adósáá is a töbi telepüéhez hasonlón, akkor

jelentő jöedelemácsoportosíá tötét a főáos kááa: lakossáaráyosan a

Láá Jáos vezette Hómezőááhelyen néyszer annyi adósá szűt meg,

mint a főáosban!

Az álam mé az adósááválalá sorá is figyelt arra, hogy a főáos

legnagyobb probléáá, a BKV helyzeté mé véetlenü se javíson, továbra

is erő fügőében tartva a váosvezetét. Majd negyedszáados korbása é

méesmadzagja ez az eljáá a mindenkori kormáyoknak. A BKV pozíióa

jottáyit sem javult, a kormány vezérelte főváros képtelen volt az eltelt négy

évben a 70 milliárdos adósságot maga előtt görgető cég pénzügyeit rendbe

tenni.

Harcos kiállást viszont alig láthattunk: a főváros–kormány viszonyában nem a

küzdés, a város érdekeiért való kiállás, hanem a bátor meghunyászkodás, az

engedelmességgel tartozás a jellemző. Ugyan a fővárosi Fidesz–frakció

pénzügyileg megalapozatlan új busztenderei miatt már maga Tarlós is

konfrontálódott a sajátjaival, a BKK vezér Vitézy Dávid és a frakció végül

legyőzte őt ebben a kérdésben (is).

Az elmúlt négy évben egyetlen új fejlesztést sem indított el a főváros; ami épült,

az előző ciklusban kezdődött. A 4–es metrót, ami már 2010-ben is 70 százalékos

készültségben volt, nehéz szívvel, de befejezték. Persze közben dölyfösen tettek

egy-két vargabetűt ezzel kapcsolatban is. A tavaszi választásokra időzített

átadást aztán a főpolgármester a főváros legnagyobb sikereként értékelte. Ez idő

alatt Budapest konkurensei – mint például Bécs, Prága vagy Varsó – háromnégyszer

több metróvonalat építettek. Ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan a

4-es metró folytatásának megakadályozása, amit Tarlós az uniós támogatás

elmaradásával indokolt. Sajnos a főpolgármester maga bizonyította saját maga

korábbi, elhíresült kijelentését, miszerint „el kell felejteni, hogy Budapest

világváros”.

Sok 2010 előtt indult beruházásnak a befejezése vagy üzembe helyezése kapott

gellert. A két legjellemzőbb példa a CET–ről Bálnára átkeresztelt egykori

Közraktár, illetve a Rácfürdő esete. A mai vezetésre oly jellemző mohó szerzési

vágy sok szép élménytől fosztja meg a főváros lakóit. A város egyik legszebb

közösségi tere, amely látványos kulturális attrakcióknak, a londoni Covent

Garden piacához hasonlatos hangulatnak adhatott volna helyet, mára egy kongó

gyomrú, pénzügyileg partra vetett Bálna lett.

Hol vannak már a korábbi ígéretek, a Nyugati pályaudvar mögötti üres területre

ígért Múzeumi Negyed fejlesztése, a Ferihegyi repülőtér és a Belváros közötti

kötöttpályás összeköttetés, a Moszkva tér rendezése, az egységes parkolási

rendszer, amely a közösségi közlekedés egyik finanszírozási lába lehetne, az

egészségügyi és oktatási programok? Mind elszálltak a szélben, hiába a

főpolgármester hangzatos ígéretei.

Budapest értékeinek, hagyományainak, szellemiségének megbecsülése,

átörökítése az elmúlt négy év során megakadt. A város egységes egészként való

működtetése helyett annak felszámolása kezdődött el. A Fővárosi Közgyűlés

választások utáni átalakítása, kerületi polgármesterekkel való feltöltése előre

vetíti annak veszélyét, hogy Budapesten megszűnik az egész várost képviselő,

átfogó, stratégiai szemlélet. Hogy ne a szétszórt, partikuláris, kerületi érdekek

domináljanak majd, ahhoz a demokratikus ellenzéki összefogás győzelme kell,

egy erős felhatalmazású főpolgármesterrel az élen.

III. MILYEN BUDAPESTET ÉPÍTÜNK EGYÜTT?

Budapest, a mi városunk

A városok keringési központok: lüktető, lélegző entitások, melyek vérkeringését

a társadalmi és gazdasági kapcsolatok hálószerű rendszerei adják. A városok a

gazdasági fejlődés motorjai: fogyasztói, kommunikációs és innovációs

centrumok, amelyek saját múlttal, identitással és kollektív értékekkel bírnak.

A globalizáció világában immár nem a nemzetállamok a globális rendszer

meghatározó szereplői, hanem az egyes városok. Ma a városoknak kell választ

adniuk a globalizáció adta kihívásokra: arra, hogy hogyan tudnak

versenyképesek maradni más városokkal szemben; hogyan tudják vonzóvá tenni

magukat a befektetők, fejlesztők, képzett munkaerő, nem utolsó sorban pedig a

fogyasztói kör, a vásárlók, turisták számára. A városok rá vannak kényszerülve,

hogy gazdasági életben maradásuk és fejlődésük érdekében folyamatosan

felülvizsgálják gazdasági és társadalmi szerkezetüket, újradefiniálják

identitásukat. Ezek az újrastrukturálási kényszerek gyakran következményei

olyan társadalmi problémák elmélyülésének, mint a növekvő társadalmi

ellentétek, a munkanélküliség, az életminőség romlása, a szétszakadó

társadalom.

Számos nemzetközi és hazai szakirodalom foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy

a kelet-európai városoknak a globalizáció kihívásain túl egy további feladattal is

szembe kellett nézniük. Mivel a kívülről érkezett, szocialista politikai

berendezkedés nem csak a gazdaság és a társadalom, valamint a

közösségszervezés terén jelentett adaptációs kényszert az egyes országok

számára, hanem a városépítészet és városszervezés terén is, ezért a

rendszerváltást követően a városok vezetésének újra kellett értelmeznie a

várost, új kollektív identitásra volt szükség. A 40 év szocialista szervezési

struktúra a korábbi, 20. század eleji szerves fejlődéstől való teljes elszakadást

jelentette, egy addig idegen és gyökértelen szemlélet vált hivatalossá. Nem

meglepő, hogy a rendszerváltást követően a legtöbb kelet–európai város

stratégiájának központjában fő célként az európai identitáshoz való visszatérés

állt: egy modern, nemzetközi, toleráns, kapitalista város képének és

szerkezetének újraépítése. A kelet–közép–európai városok vezetői, abban a

reményben, hogy így gyorsan felzárkózhatnak a nyugat–európai városok

szintjéhez (életszínvonal, gazdasági fejlődés), támogattak minden olyan

várospolitikai projektet, amelyről úgy tűnt, illeszkedik ebbe az európai

koncepcióba. Tették mindezt gyakran úgy, hogy figyelmen kívül hagyták a

városok szocialista múltját – noha az tartósan megváltoztatta a városok képét,

társadalmi struktúráját és gazdasági szerkezetét.

