Robbantások rengették meg Putyin hatalmát Oroszországban

Orosz elemzők és Moszkva barátai a Kreml kül-és belpolitikai akaratának érvényülését látván Putyin évének tartják az ideit. Az év végén elkövetett volgográdi merényletek azonban megkérdőjelezik a rendszer sikereit, komoly csapást mértek a nemzetközi arculatát erősítő, téli olimpiára készül országra és vezetésére.

    Oroszországban az év egyik legnagyobb eseménye kétségtelenül Edward Snowden, az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtési gyakorlatát kiszivárogtató informatikus esete lett volna, ha nem történik meg a volgográdi tragédia.     December 29-én öngyilkos merénylő robbantott a központi pályaudvaron, s a dél-oroszországi nagyváros még fel sem ocsúdott a sok halálos áldozattal és sérülttel járó terrorcselekményből, amikor másnap egy trolibuszban újabb merénylet történt. Összesen több mint 30 ember halt meg, mintegy 70-en megsebesültek. A terror beárnyékolta a szocsi téli olimpiai előkészületeit és komoly gondot okoz az orosz hatóságoknak. A merényletek előkészítőinek éppen ez volt a szándéka: Doku Umarov csecsen szakadár vezér felszólításának engedelmeskedve mindent elkövetni a nemzetközi játékok megakadályozására. Ha ez nem is sikerülhet, azt elérték, hogy félelmet keltsenek az orosz lakosságban és némi kétséget ébresszenek külföldön a téli olimpia biztonságával kapcsolatban.     Edward Snowden viszont sikertörténettel ért fel a Kreml számára. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja június végén az amerikai hatóságok elől menekülve Hongkongból távozóban Moszkvában rekedt, mivel közben Washington érvénytelenítette az útlevelét. Snowden augusztusban egy évre ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban, s kapóra jött Moszkvának, hogy az orosz vezetést az emberi jogok megsértéséért bíráló Washington és a Nyugat orra alá dörgölhesse: a demokrácia kerekei ott is csikorognak.     Az amerikai informatikust az Egyesült Államokban súlyos törvénysértéssel vádolják. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont közölte, hogy nem adják ki az informatikust, bár ezt Washington többször kérte.     A Kreml az év végére tartogatta saját meglepetését. Putyin december 19-én bejelentette, hogy megkegyelmez Mihail Hodorkovszkijnak. Másnap, 20-án már szabadon is engedték az elnök legnagyobb ellenfelének tartott liberális gondolkodású orosz üzletembert. Hodorkovszkij 10 év büntetőtábor után Németországban kijelentette: nem kíván harcba szállni a politikai hatalomért, de küzdeni fog az Oroszországban raboskodó politikai foglyok szabadon bocsátásáért. December 25-én az orosz legfelsőbb bíróság elnöke utasítást adott arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozata értelmében újra kell tárgyalni Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev büntetőügyeit.     Putyin másik nagy politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt is jogi eszközökkel sikerült egy időre kiszorítani a belpolitikai küzdőtérről. Az ellenzéki politikust sikkasztás vádjával júliusban 5 év letöltendő börtönbüntetésre és milliós kártérítésre ítélték. Minthogy Navalnij fellebbezési tárgyalását csak októberben tartották meg, a politikus részt vehetett a szeptember 8-i moszkvai főpolgármester-választáson, amelyen a második legtöbb szavazatot kapta, de nem ismerte el a szavazás eredményét csalásra hivatkozva. A Navalnij ügyében a nyáron kiszabott büntetést októberben felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítették, de a politikus ellen újabb csalási ügyben indítottak büntetőeljárást.     Erre az évre kifulladt a Putyin nevével fémjelzett hatalom elleni, 2011-2012-ben még több tízezer embert megmozgató ellenzéki tiltakozó mozgalom. Egyik fő szervezője, Szergej Udalcov ellen tömeges zavargás előkészítése és a hatalom megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával folyik büntetőeljárás.     Még tart a büntetőeljárás azok ellen is, akiket azzal vádolnak, hogy a tavaly májusi moszkvai Bolotnaja téri tüntetésen rátámadtak a karhatalmistákra. Közülük csak néhányat mentesít a felelősségre vonás alól az orosz parlament által az év végén elfogadott amnesztiatörvény. A közkegyelem révén szabadult ki december 23-án a javító-nevelő táborból Pussy Riot orosz punkegyüttes tavaly elítélt két tagja is.     Az orosz törvényhozás az idén folytatta a jogvédők által Oroszországban és külföldön egyaránt bírált gyakorlatot. Júniusban elfogadta a homoszexualitás kiskorúak körében való népszerűsítését tiltó és szankcionáló törvényt, majd a képviselők megszavazták annak a tiltását is, hogy külföldi egynemű párok orosz gyermekeket fogadjanak örökbe.     Politikusok és jogvédők amiatt is bírálják az orosz vezetést, mert nem nyitott a hatalommal elégedetlenek felé. A Kreml a társadalmi párbeszédet a Putyin által kezdeményezett és létrehozott Orosz Népfront útján képzeli el, amely szakértők szerint csak az elnök szavazóbázisának fenntartását és bővítését szolgálja.     Idén többször is elterjedt az orosz sajtóban, hogy lebeg a pallos a Dmitrij Medvegyev vezette orosz kormány felett. Májusban, harmadik államfői ciklusa egyéves évfordulóján Vlagyimir Putyin keményen bírálta a kabinetet, mert az szerinte nem teljesítette tavaly meghirdetett elnöki programját. Független szakértők már 2012-ben felvetették, hogy a tervek túlzóak, a megvalósításukhoz szükséges milliárdokat nem tudja előteremteni a gyengén teljesítő orosz gazdaság, és a költségvetésre túl nagy terhet ró a hadsereg korszerűsítése.     Decemberben újra arról írt az orosz sajtó, hogy Vlagyimir Putyin a szocsi téli olimpiát követően menesztheti a kormányt. Az államfő december 12-én tartott évértékelő beszédében elismerte, hogy a gazdasági fejlődés lelassult, de ezt nem tartotta elegendő indoknak ahhoz, hogy az általa meghirdetett, számos szociális intézkedést is tartalmazó program ne teljesüljön.

Forrás:MTI