Rivlin izraeli-lengyel történeti kutatóközpont létrehozását javasolta

Izraeli-lengyel történeti kutatóközpont létrehozását javasolta csütörtökön az auschwitzi Élet Menete végén mondott beszédben az izraeli elnök. Ez szerinte javítana Lengyelország “hírnevén, mely csorbát szenvedett”, és szavatolná, hogy a holokauszt soha többé ne ismétlődhessen meg.

    Reuven Rivlin elmondta: nem akar beavatkozni a lengyel történetírásba. “Amennyiben viszont a lengyelek úgy érzik, hogy hírnevükön a holokauszt kapcsán csorba esett, fontosabb, hogy együttműködjünk” – mondta, vélhetően arra a lengyel törvénymódosításra utalva, amely büntethetővé teszi, ha Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget.
    Az intézet létrehozása újabb fejlemény lenne a lengyel-izraeli viszony alakulásában, miután az említett törvény kapcsán az év elején izraeli-lengyel diplomáciai viszály pattant ki. Mindkét ország kormányai már szakértői csoportokat állítottak fel. A történelmi kérdéskörről a lengyel bizottság március elején tárgyalt Izraelben.
    “Egyetlen nemzet sem képes arra, hogy a törvényhozás útján feledjen” – jelentette ki Rivlin. “Semmiféle törvényhozás nem képes elleplezni a vért, semmiféle önérdek nem fedheti el az antiszemitizmust, a rasszizmust, a mások iránti gyűlöletet sem Ausztriában, sem Franciaországban, sem Hollandiában, sem Belgiumban, és főleg nem Németországban” – hangsúlyozta Rivlin.
    Úgy látta: Európában az antiszemitizmus “ma újból felüti fejét”, az igazságtétel pedig azért nem várható Európától, mert “túl sokan akarják feledni, elferdíteni, megtagadni” a holokauszt emlékét.
    Rivlin aláhúzta: a zsidók mindörökre megjegyzik “a nácik által elkövetett elképesztő borzalmakat, valamint azokat az embereket is minden nemzetből, akik együttműködtek velük”. A zsidók viszont azokról sem feledkeznek meg, akik “életüket kockáztatva, mások életét mentették” – mondta.
    Ennek kapcsán felidézte: a német megszállás alatt Lengyelország “a legnagyobb európai halálmezővé vált”, a lengyelek elnyomott nemzetté váltak, mindazonáltal sokan közülük “életüket, hozzátartozóik életét kockáztatva másokat segítettek”. “Rájuk is emlékezünk, tiszteljük, mindegyiket külön-külön” – húzta alá.
    Kilátásba helyezte: folytatják minden egyes áldozat élettörténetének kutatását is. “Ez időbe kerül (…), de továbbá is kutatni fogjuk emlékezetünk mélységeit Németországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban és minden más helyen is” – mondta.
    Beszédet mondott Andrzej Duda lengyel elnök is, aki hangsúlyozta: a lengyelek kötelességüknek tartják, hogy a világ előtt tanúságot tegyenek a holokausztról, a lengyel Honi Hadsereg harcosai, Jan Karski és Witold Pilecki ezt már a háború idején megtették, a nagyhatalmak viszont nem adtak hitelt az általuk készített jelentéseknek.
    A 70 éve megalapított Izrael állam “létezése, ereje és szuverenitása a német bűnösök bukásának végleges tanúsága” – szögezte le Duda.
    “A német megsemmisítési terv nem sikerült, a zsidó nép túlélte. A zsidó nemzetre senki se merje többé kezét emelni” – fogalmazott. A holokauszt emléke miatt a zsidó és a lengyel nemzet “másoknál talán jobban érti, miért van szükség az erős államra, amely szavatolja a biztonságot, a jólétet és a szabad fejlődést” – húzta alá a lengyel elnök.

Forrás:MTI