Ennek az identitáskeresésnek az eredményét látjuk ma Budapesten, ahol a

kihívásokra eddig leginkább ad hoc válaszok születtek. Szükség van egy

koherens Budapest-képre, amely a városlakók és a városvezetés közös

megegyezésen alapul: amellyel egyfelől a város lakói azonosulni tudnak, amely

él és élhető; másfelől pedig megfelelő választ tud adni a régiós, de leginkább a

globális szintű kihívásokra, meghatározva azokat a feladatokat, amelyek

versenyképessé és vonzóvá teszik a várost a régióban és Európában.

A köztársaság fővárosa

Magyarország köztársaság, nem királyság; egyetlen párt, egyetlen

miniszterelnökének sincs keresnivalója a királyi várban – az a magyar múlté, a

magyar történelemé, a magyar kultúráé. Ezért főpolgármesterként minden

rendelkezésemre álló eszközzel megakadályozom, hogy Orbán Viktor és „udvara”

bekötözö a vába, é odahelyezze hivatalá.

A szolidaritás fővárosa – a mi Budapestünk

A mi Budapestünk mindenkié, mindannyiunké. Olyan várost építünk:

● ahol a város lakói, a vállalkozások, az üzletek, a civil szervezetek

összefognak és együtt, aktív formálóivá és cselekvő alanyaivá válnak a

város identitásának;

● ahol a gazdagok és szegények közötti szakadék szűk, ahol a közösség

tagjai vigyáznak egymásra, és ahol a város is vigyáz a polgáraira, a

leginkább elesettebbekre;

● amely befogadó és elfogadó, nem zárja ki egyetlen tagját sem a

közösségből, és lehetővé teszi, hogy akár fizikai, akár anyagi korlátai

ellenére mindenki részesülhessen erőforrásaiból;

● amely biztonságos és védelmet nyújt;

● amely konkrét tervek alapján folyamatosan védi és fejleszti a város épített

környezetét, amely óvja a zöld környezetet, amely támogatja és segíti

kerékpározás terjedését, és ahol rendelkezésre állnak az egészségesebb

életformához szükséges lehetőségek.

A versenyképesség fővárosa

Budapestnek el kell foglalnia új helyét a régió és Európa térképén – mint komoly

kihívó fél az erőforrásokért, befektetésekért, innovációért folytatott versenyben.

Ahhoz, hogy Budapest versenyképes legyen a többi régiós és európai

nagyvárossal, erősítenie kell pénzügyi, befektetői vonzó erejét. Budapest

számára a benne lakók és dolgozók jelentik a fejlődés legfontosabb forrását;

rájuk kell támaszkodnunk, őket kell segítenünk. Így elsősorban az oktatás,

innováció és kultúra területén kell kezdenünk, ott kell új lehetőségeket nyitnunk.

● Budapest megkérdőjelezhetetlen turisztikai potenciállal, természeti

erőforrásokkal rendelkezik, ezek fejlesztése alapvető feladata a

városvezetésnek.

● Meg kell teremteni azokat az innovációs központokat és technológiai

együttműködéseket, amelyek hídként funkcionálhatnak az egyetem és az

üzleti szektor között – mindez lehetőséget ad az egyetemi hallgatók

számára arra, hogy innovatív vállalkozásaikat itthon indítsák be. A

budapesti városvezetésnek hozzá kell járulnia az ezekhez szükséges

erőforrások előteremtéséhez.

● Olyan Budapestre van szükségünk, ahol a városvezetés jobban odafigyel a

gazdasági élet szereplőire: segíti és támogatja őket, hogy a vállalkozások

fejlődhessenek, és újabb munkahelyeket teremtsenek, így pedig részt

vállalhassanak a helyi problémák enyhítésében. Üzleti koncepciókkal

(BID, Enterprise Zone) kölcsönösen érdekeltté kell tenni a helyi

közösséget és a vállalkozásokat abban, hogy együtt egy közös célért

dolgozzanak.

1. A SZABADSÁG VÁROSA

BUDAPEST A MIÉNK

Bevonjuk a polgárokat a döntéshozatalba, így a Fidesz által tudatosan leépített

demokratikus kultúra ellenpontja Budapesten valósulhat meg. A jelenlegi

vezetéssel szemben mi nem félünk a civilektől, hanem partnerként tekintünk

rájuk – bevonjuk őket a város életébe és működtetésébe, felszabadítjuk a

közösség energiáit a város fejlesztésének érdekében.

ERŐSÍTJÜK A DEMOKRATIKUS ÉS CIVIL RÉSZVÉTELT!

A lehető legtöbb helyi kérdést közvetlen demokratikus fórumokra delegáljuk,

népszavazásokat kezdeményezünk.

Létrehozzuk a Budapesti Fejlesztési Központot (a korábbi Fővárosi

Közmunkatanács mintájára), ahol a kormány, a főváros, a kerületek és más

érintettek részt vehetnek a fővárosi fejlesztésekről szóló döntésekben.

A polgárok bevonását online felületek, közösségi média és okostelefonos

applikáció segítségével valósítjuk meg – létrehozzuk Budapest

„problématérképét”, megteremtjü a probléá é megoldái javaslatok online

bejelenthetőfóumá.

A polgáok szááa köponti bemutatóeremben prezentájuk a váos fejlesztéi

modelljeit, makettjeit, hogy vizuáisan is ézéelhetőétegyü a váossal

kapcsolatos fejlesztéi terveinket –ezzel is teret biztosíva a folyamatos

véeméyalkotának, öletbözéek.

A lehetőlegtöb esetben alkalmazzuk a kööséi tervezé modelljé, melynek

kereté belü helyi polgáokat vonunk be a köterek felúíááak tervezéi

fáisáa.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Egy 2009-es, Amszterdam városában megvalósult projekt három fő eszközzel

vonta be a város polgárait várostervezési döntésekbe: egy online felülettel, ahol

a városlakók megoszthatták ötleteiket; egy kiállítással a város jövőjéről készített

makettekkel; valamint 29 nyilvános vitaesttel. A hathetes program során 2400–

an osztották meg ötleteiket a weboldalon, 7300–an látogatták meg a kiállítást és

260 diák indult egy ehhez kapcsolódó versenyen.

SEGÍTÜNK KÖZÖSSÉGI TEREKEKET TALÁLNI A CIVIL

KEZDEMÉNYEZÉSEKNEK!

Kinyitjuk a város tereit a polgárok kezdeményezéseinek, hogy azokat a

városlakók töltsék meg élettel, nekik fontos szolgáltatásokkal, kultúrával,

sporttevékenységekkel.

