Sebestyén Áron az év fiatal könnyűzenei alkotója

Az Év Könnyűzenei Produkciója: Solaris koncert (MÜPA) – Méltató: Szabó Áron „Vasaló”
Az Év Könnyűzeneszerzője: Kovács Zoltán (Honeybeast) – Méltató: Czutor Zoltán
Az Év Könnyűzenei Szövegírója: Szűcs Krisztián – Méltató: Bródy János
Könnyűzenei Szövegírói Életműdíj: Földes László Hobo – Méltató: Victor Máté
Az Év Fiatal Könnyűzenei Alkotója: Sebestyén Áron – Méltató: Victor Máté

Az Év Komolyzenei Műve: Sári József: Novellette No.4/b klarinétra – Méltató: Madarász Iván
Az Év Komolyzenei Műve: Tallér Zsófia: Pert Em Heru (Kilépés a fénybe – oratórium) – Méltató: Bánkövi Gyula
Az Év Fiatal Komolyzenei Alkotója: Bella Máté – Méltató: Hollós Máté
Az Év Magyarnótaszerzője: László Mária – Méltató: Nógrádi Tóth István

Az Artisjus-díj a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el, az év kiemelkedő szerzőit kilenc zenei és öt irodalmi kategóriában díjazza.

Az év könnyűzenei produkciója díjat a Solaris zenekar kapta, amely harminc éve megjelent Marsbéli krónikák című lemezének anyagát mutatta be újra a Művészetek Palotájában. A koncert három egységet alkotott: a legendás progresszív rock lemez híres szerzeményei, jól ismert Solaris dalok, valamint néhány szerzemény az együttes új, Marsbéli krónikák 2 című albumáról. Az 1980-ban alakult Solaris zenekar előbb lett igazán híres progrock zenekar külföldön, mint idehaza. 1984-ben jelent meg első nagylemezük, amely Ray Bradbury klasszikus kisregényének zenei víziója. A lemezt néhány évvel később egy japán kiadói szerződésnek köszönhetően Magyarországon kívül is terjeszteni kezdték, és hamarosan a progresszív rock klasszikus darabjává vált. Méltatásában Szabó Áron „Vasaló” így fogalmazott: „…zenéjük nem a megszokott pop-rock sémákat követi, de még csak nem is egyszerűen a progresszív rock bevett elemeit használja, hanem a klasszikus zenétől, a hanggeneráláson át effekteken keresztül mindent, amit csak a zenei ínyencek megkívánhatnak.”

Bencsik-Kovács Zoltán kapta az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat. A Szegedről indult Honeybeast zenekar dalszerző gitárosa 2005 óta játszik a csapatban, illetve annak elődjében. A Honeybeast számára az első igazi átütő sikert 2010-ben a Portugál című dal hozta meg, ezt 2013-ban a sláger gondolati folytatásának is tekinthető Maradok követte, amelyet 2014-ben Fonogram-díjra is jelöltek alternatív vagy indie-rock kategóriában. A zenekar eddigi legnagyobb slágere kétségtelenül A legnagyobb hős, amely A Dal című műsorban a döntőig jutott, és a tavalyi év egyik legnagyobb slágere lett: a MAHASZ 2014-es eladási toplistáján az első helyig jutott és a YouTube-on többmilliós nézettséget ért el. Aktuális sikerük az Egyedül, amely A legnagyobb hős című albumon jelent meg. Kovács Zoltán kezdetektől a zenekar fő dalszerzője és szövegírója, aki az őt laudáló Czutor Zoltán szerint „az igényességét és játékosságát nem volt hajlandó bármikor beáldozni a trendek, vagy a hatásvadász, olcsó megoldások oltárán”

Az év könnyűzenei szövegírója Szűcs Krisztián, az idén februárban feloszlott Heaven Street Seven (HS7) zenekar társalapító énekes-gitárosa lett, Húszezer éjszakás kaland című daláért. A 20 éve alakult csapat a magyar indie-gitárpop műfaj egyik legismertebb, legkarakteresebb tagja volt. A zenekar 2000-ben jelentetett meg első ízben teljes egészében magyar nyelvű számokból álló albumot Cukor címmel. A HS7 2005-ben Fonogram-díjat kapott az Év Rockalbuma kategóriában, 2006-ban pedig a MIDEM fesztiválon European Breakthrough Award-ban részesültek. Szűcs Krisztián a HS7 mellett már másfél évtizede részt vesz a legeltérőbb zsánerű zenei produkciókban Yonderboi-tól és a NEO-tól kezdve a Budapest Báron át a Rájátszásig.  Méltatója, Bródy János szavaival: „Szűcs Krisztián a kezdetektől fogva sajátos világot teremtett, és a könnyen és jól énekelhető sorok mellett mindig ott voltak a jelentések, melyek gyakran keserű iróniával számoltak be egy költői hajlamú dalszerző gyötrelmeiről.”

