Mondják, nem könnyű a művészeknek szülővárosukban fellépniük, mert a családtagok, rokonok, barátok, ismerősök számára életük végéig azok a kisgyermekek maradnak, akik a település utcáin kóboroltak, bolondoztak, játszadoztak, az iskolában hol jól feleltek, hol nem annyira, szóval élték a hétköznapi emberek hétköznapi életét annak idején a többiekkel.
Az új albumával jelentkező Dóka Attila nem tart attól, hogy nem fogadják szívesen Gyálon, igaz, a Dóka családot megkülönböztetett szeretet veszi körül itt, olyan tiszteletet és megbecsülést vívtak ki a maguk számára az elmúlt évtizedekben. Mintha tiszta szívből Attilának szurkolna mindenki, akár egy fontos labdarúgó mérkőzésen, ha megjelenik Gyál valamelyik pontján gitárral a kezében.
A Csak a kezemet című, tizenkét dalt tartalmazó cédéjét az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár színháztermében mutatta be Dóka Attila, ahogy meghirdette, egy „tavaszindító zenekaros” koncerttel.
Az új dalok közé természetesen „belekeveredtek” jól bevált régiek, annál is inkább, mert Dóka néhány korábbi, „slágergyanús” szerzeménye először kapott helyet lemezen.
Nem tudom, a Dóka-életművet ismerők közül rajtam kívül hány embernek tűnt fel: a gitárszólók egyre professzionálisabbak, az énekhang egyre izgalmasabb és erőteljesebb, a közös muzsikálás a zenekar tagjaival minden igényt kielégít, a dalok között elhangzó poénos átvezetőszövegek is ülnek.
A Dóka Attila Akusztik legnépszerűbb dala, a Hol van az az ország? és a Mozdulj! Közhasznú Egyesület himnusza, a Sebesség az új albumon és a koncerten sokkal keményebben, rockosabban szólnak, mint ahogy megismertük őket, de Dóka szerint ez áll a legközelebb az egyéniségéhez, s kicsit talán a fiatalabb korosztály ízléséhez is sikerül közelebb hozni ezeket a dalokat és az új műsort.
A koncert után hosszú-hosszú percekig gratuláltak a közösségi ház aulájában a zenekar tagjainak. Megszámlálhatatlan közös fénykép készült a csodálatos fuvolista-énekes Kovács Sára Diznával, Dóka Attilával és az ismerősökkel, barátokkal, rajongókkal.
Attila nem mondhatja, hogy nem próféta a saját hazájában.
Horváth Gábor Miklós
Fotó: Juhász Melinda