A kerületekkel együttműködésben fővárosi stratégiát alkotunk az üresen álló

üzlethelyiségek, ingatlanok hasznosítására – adókedvezményekkel és

egyszerűsített adminisztrációval segítve azt.

Segítünk, hogy a kisközösségek, alulról jövő kezdeményezések, civil és kulturális

projektek teret kapjanak a nem használt ingatlanokban és köztereken.

Segítséget nyújtunk a kerületekkel való együttműködésben, a jogi és

közigazgatási kérdésekben, valamint a projektmenedzsmentben.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Egy glasgow-i szervezet közösségi szerveződéseket segít abban, hogy

használaton kívüli földeket, telkeket vegyenek birtokba ideiglenesen, és azokon

különböző projekteket valósítsanak meg a közösségi kertektől a játszóterekig. A

csapat segít a szabályok közti eligazodásban, a tulajdonosokkal való

kapcsolattartásban, szerződéskötésben, tervezésben, kivitelezésben és

stratégiaalkotásban. A város több partnert is a vállalkozó kedvű közösségek

mellé állít, akik inspirációval és reklámmal segítik a munkát. Egy alapot is

létrehoztak a helybelieknek, amely támogatja az induló projekteket.

BUDAPEST ELLENSÚLY

A főpolgármester információkhoz fér hozzá, jogi lehetőségei vannak a

számonkérésre, alternatív nyilvánosságot tud működtetni, önálló kommunikációs

csatornákat tud nyitni az állampolgárok felé. Az így megvalósuló kontroll

közérdek. A főpolgármester a budapesti polgárok érdekeinek képviselője, a

problémáiknak hangot adó szószóló, az átláthatóság garanciája.

ÁTLÁTHATÓ ÖNKORMÁNYZATOT TEREMTÜNK!

A megvalósítjuk a teljes átláthatóságot a Fővárosi Önkormányzatnál és cégeinél

– a Transparency International átlátható önkormányzatra vonatkozó irányelvei

alapján.

Létrehozzuk az átláthatósági biztos pozícióját, akinek személyéről civil

szervezetek döntenek. Feladata lesz az átlátható önkormányzatra vonatkozó

szabályok betartásának biztosítása és ellenőrzése.

A szerződések csak akkor léphetnek hatályba, ha azokat előzetesen közzéteszik

az interneten.

Közbeszerzési portált hozunk létre, ahol minden ajánlattételi felhívás, ajánlat és

azok értékelése kereshető formában elérhető.

A lehető legtöbb városgazdálkodással kapcsolatos adatot online nyilvánosságra

hozzuk, hogy a budapestiek bármikor tudják ellenőrizni a városvezetést, illetve a

város működtetésének módját, költségeit.

Létrehozzuk a közterület–foglalási engedélyek online adatbázisát: a főváros

ezerszámra ad ki évente közterület foglalási engedélyt. Ezeket egy online

felületen elérhetővé tesszük annak érdekében, hogy bárki megismerhesse ki,

mire, milyen engedélyt kapott!

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Helsinki város ingyenesen elérhető adatbázisban 1000 különböző adatsor érhető

el, amelyek pl. a tömegközlekedéssel, az önkormányzat működésével, döntéselőkészítéssel

kapcsolatos adatokat és dokumentumokat tartalmazzák. Az

adatbázisok mellé telefonos alkalmazásokat is fejlesztettek.

BUDAPEST PEZSEG

A szabadság városában szabad és alulról szerveződő a kultúra. Nem a politika,

hanem a szakma választja ki a színházigazgatókat; a szabadon szerveződő

műhelyeknek, társulatoknak és művészeti produkcióknak tér nyílik a

kibontakozásra. A városvezetés támogatja, segíti a kultúrát.

BÉKÉT KÖTÜNK SZIMBOLIKUS ÜGYEKBEN!

Megfelelő fórumokat, lehetőségeket teremtünk arra, hogy az érdemi vitákat az

érintettek minél szélesebb körben lefolytathassák, és konszenzusos döntések

szülessenek.

Kinyitjuk a Fidesz által önkényesen eldöntött és nagy társadalmi ellentéteket

szülő szimbolikus kérdéseket. Kiállunk azért, hogy a döntés joga érdemi vita után

a budapestiek kezébe kerüljön.

SEGÍTJÜK AZ ALULRÓL SZERVEZŐDŐ KULTÚRÁT!

Közösen fogjuk meghatározni a kulturális autonómia helyreállításának lépéseit:

felállítjuk a Szabadság Kollégiumot a városban működő civil kulturális

szervezetek, társulatok, intézmények és intézményvezetők bevonásával.

A fiatal és nyugdíjas korú budapestiek számára matinéprogramot indítunk, ami a

kis- és átlagos jövedelműek számára is elérhetővé teszi, hogy eljussanak egyegy

színházi előadásra, művészeti produkcióra.

A város iskolában programot szervezünk színészek, zenészek, képzőművészek és

írók részvételével annak érdekében, hogy minden gyerekhez eljusson a kortárs

kultúra.

Segítünk összekötni a városban élő művészeket, alkotókat a kultúrát támogatni

kívánó mecénásokkal.

A jelenleginél céltudatosabban építünk a magyar, sajátosan budapesti

filmművészet értékeire. A városvezetésnek segítenie kell a forgatásokat, az ide

érkező produkciók munkáját, de ezt szervezettebben, tudatosabban kell

menedzselni.

Az alternatív kultúrának visszaadjuk a korábbi támogatási összeget.

Teret nyitunk a zene, a költészet, a képzőművészet és a mese számára, hogy a

közlekedési eszközökön, köztereken, parkokban is a mindennapok részét

képezzék.

BUDAPEST MŰKÖDIK

Alapérték a fővárosnál maradt hatáskörök szakszerű ellátása, jó városvezetés az

érintettek, civil szereplők és szakértők bevonásával. A romló közszolgáltatások

minőségét az állampolgárok érdekeinek megfelelően, az ő szempontjaikat

figyelembe véve javítanunk kell.

RUGALMASSÁ TESSZÜK AZ ÜGYINTÉZÉST!

A fővárosi vezetés elérhető lesz: egyetlen telefonszámot hozunk létre

(javaslatunk egy jelképes hívószám alkalmazása, mint 1873, Budapest

egyesítésének dátuma), ahol a budapestiek minden közérdekű információt

megkaphatnak. Az ingyenes központi hívószámon lehet információt kérni az

ügyeletes kórházaktól kezdve a csőtörés hibaelhárításának helyzetéig.

Fejlesztjük az online és telefonos ügyintéző felületeket, hogy minél több hivatali

ügyet el lehessen intézni személyes megjelenés nélkül.

