Rétvári: bízunk benne, hogy Magyarország a béke szigete marad a zsidóságnak

Bízunk benne, hogy Magyarország mindig a béke és a biztonság szigete marad a zsidóságnak, az egész magyarságnak és mindenki másnak, ahol senkinek sem kell félnie, hogy származása, szokásai, kultúrája miatt megkülönböztetés éri – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

Mécsesek égnek a fővárosi Cipők a Duna-parton emlékműnél a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen 2018. április 16-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

    Rétvári Bence reményét fejezte ki, hogy a zsidó közösségeket a jövőben is meg tudják védeni nemcsak a régi, hanem az új típusú antiszemitizmussal szemben is.
    Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években Magyarországon nemcsak szavak hangzottak el az antiszemitizmus ellen, hanem tettek is ezért, ennek köszönhetően visszaszorult az antiszemita közbeszéd Magyarországon.
    Emlékeztetett, hogy a magyar alaptörvény és a büntető törvénykönyv szerint bármilyen, a közösséget ért támadás esetén annak bármely tagja felléphet és követelheti a jogsértéstől eltiltást.
    Az államtitkár fontos lépésnek nevezte a zsidó közösségi kerekasztal létrehozását, a kormányzati szereplők és a zsidó közösségek képviselőinek folyamatos párbeszédét, és az ennek alapján elért eredményeket. Példaként említette, hogy Kárpát-medence-szerte zsinagógák újultak meg és közösségi terek jöttek létre az elmúlt években.
    Rétvári Bence kitért arra is, hogy az új történelemkönyvek szerzői és a zsidó közösségek szakértői közösen írták meg a zsidó közösség történetéről, így a holokausztról is szóló fejezeteket. Így mindenki hiteles képet kaphat arról, ami 20. század közepén Magyarországon és a világban történt, hogy elkerülhető legyen, hogy bárhol a világban még egyszer hasonló történjen.

    Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: Budapest szemtanúja volt a zsidó élet pusztulásának, ezrek összegyűjtésének és gettóba zárásának, a deportálásoknak, ártatlanok barbár lemészárlásának a Duna-parton és másutt. A magyar zsidó közösség tragédiája az utcákra, a város épületeire van írva, része a városképnek – mondta.
    Hozzátette: napjainkban viszont Magyarországon “tanúi lehetünk a zsidó kulturális és vallási élet újjáéledésének”, a pusztítást legyőző életnek.
    A nagykövet szólt arról, hogy az áldozatokra emlékezés nemcsak igazságszolgáltatás, hanem a következő nemzedék jobb jövőjének biztosítása is. Egy olyan jövőé, ahol senki nem találhatja szembe magát ilyen gonoszsággal; egy olyan világé, ahol a szenvedést nem hagyják figyelmen kívül, ahol a diszkriminációt, a gyűlöletet és a sötétséget elűzik – emelte ki.
    Jószéf Amrani azt kérte a magyar kormánytól, tegyen még többet a fiatalok oktatásáért, hogy megismerjék a múltat, a “történelmi leckét”.
    A fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Izraelről szólva hangsúlyozta a függetlenség fontosságát a zsidó nép számára. Ugyanakkor a holokauszt emlékeztet a demokrácia törékenységére, és segít felismerni, hogy a demokrácia és a választások nem garantálják az emberi jogok védelmét – jegyezte meg.  
    Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: felfoghatatlan a tragédia, amelyet a vészkorszakban a zsidóságnak el kellett szenvednie és felfoghatatlan az a veszteség, amely az egész magyar nemzetet érte.
    Elképzelhetetlen, mennyivel erősebb és gazdagabb  lenne Magyarország, ha az áldozatok és minden leszármazottjuk “velünk együtt dolgozhatott volna”, és megjósolhatatlan, hány alkotás születhetett volna, ha Radnóti Miklós, Szerb Antal vagy Rejtő Jenő befejezheti életművét.
    De “minden ártatlan áldozat vére az égre kiállt”, és “amikor emlékezünk, nemcsak az ismert nevek százairól, hanem a hétköznapi emberek százezreiről, mérnökökről orvosokról, kisiparosokról és gyári munkásokról emlékezünk meg” – mondta Grósz Andor.
    Hozzátette: az emlékezés nem csupán jog, hanem kötelezettség is, amellyel tartozunk nemcsak az ártatlanul elhurcoltak emlékének, hanem az utánunk következő nemzedékeknek is.
    A megemlékezés végén a résztvevők elmondták a kaddist, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
    A rendezvényen részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
    Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.

Forrás:MTI