Rosszhitel-figyelő szolgáltatást indított az EBRD

A közép- és kelet-európai bankrendszereket terhelő, nem teljesítő kinnlevőségek problémájának kezelésére hozott létre új online információmegosztó szolgáltatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

    Az NPL Initiative (NPL: non-performing loans, nem teljesítő hitelek) nevű kezdeményezés a bank londoni székhelyének csütörtöki tájékoztatása szerint azt a célt szolgálja, hogy a térségi bankok az információcsere mellett a nem teljesítő követelések jelentette kockázatok kivédésének lehetséges módszereit is megoszthassák egymással.
    Az EBRD tájékoztatása szerint a csütörtökön indult szolgáltatás a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés szélesebb keretrendszerébe illeszkedik.
    A Bécsi Kezdeményezés alapján – amelynek kialakításában az EBRD mellett a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), az Európai Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak (EIB) és a Világbank-csoportnak is kulcsszerepe volt – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.
    Az EBRD nem sokkal később elindította a “Bécs 2.0” Kezdeményezést is. Ennek célja az európai felzárkózó térség bankszektorainak megóvása volt az euróövezeti adósságválság negatív finanszírozási hatásaitól.
    A bécsi kezdeményezések irányító testülete azóta is negyedévenként találkozik és felméri a helyzetet, megállapításait pedig átfogó elemzésekben összegzi.
    A mindezt kiegészítő NPL Initiative indulásának csütörtöki bejelentéséhez fűzött indoklásában az EBRD hangsúlyozza, hogy a legnagyobb európai bankok még mindig 1100 milliárd eurónyi nem teljesítő követeléstömeget görgetnek maguk előtt, és ez stabilitásukat és kihelyezési kapacitásukat egyaránt gyengíti. Mivel a közép-, kelet- és délkelet-európai gazdaságokban fontos szerepet játszanak a nyugat-európai székhelyű bankok, és e térség gazdaságai küszködnek a legmagasabb és legmakacsabb nem teljesítő kinnlevőség-rátákkal, a probléma kezelési módjának javítása továbbra is elsődleges fontosságú feladat – hangsúlyozza csütörtöki indoklásában az EBRD.
    Más nagy londoni házak szerint a magyar bankrendszerben már megindult a nem teljesítő hitelállomány csökkenése.
    A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrégiben stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását, és ehhez fűzött előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy a nem teljesítő kinnlevőségek aránya a szektorszintű bruttó követelésportfolión belül 2016 végéig 12 százalék körüli szintre csökken a tavalyi év végén mért 13,1 százalékról.
    Az átlagon belül a lakossági hitelállomány nem teljesítő hányada, amely 2015 végén 17,6 százalék volt, valószínűleg 3-4 százalékponttal csökken a belátható előrejelzési távlatban, egyebek mellett a devizaalapú hitelek átváltása nyomán enyhülő ingatlanhitel-terhek, a javuló munkapiaci helyzet, a háztartások jövedelmének növekedése, valamint egyes problémás hitelek leírása és értékesítése miatt – állt a Moody’s prognózisában.

Forrás:MTI