Okostelefonos applikációkat, Budapest e–kártyát hozunk létre, hogy a Fővárosi

Önkormányzat szolgáltatásait és a közműszolgáltatókat könnyebben elérjük. A

kártyával igénybe vehetőek lesznek a város szórakoztató és kulturális

intézményei, a kártya tulajdonosa kedvezményekben részesül, így a budapestiek

olcsóbban juthatnak ezekhez az élményekhez. A kártyán keresztül szintén

elérhető lesz a közösségi közlekedés (elektronikus BKK bérlet és jegy) és

valamennyi azonosítást igénylő szolgáltatás.

A nagyvárosi időbeosztáshoz igazítjuk a hivatalok, piacok nyitvatartási idejét; az

intézmények a hét egy adott napján hosszabban tartanak nyitva, így azoknak is

lehetőségük lesz ügyeik intézésére, akiknek a hétköznapokon, munkaidőben erre

nincs idejük.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Chicago városa bevezette a 311-rendszert, melynek révén minden városi lakos

közvetlen hozzáférést kapott a város által üzemeltetett szolgáltatásokhoz. Ma

Chicago lakosainak a hét hétnapjának 24 órájában mindössze egyetlen számot

kell hívnia, ha bejelentést tenne vagy információt kérne személyes ügyeiről, a

városi programokról, eseményekről.

KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELLEL FEJLESZTJÜK A RENDVÉDELMET!

Bevezetjük a közösségi rendészet modelljét: a rendőrség és a fővárosiak között

rendszeres konzultációkat tartunk, online és telefonos kommunikációs

csatornákat teremtünk. Ezáltal a közösség és a rendőrség közösen

azonosíthatják a problémákat, így a válaszlépéseket is közösen dolgozhatják ki.

A közterületi térfigyelő kamerarendszer kiterjesztése elengedhetetlen feltétele a

megelőzésnek és a bűnüldözésnek – forrást kell elkülöníteni a fejlesztésre,

valamint a veszélyes területek folyamatos megfigyelésére. A térfigyelő

rendszerek hatékonyan alkalmazhatóak a rongálások és vandalizmus

visszaszorítására is.

A helyi közösségek számára bűnmegelőzési tanácsadást, a szabályozásról szóló

információkat, önvédelmi képzéseket biztosítunk.

Civil segítséggel fellépünk a családon belüli erőszak ellen: minden eszközzel

támogatjuk a civil közösségek és a rendvédelem munkáját; segítünk biztonságos

helyet nyújtani a bántalmazottaknak; megerősítjük a krízisjelző hálózatot.

A Bűnmegelőzési Célú Környezeti Tervezés (Crime Prevention through

Environmental Design – CPTED) amerikai modelljét átvéve a rendőrséggel,

közterület–felügyelettel együttműködve feltérképezzük a főváros bűnözéstől

leginkább sújtott területeit, és eseti megoldások helyett minden érintettel

együttműködve dolgozunk ki hosszú távú stratégiát ezek megtisztítására.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Bűnmegelőzési Célú Környezeti Tervezés modelljéhez számos sikeres történet

fűződik. Portlandben egy bűnözéstől sújtott háztömbben sikerült minimálisra

csökkenteni a bűnözési rátát a közösség bevonásával. Először a közvilágítást,

közterület–felügyeletet, láthatóságot fejlesztették, majd hosszú távú felújítási

munkálatokkal, a vállalkozók és új bérlők betelepülésének ösztönzésével

konszolidálták a területet.

2. A GONDOSKODÁS VÁROSA

BUDAPEST ÖSSZETART

Az egész országban, így Budapesten is látható problémává vált a kettészakadó

társadalom, a kettészakadó város. Míg látványos beruházások révén a Belváros

fejlődik, a szegényedő rétegek helyzete a külvárosokban egyre drámaibb. A

főpolgármester a város összes polgárát képviseli: szegényt és gazdagot; romát

és nem romát; külvárosit és belvárosit. A mi főpolgármesterünk védi a leszakadó

csoportokat. Célunk minden eszközzel csökkenteni a különbségeket, javítani a

leszakadó, szegény rétegek helyzetén.

LAKHATÁS

Számos szakmai és civil közösség javaslatával összhangban a lakásbérlés

szabályainak egységes átalakításával, valamint célzott ösztönzők bevezetésével

jelentősen javítunk a fiatalok lakáshoz jutásának esélyein. Magántulajdonban és

közösségi tulajdonban lévő lakások felé is kinyitjuk a programot, ami így a mainál

olcsóbb albérleti díjakat, jobban védett lakáskiadókat, összességében pedig olcsóbb,

minden fél számára kedvezőbb lakhatás jelent.

Megszervezzük a közszolgáltatók önkormányzati és társadalmi ellenőrzését.

Visszaállítjuk a közüzemi díjtartozást felhalmozók átmeneti támogatását a Hálózat

Alapítvány újraélesztésével. Így az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülők kilakoltatás

vagy a szolgáltatás kikapcsolása helyett esélyt kapnak arra, hogy önerőből

javítsanak saját helyzetükön.

Visszaállítjuk és támogatjuk a fővárosi társasház–felújítási (korábbi városrehabilitációs)

alapot, és ösztönözzük a kerületi önkormányzatokat hasonló források biztosítására.

Előírjuk, hogy a pályázati alapból támogatott felújítási munkálatokban kizárólag

budapesti bejegyzésű kisvállalkozók, egyéni vállalkozók dolgozhassanak, ezzel

ösztönözzük a fővárosi KKV–szektor bővülését.

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS PROGRAMJA

A szegényeket, marginalizált csoportokat bevonjuk az őket érintő ügyekbe,

fórumokat hozunk létre, ahol civil szervezetekkel, szociális munkásokkal

dolgozunk együtt a problémák beazonosításán és megoldásán.

Kibővítjük a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei működését,

amely egyrészt összefog minden szociális szolgáltatást és információt; másrészt

feladata lesz az igények felmérése, ezek folyamatos figyelemmel kísérése,

továbbá javaslatok megfogalmazása a szolgáltatások alakítására.

Ösztönözzük a társadalmi vállalkozások (szociális problémák megoldására

létesülő, jellemzően non–profit vállalkozási forma) létrejöttét, segítünk számukra

helyiséget találni.

Támogatjuk a régi és új kezdeményezéseket, felzárkóztató és esélykiegyenlítő

programokat (tanoda-programok, Romaversitas), amelyekhez a főváros

ösztöndíjakkal, pályázatokkal tud hozzájárulni.

Olyan roma gyakornoki programot dolgozunk ki, amely a pályakezdő roma

fiataloknak nyújt célzott segítséget, ezzel is ösztönözzük foglalkoztatásukat a

fővárosi intézményekben és szervezetekben.

