Richard Wagner – Bayreuth varázslója

Harminc fejezetre tagolt, 285 illusztrációval kísért új könyv jelent meg Richard Wagner – Bayreuth varázslója címmel a Rózsavölgyi és Társa gondozásában. Fazekas Gergely, a kötet szerkesztője szerint Barry Millington munkája az angolszász ismeretterjesztő irodalom egyik legjobb példája, amely mögött jelentős kutatómunka áll.

    Kifejtette: Millington közérthető nyelven, lendületes stílusban beszél Wagnerről, nemcsak a legújabb kutatási eredményeket, hanem a zeneszerzővel kapcsolatos friss nézőpontokat és gondolatokat is felveti.     A varázsló megjelölés az íróra is vonatkoztatható Fazekas Gergely szerint, hiszen Wagnerről olvasmányosan írni nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé. “A magyar zenekultúra, különösen a zenetudomány erősen német orientációjú, ilyen szempontból is szerencsés, hogy a meglehetősen eltérő angolszász szellem Wagner kapcsán bejön a látókörünkbe. Megjegyzem, ez a kötet azon kevés angol nyelvű mű közé tartozik, amit lefordítottak németre, tudomásom szerint tavaly jelent meg a zeneszerző hazájában” – jegyezte meg a kiadóvezető-szerkesztő.     Kiemelte: az írott anyag egyedül is megállna a lábán, de a az illusztrációk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a mű a szórakoztató ismeretterjesztő olvasmány és a komoly tudományos munka között szűk határon, biztos helyre találjon. A képek folyamatosan reflektálnak a szövegre. A jeles személyiségek portréi, a díszletekről készült rajzok és az operák ihlette festmények, valamint egykori városképek átfogó a kultúrtörténeti ismereteket adnak Wagner idejétől napjainkig.     Rokonszenves vonása a könyvnek, hogy a szerző előtt nincsenek tabuk – mutatott rá Fazekas Gergely. “Minden közérdekű kérdésnek nekimegy, persze nem tud mindent megmagyarázni. Nekem nagyon tetszett, hogy nem akarja elmismásolni Wagner antiszemitizmusát. A történelmi dokumentumok alapján azt is feltárja, hogyan ágyazódott be a harmadik birodalomba Wagner zenéje” – fűzte hozzá.     Érdekes a könyv szerkezete is: kronologikus sorrendben tárgyalja a zeneszerző életének eseményeit, de minduntalan visszacsatol az alkotásokhoz. Így elkerüli azt a hibát, ami sok zenetörténeti kiadványt is jellemez, a zeneszerző leválik a zenéjéről és csak a figura marad érdekes – részletezte a szerkesztő.     A fejezetek egyébként nézete szerint önálló egységként is olvashatók. Ezek között olyan, eddig figyelmet nem kapott téma is szerepel, hogy miből eredhet Wagnernek a finom selymek és szaténok iránt érzett rajongása vagy hogy miként hatott a 20-21. századi filmművészetre Wagner zenéje.

Forrás:MTI