Működésében és támogatásában megújítjuk a Fővárosi Roma Oktatási és

Kulturális Központot. Fontosnak tartjuk a roma kulturális értékek megőrzését,

közvetítését, a kulturális alkotótevékenység támogatását. Ezen túl az

intézménynek el kell látnia közművelődési, könyvtári, rendezvényszervező és

neveléshez, oktatáshoz kapcsolódó tevékenységeket is.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Katowicében egyes hátrányos helyzetű negyedekben helyi aktivizációs

központokat hoztak létre személyes fejlesztéssel, mentorálással, helyi

kezdeményezések támogatásával. Dortmundban jellemző az integrált szociális

rendszerek modellje, ahol a különböző hatóságok és civil szervezetek

összehangoltan működnek, kerületi stratégiákat hoznak létre.

HAJLÉKTALANSÁG

Rendészeti probléma helyett szociális kérdésként tekintünk a hajléktalanságra. A

tünetek hatósági eszközökkel történő kezelése helyett a probléma gyökereire

koncentrálunk: hogyan kaphatnak a hajléktalan emberek kapaszkodókat

(segítséget, hogy visszaszerezzék a papírjaikat, mentorálást, személyes

kríziskezelési tanácsadást). Ennek érdekében együttműködünk a hajléktalanokkal

foglalkozó intézmények széles körével.

Első lépésben egy olyan megelőző, jelző rendszert kell kiépítenünk, amely

megakadályozza, hogy tömegével kerüljenek emberek, családok az utcára.

Ennek érdekében meg kell erősítenünk a veszélyeztetett társadalmi csoportok

lecsúszását meggátló szociális hálót.

A hajléktalan–ellátásban pedig meg kell erősítenünk azon ellátási formákat,

amelyek túlnyúlnak a hagyományos intézményi keretek között nyújtott ellátási

formákon, és kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az utcán élők is megfelelő

ellátásban, gondozásban részesüljenek (pl: utcai szociális munka).

BUDAPESTEN A KÖZLEKEDÉS MINDENKIÉ

A közlekedési infrastruktúra komolyabb hatással van életünkre, mint azt

gondolnánk. A nap mint nap munkába, iskolába, ügyet intézni járó budapestiek

biztonsága az egyik legfontosabb közös ügyünk. Az összetartó Budapest

szempontjából is kulcskérdés, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a

város különböző pontjai. Felmérések szerint még a boldogságunkra is hatást

gyakorol a megfelelő közlekedés, a munkába járás gördülékenysége. A

programok megvalósítása során természetesen kiemelt figyelmet fordítunk a

költségvetési egyensúly fenntartására.

A KÖZLEKEDÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS SZÁMUNKRA SZOCIÁLIS KÉRDÉS!

Kidolgozunk egy olyan rászorultság alapú támogatási rendszert, amelyben a nap

csúcsforgalmon kívüli időszakában az arra rászorulók alacsonyabb jegyárakkal

utazhatnak.

FEJLESZTJÜK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉST!

Gyorsított ütemben megkezdjük a hármas metró felújítását, a vonal

Káposztásmegyerig való megújítását, nyilvános pályázaton új metrókocsikat

szerzünk be.

Kezdeményezzük a négyes metró vonalának eredeti tervek szerinti

meghosszabbítását a pesti oldalon a Bosnyák térig, a budai oldalon Virágpiac

megállóhelyig. Így az utasforgalom, és az teljes vonal kihasználtsága jelentősen

növekedne.

Létrehozzuk az egységes fővárosi parkolási rendszert.

Megkezdjük a nagyon rossz állapotban lévő Petőfi híd és a Lánchíd felújítását.

Megkezdjük az elektronikus jegyrendszer bevezetését a Budapesti Közlekedési

Központ által üzemeltetett járatokon. A kártya elvesztés, lopás esetén letiltható,

pótolható, nincs szükség újabb bérletvásárlásra. Emellett a kártya funkciója

széles körben kiterjeszthető további városi szolgáltatásokkal (Budapest ekártya).

Legalább tízezer új, Budapest–bérlettel igénybe vehető P+R parkolót hozunk létre

a bevásárlóközpontok napközben kihasználatlan parkolóinak igénybevételével,

valamint az elővárosi vasútállomások környezetében a MÁV közreműködésével.

Jelenleg mindössze 3000 P+R parkolóhely van, kétharmaduk nem őrzött.

Kiemelten foglalkozunk a megkezdett, 2010 előttről húzódó villamosfejlesztések

befejezésével (1-es, 3-as, budai fonódó villamos); a vonalak kiterjesztésével (pl.

1-es villamos az esztergomi vasútvonalig); a trolibuszhálózat fejlesztésével.

Folytatni kell a fővárosi buszok cseréjét – a súlyosan környezetszennyező buszok

leváltása az egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházás. A

magántársaságba kiszervezett, irreálisan drága buszok helyett az olcsó

üzemelésű gáz (biogáz) üzemű buszokat fogjuk előnyben részesíteni.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi

Repülőtér kulturált módon megközelíthető legyen tömegközlekedéssel – a

repülőtér jelenlegi megközelíthetősége nem felel meg az elvárható európai

közlekedési színvonalnak, tovább rontja Budapest nemzetközi

versenyképességét.

Újraindítjuk a babakocsis közlekedés támogatására korábban létező, átfogó

programot. A közintézmények és utcák akadálymentesítése mellett a

metrólejárók és villamosmegállók akadálymentesítését is végigvisszük.

Szélvédett buszmegállókat és villamosmegállókat hozunk létre városszerte!

AUTÓSBARÁT UTAKAT!

Folytatjuk a megszakadt, több évre eltervezett útfelújítási programot!

Teljes körűen felülvizsgáljuk a forgalomlassító akadályok szükségességét és

alternatív sebességkorlátozó intézkedéseket dolgozunk ki!

A város jelenlegi közúti hálózata hiányos, ami nem csak közlekedésszerkezeti,

hanem városszerkezeti problémát is okoz: a belső városrészek forgalmi

túlterhelését eredményezi, hogy körirányú elemek és Duna-hidak hiányában a

forgalmi kapacitás 50 százaléka a Nagykörút vonalán és azon belül található.

Budapest új vezetésének a jelenlegivel szemben el kell érnie, hogy központi

költségvetési és európai uniós forrásokból a következő évtizedben bezáruljon az

M0-ás gyűrű és új híd épüljön.

BUDAPEST TÖRŐDIK A FIATALOKKAL

A budapesti fiatalok energiáira és kreativitására a városnak szüksége van. A

fiatalok számunkra nem megoldandó problémát jelentenek – stratégiai

partnerként tekintünk rájuk. Olyan Budapestet szeretnénk, ahol minden fiatalnak

esélye van a kibontakozásra, és nem kell külföldre költözniük, mert itthon is

boldogulni tudnak.

LEHETŐSÉGEKET TEREMTÜNK A FIATALOKNAK!

Pályaorientációs segítséget nyújtunk a budapesti oktatási intézményekkel

együttműködésben annak érdekében, hogy a fiatalok folyamatos támogatást

kapjanak a munkaerőpiacon és a képzési lehetőségekkel kapcsolatban.

Segítünk közösségi tereket biztosítani a fiatalok kezdeményezéseinek számukra

kiírt pályázatok útján, hogy biztonságos tereket kapjanak ötleteik

megvalósítására.

Budapest hátrányos helyzetű részein alulról szerveződő, az informális tanulást

megvalósító közösségi kezdeményezésekre, kulturális projektekre építve vonunk

be utcán csellengő fiatalokat.

A hátrányos helyzetű fiataloknak és szüleiknek közös, tanoda–jellegű délutáni

oktatást biztosítunk.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSOK?

A rotterdami Hi 5 projekt összeköti a munkakereső fiatalokat a város

nagyvállalataival, kifejezetten a hátrányos helyzetű városrészekre koncentrálva.

A kezdeményezés hozzáadott értéke, hogy segít leküzdeni a mindkét félben a

másikkal szemben élő előítéleteket, bizalmatlanságot.

BEVONJUK A FIATALOKAT A DÖNTÉSHOZATALBA!

Műhelymunkákat szervezünk, versenyeket hirdetünk, hogy a fiatalok innovatív

megoldásai hasznosulhassanak a közösségi ügyek megoldásában.

A fiatalok érdekképviseletének javítása érdekében létrehozzuk a Fővárosi Ifjúsági

Fórumot, amely a városvezetés konzultációs partnere lesz az ezt a korosztály

érintő döntések meghozatala előtt.

Fiatalokból álló bizottságokat hozunk létre, és valódi döntéshozó kompetenciát

adunk az őket érintő fővárosi ügyekben.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Berlin helyi önkormányzatai „helyi fiatal költségvetést” küöíenek el, amit

fiatalokbó álóbizottsáok oszthatnak el a könyé átaluk kiváasztott

probléának megoldááa.

A FIATALOKAT VONZÓ BUDAPEST ÉRTÉK, NEM MEGOLDANDÓ

PROBLÉMA!

Az érintettek igényeinek felmérésével, egyeztető fórumok létrehozásával elérjük,

hogy csökkenjenek a feszültségek az éjszakánként benépesített utcák lakói,

valamint a fiatalok és a vendéglátóipari vállalkozók között.

A Budapest belső kerületeiben utóbbi években kiépülő romkocsma kultúra mára

nemzetközi hírnévre tett szert; mindez megőrzendő érték, amit nem korlátozni,

hanem fejleszteni kell.

BUDAPEST SZÁMÍT AZ IDŐSÖDŐKRE

Budapestet közösen építjük. Szükségünk van idős polgáraink felhalmozott

tudására, tapasztalatára is.

TÁMOGATJUK AZ AKTÍV IDŐSKORT

A civil közösségekkel partnerségben segítjük az aktív idősek önkéntes

munkavállalását. Így a közösség számára például délutáni készségfejlesztő

foglakozásokon hasznosulhat a nyugdíjas pedagógusok értékes munkája, az

egészségmegőrző programok terén pedig a nyugdíjas egészségügyi dolgozók

tudása.

Közösségfejlesztő programokat indítunk útjára: olyan közösségi tereket alakítunk

ki, ahol lehet sakkozni, kártyázni, ahol a nyugdíjas polgárok is szívesen töltik

idejüket.

NEM HAGYJUK MAGUKRA AZ IDŐSEKET

Az idősek ellátásában (otthoni ápolás, közlekedés, bevásárlás) fokozottan

támaszkodunk az alternatív, civil kezdeményezésekre – kiemelt célunk munkájuk

támogatása.

Az elesett idős emberek idősotthonba jutásának megkönnyítése érdekében

bővítjük az intézményi férőhelyeket.

Kiemelt figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők és családjaik önkormányzati

támogatására: helyi programokat dolgozunk ki és mikro-fejlesztések révén

próbálunk életkörülményeiken javítani („napközik”, parkok, informáió eléée).

3. A FEJLŐDÉS VÁROSA

BUDAPEST TUDÁSKÖZPONT

A jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatás megteremtése nem csak

erkölcsi kötelességünk, de gazdasági érdekünk is. A mai kormányzat egyik

legpusztítóbb intézkedése éppen az oktatási rendszer központosítása és feldúlása

volt – Fővárosi Önkormányzatként minden megmaradt eszközünkkel harcolnunk

kell azért, hogy ezeket a károkat enyhítsük és visszafordítsuk.

KIÁLLUNK A KÖZOKTATÁS AUTONÓMIÁJÁÉRT!

Minden eszközzel küzdeni fogunk az iskolarendszer önállóságának

helyreállításáért. Egyeztetéseket kezdeményezünk a központosított rendszer által

okozott károk helyreállításáért. Minden hazai és nemzetközi fórumon képviseljük

az autonóm oktatás ügyét.

Meg kell teremtenünk annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok újra

irányíthassák, támogathassák a fővárosi intézményeket és legalább egyetértési

joguk legyen a vezetők kinevezésében.

KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉSSEL A MÉLTÁNYOS, VERSENYKÉPES OKTATÁSÉRT!

A fiatalok számára az iskolarendszer mellett működő, de attól független nyelvi

programot hozunk létre a nyelvtudás fejlesztésére részben saját, részben EU-s

forrásokból. A programot rászorultsági alapon indítjuk, eredményességét,

hatását indikátorok alapján évről évre értékeljük.

Segítjük a tanodák munkáját: kiemelt célunk a részképesség–hiányok pótlása; a

felzárkóztatás, tehetséggondozás és képességfejlesztés; az egyéni igényekre és

képességekre alapozott fejlesztés; a hátrányos helyzetű tanulók iskolai

sikerességének, továbbtanulási esélyeinek, szociális helyzetének javítása.

ERŐFORRÁSKÉNT TEKINTÜK AZ EGYETEMEINKRE!

A város fejlesztése érdekében ösztöndíjakkal és pályázati forrásokkal támogatjuk

az egyetemi tudásközpontok és műhelyek legkülönbözőbb területeken végzett

kutatómunkáját (pl. városfejlesztés, zöld programok, Duna hasznosítása).

Létrehozzuk a Budapest Alumnit – egy olyan online eszközt, amely a Budapesten

is tanult, a világ bármely táján élő polgárokat köti össze, számukra kínál

kapcsolattartási lehetőséget, közös teret.

BUDAPEST MUNKAHELYEKET TEREMT

A munkahelyteremtés, a bővülő gazdaság a budapestiek lehetőségei

szempontjából kulcsfontosságú kérdések. Okos befektetés-ösztönző és

vállalkozásokat segítő politikával segítenünk kell új munkahelyek teremtését, és

az intézményrendszer fejlesztésével mindent meg kell tennünk azért, hogy

minden dolgozni vágyó budapesti összeegyeztethesse a gyermekvállalást és a

munkát.

BEFEKTETÉS–ÖSZTÖNZÉS

Adókedvezményekkel vonzzuk ide a nagyobb beruházásokat.

A kormányzat ad hoc jellegű gazdaságpolitikáját meghaladva pedig kiemelt

hangsúlyt helyezünk a kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtésére, az

adminisztratív terhek csökkentésére.

Aktív promóciós tevékenységet folytatunk annak érdekében, hogy a külföldi

befektetők városunkat válasszák.

CSÖKKENTJÜK A MUNKANÉLKÜLISÉGET

A büntető jellegű, kitörési lehetőséget nem jelentő közmunka helyett

képzésekkel, szociális szövetkezetekkel kell javítani a munkanélküliek

foglalkoztatási esélyeit

Előnyben részesítjük a fővárosi vállalkozókat a fővárosi beruházásoknál, amiért

cserébe azt kérjük, hogy helyi álláskeresőket foglalkoztassanak.

A fővárosi cégeket bevonjuk a fővárosi fejlesztések magas élőmunka igényű

munkafázisaiba ahelyett, hogy drága alvállalkozók feketén, veszélyes

körülmények közt végeznék el ugyanazt a munkafázist.

CSALÁDBARÁTTÁ TESSZÜK A MUNKAVÁLLALÁST

Kigazdálkodható szintű önkormányzati forrásokból, a bölcsődei bevételek

felhasználásával bővítjük a férőhelyek számát, ezzel is segítve a nők

munkavállalását.

A napközbeni gyermekellátás önszerveződő megoldásaként az e téren dolgozó

civil szervezetekkel együtt támogatjuk a családi napköziket.

BUDAPEST INNOVATÍV

A jövő Budapestje az innovációra, az új tudás létrehozására épül. A vállalkozói

pálya népszerűsítésével, az üzleti kultúra fejlesztésével tartós lendületet

adhatunk az újonnan alapított, nagy növekedési lehetőséggel rendelkező

vállalkozások felfutásának (start-up szektor).

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

Budapestet európai start–up központtá tesszük, amely új, nagy növekedési

lehetőséggel rendelkező vállalkozásokon alapul. A vállalkozásfejlesztést segítő

inkubátorközpont átfogó tevékenységét kiszélesítjük, az ezeket a feladatokat

ellátó alapítvány érdemi szerepet kap.

A szervezet piaci felajánlásokból vállalkozói napokat szervez, tréningeket és

online tanácsadást kínál, összekötjük a tanácsadókat, az egyetemeket, a

nagyvállalatokat és a sikeres kisvállalatokat, emellett kampányokkal

népszerűsítjük a vállalkozói pályát.

KLASZTERFEJLESZTÉS

Segítjük az iparági együttműködéseket, aktívan kutatjuk az együttműködési

lehetőségeket.

Elősegítjük, hogy befektetők, egyetemek, kutatók, vállalatok, hatóságok és piaci

szereplők összekapcsolódjanak.

BUDAPESTONLINE

Az információ mindenkié. Építünk az online kommunikációra a város

vezetésében, ezért mindent megteszünk azért, hogy senki ne szorulhasson ki az

információhoz való hozzáférésből.

FREE WIFI

A mindenki számára hozzáférhető információ érdekében minél több köztéren

ingyenes internetelérést biztosítunk.

A fiatalok mellett az idősek és a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok

számára megteremtjük a lehetőségét kedvezményes árú, mások számára

feleslegessé vált számítógépek beszerzéséhez.

4. AZ EGÉSZSÉG VÁROSA

BUDAPESTFELLÉLEGEZHET

Egy orvos nézőpontja: az emberek elsődlegesen minél tovább szeretnének jó

egészségben élni. Ennek egyik legfontosabb része a tiszta levegő és tiszta víz.

LÉGSZENNYEZÉS VISSZASZORÍTÁSA

A közlekedésszervezésben jobban érvényesítjük a környezetvédelmi érdekeket

és kedvezményeket biztosítunk a környezetkímélő járműveket használók

számára.

Megkezdjük a közösségi közlekedés elavult buszparkjának azonnali fejlesztését,

részecskeszűrők beszerelését, gázüzemű buszok forgalomba állítását.

KERÉKPÁRBARÁT VÁROST ÉPÍTÜNK!

Lehetővé tesszük a kerékpárszállítást a közösségi közlekedés járművein,

valamint uniós források bevonásával tovább növeljük a kerékpárút–hálózatot.

Kiemelt fejlesztésként kezeljük az önálló kerékpárutak építését és a meglévő

utak összekötését, hálózattá fejlesztését, emellett a hosszú idő óta húzódó Bubit

is működőképessé tesszük.

Fokozott figyelemmel leszünk az utak biztonságosabbá tételével a kerékpáros

balesetek megelőzésére.

MEGTISZTÍTJUK A VÁROST, FEJLESZTJÜK A ZÖLDFELÜLETEKET!

Fellélegezhetünk a kutyapiszok eltakarítása miatt is: az új városvezetés

hatékonyan fog intézkedni, mivel ez jelentős közegészségügyi kockázatot is

jelent, ezért a kutyapiszkot el nem takarító tulajdonosok hatványozott büntetésre

számíthatnak.

A városi zöldfelület nem csökkenhet tovább; a Múzeumi Negyed projektet és a

Normafa „átépítését” azonnal le kell álíani. Ú köparkokat, zödfelüetek

léesíük a tisztáb levegőét.

Vissza kell ütetnük a Tarlós-önkormányzat által kivágott fákat, és újakat kell

telepítenünk. Minél több utcában fasort kell telepíteni, ahol ezt a forgalmi helyzet

lehetővé teszi.

A Duna mentén lépcsős partokat, sétányokat, kerékpárutakat hozunk létre;

visszaadjuk a folyót a városnak.

Harcolni fogunk az allergének ellen: a fővárosban augusztusban mintegy

háromszázezer ember tüsszög, dörzsöli a szemét, szenved az allergiától, a

főváros vezetése évek óta mégsem tesz semmit. A parlagfű legnagyobb

ellensége a gondozott zöldfelület: mind a magán-, mind a közterületeken arra

kell ösztönözni a tulajdonosokat, hogy gondozzák kertjeiket, parkjaikat, és

kisebb lesz a pollenkoncentráció.

Lehetőség szerint minél több épület (panel, középület) homlokzatára zöld

növényzetet telepítünk.

Mindezeken túl a közterületek tisztasága érdekében – kifejezetten azokban a

városrészekben, ahol sok szórakozóhely van – bevezetjük a nyilvános wc-k

éjszakai nyitva tartását, hogy elejét vegyük a közterületek összepiszkításának.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

Bécsben a helyi hulladékkezelő hatóság épületének 850 m²–es homlokzatára

telepítettek 17 000 növényből álló zöld falat. Ez nyáron hűti az épületet, télen

pedig csökkenti a hőveszteséget, emellett javítja a város oxigénellátását,

madaraknak ad otthont, megköti a port és javítja a városképet. Éppen ezért

lakóépületek közösségeit is bátorítják hasonló beruházásra, akik 2200 EUR

támogatást kaphatnak hasonló zöld falak telepítéséhez. Több civil szervezet segít

a zöld homlokzatokkal kapcsolatos ismeretterjesztésben előadásokkal, sétákkal,

kutatási projektekben való részvétellel. Ha sikerül elterjeszteni a zöld

homlokzatokat, az rengeteget javíthat a város mikroklímáján, és segíthet

megelőzni a nyári “hőszigetek” kialakulását a városban.

Annak érdekében, hogy a településeken a közparkok és más zöldfelületek

mennyisége ne csökkenjen és minősége ne romoljon, elérjük, hogy a

zöldterületek átminősítését és beépítését kizárólag nagyobb területű, legalább

azonos ökológiai értékű és megközelíthetőségű új zöldterület létrehozása esetén

lehessen engedélyezni.

TISZTA VIZET A POHÁRBA!

A tiszta víz program a vízellátó és tisztító rendszerek folyamatos ellenőrzésével,

a szennyvíztisztítók modernizálásával vigyázza, hogy a budapestiek egészséges

vizet igyanak, használjanak.

A vízmentő program az ivóvízzel való okos gazdálkodást segíti, támogatva olyan

társasházakat, amelyek a csapadékvízzel való locsolás rendszerét alakítják ki.

Visszahódítjuk a Dunát, megakadályozzuk az ártó anyagok mederbe kerülését,

folyamatosan ellenőrizzük a víz minőségét.

BUDAPEST FENNTARTHATÓ

Az élhető környezet megóvása a következő generációk számára az egyik

legfontosabb értékünk.

KÖZÉPÜLETEK

Magán kezdi a város: energetikai korszerűsítést hajtunk végre a középületeken.

PANELREHABILITÁCIÓS PROGRAM

A panelépületek energetikai korszerűsítésével valódi rezsicsökkentést érünk el.

Újraindítjuk a panellakások energetikai korszerűsítését, kombináltan az épített

lakókörnyezet felújításával, mely az energiapazarló technológiával épült

panelházakra terjed ki. Célunk, hogy az épületek komplex felújításával legalább

60 százalékos energiamegtakarítást érjünk el. A Fővárosi Önkormányzatnak a

felújítások szervezőjévé kell válnia, és garantálnia kell a felújítás minőségét és a

felújítások költségét. A lakosság számára biztosítani kell a kedvező törlesztési

lehetőséget, és hogy önrész nélkül is részt vehessenek programban.

Mindemellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a régi építésű

családi ház tulajdonosok is részesüljenek az energetikai korszerűsítési

támogatásokból.

HOGY CSINÁLJÁK MÁSHOL?

A Birmingham városában található Summerfield lakosai 2004–ben alapították

meg a Summerfield-i Lakosok Szervezetét, amelynek célja a közösség erősítése

és a városrész fenntarthatóvá tétele volt. Több NGO együttműködésével sikerült

finanszírozni számos lakó– és középület energiahatékonysági fejlesztését,

napelemekkel való felszerelését. A helyi iskolákban bevezették a

környezettudatosságra nevelést, emellett a helyiek egy közös kertben termelnek

zöldségeket. A fentiekben közös, hogy a helyi lakosok kezdeményezték és

menedzselték a projekteket. Az erőfeszítések eredményeként csökkent a

lakosság cserélődése, ez pedig stabilabb közösséget eredményezett.

Summerfield egy átlagos városi körzetből mára egy elismert öko–várossá vált,

amelynek gyakorlatát sok más brit város is követendő példának tekinti.

BUDAPESTEN SZÍNVONALAS AZ ELLÁTÓRENDSZER

Olyan ellátórendszernek kell Budapesten működni, amely minimális

várakozással, jó színvonalon, gyors megoldást nyújt. A mentőszolgálattól a

sürgősségi ellátásokig, a gyermek–egészségügytől az idősek ápolásáig

mindenben minőséget kell nyújtanunk. Bár az ellátórendszer legnagyobb része

kikerült a főváros hatásköréből, a főpolgármesternek kötelessége kiállni a

fővárosiak érdekeiért ezeken a területeken is.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE

Újraindítjuk a prevenciós programokat.

A kismamáknak központi támogató weboldalt hozunk létre, ahol támogatást

kapnak a gyermek egészsége, fejlődése és nevelése kérdéseiben, itt online

védőnő és gyermekorvos áll a rendelkezésükre a nap 24 órájában. Segítséget

kaphatnak a gyermekfelügyelet, a babaruha csere program szervezésében is.

A fővárosban a kórházi erőforrásokat összpontosítjuk, biztonságosabbá téve a

sürgősségi ellátást és az életmentést. Az alapellátást és a járóbeteg ellátást

alkalmassá tesszük arra, hogy az eddigieknél teljesebb körű, színvonalasabb

szolgáltatást nyújtson.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy csökkenjenek a várólisták és a

kórházi miliő 21. századi színvonalú legyen, emellett a szakrendelők felújításával

tesszük korszerűbbé a járóbeteg ellátást.

Az önálló szakrendelők maradjanak a települési és a fővárosi önkormányzatok

kezében, illetve ha államosítás történik, kerüljenek vissza a 2010 előtti

fenntartókhoz.

BUDAPEST A FIZIKAI ÉS MENTÁLIS EGÉSZSÉG ŐRE

Budapestből akkor lesz egészséges város, ha sportol, és figyel arra, hogy a

városban élő emberek boldogok, kiegyensúlyozottak legyenek.

TÁMOGATJUK A SZABADIDŐSPORTOT!

Minél több nem használt épületet, közteret teszünk alkalmassá sportolásra.

Játszótereken vagy azok mellett a test átmozgatását segítő köztéri gépekkel

felszerelt parkokat hozunk létre, ami elsősorban az idősebb generációk

testmozgását segíti.

Támogatási rendszert hozunk létre azért, hogy a városban ma meglévő

intézményi sportpályák, focipályák, tornatermek iskolaidőn kívül könnyen

elérhetőek legyenek a sportolni vágyók számára.

Információt nyújtunk a budapestieknek az egyéni és családi, bel– és kültéri

sportlehetőségekről.

TUDATOS ELŐRELÉPÉS AZ ÉLHETŐ VÁROSOK RANGSORBAN

A jelenlegi középmezőny helyett az élre törünk a stabilitás, egészségügyi ellátás,

az oktatás, a kultúra és környezet, valamint az infrastruktúra szempontjai

mentén.