Földes László Hobo könnyűzenei szövegírói életműdíjban részesült. A Kossuth-díjas bluesénekes, dalszerző, előadóművész, a Hobo Blues Band alapító tagja és énekese. Első dalszövegét 1968-ban írta Lakájdal címmel, a következő évben létrehozta első zenekarát Lepkék, virágok néven. A Hobo Blues Band 1978-ban alakult, a zenekar búcsúkoncertje 2012-ben az év könnyűzenei produkciójának járó Artisjus-díjat kapta. Hobo életműve szinte áttekinthetetlenül gazdag: zenei albumok, filmszerepek, színházi szerepek, könyvek, önálló estek alkotják pályája fontosabb állomásait. 2013 óta a Nemzeti Színház társulatának tagja. Számtalan szakmai és állami elismerésben részesült: EMeRTon-díj, a Magyar Köztársaság kis-, illetve tisztikeresztje, Kossuth-díj. 2010-ben a Circus Hungaricus című lemez anyagáért az év könnyűzenei szövegírójának járó Artisjus-díjat kapta. Victor Máté laudációjában így fogalmazott: „…soha nem adta fel nonkonformizmusát. Megmaradt lázadónak. Ha kellett, vállalta az elutasítást, a betiltást, a kirekesztést is. Vállalta, hogy szókimondása miatt sokáig nem kapott lehetőséget. De alakoskodni, hazudni mindig képtelen maradt. Így vált generációnk élő lelkiismeretévé.”

Az év fiatal könnyűzenei alkotója díjat Sebestyén Áron kapta. Tőle ma leginkább Csemer Boglárkával, vagyis Boggie-val írt dalait ismeri a nagyközönség, de a magasan képzett zongorista írt dalokat Herczeg Flórának, filmekhez, reklámokhoz. Hangszerelőként, zenészként is számos produkcióban megfordult, például ő volt a zenei rendezője 2014 decemberében a Beatünnepnek. Jazz-zenész, rendkívül termékeny és sokoldalú zeneszerző, aki 2011-ben találkozott Boggie-val, aki viszont a francia zene iránt érzett vonzalmat. Így alakult ki az a sajátos üde stílus, melyben érdekesen keverednek a jazz és a chanson elemei. Együttműködésük eddigi egyik csúcspontja a Parfüm című dal, amelynek videoklipje 30 milliós nézettség fölé kúszott a nemzetközi sajtómegjelenések okán. A Wars for Nothing pedig idén megnyerte A Dal című műsort, és így kijutott az Eurovíziós Dalfesztiválra.

Ebben a kategóriában az Artisjus négy további alkotónak adott „kiemelt elismerésről” szóló oklevelet: az énekes-dalszerző Jónás Verának; a négyes metró állomásai kapcsán Budapest lelkét megéneklő Petruska Andrásnak; a Wellhello sikereinek zenéjéért felelős Csöndör László Diaznak; és a 2014-ben a Deezer Young Guns versenyének győzteseként berobbant Middlemist Red zenekar tagjainak.

Az Artisjus-díj történetében először az év komolyzenei műve díjban női szerzői is részesült: Tallér Zsófia és Sári József alkotásait egyaránt elismerték. Tallér Zsófia zeneszerző, habitált egyetemi tanár. Előbb zeneelmélet–tanári, majd zeneszerzői diplomát szerzett a Zeneakadémián. 1993-tól másfél évig a Budapesti Nemzeti Színház zenei vezetőjeként dolgozott, számos színházi és filmes produkció zenei vezetőjeként, illetve zeneszerzőjeként dolgozott. 1999 óta tanít a Színház- és Fimművészeti Egyetemen és tanított a Liszt Ferenc zeneművészeti Egyetemen is. Számos szakmai és állami elismerésben részesült (Erkel Ferenc-díj, Fonogram-díj). Az Egyiptomi halottaskönyv részleteinek felhasználásával készült Pert Em Heru – Kilépés a fénybe oratóriumot a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny felkérésére komponálta a szerző 2014-ben. A darabot a debreceni Kodály Kórus a Kodály Filharmonikusok és neves szólisták közreműködésével mutatta be.

Sári József a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomázott 1962-ben. 1971-től az NSZK-ban dolgozott zeneszerzőként, előadóként, zenetanárként; 1984-ben tért haza Magyarországra. 1992 és 1997 között a Zeneakadémián a zeneelmélet tanszék vezetője volt. 1997-ben habilitált, ezután egyetemi tanári kinevezést kapott. Számos szakmai és állami díj kitüntetettje (Erkel Ferenc-díj, Artisjus-díj, Kossuth-díj). A Novellette No.4/b klarinétra készült rövid zenei elbeszélés, amely forma a szerző egyik kedvenc kompozíciós megoldása. „Korunk zenéjében magára hagyott hallgatóhoz közeledik szeretettel, s vezeti, merre tájékozódjon, ha be is akarja fogadni azt, amit hall. Sári József a parnasszusról ezzel a szeretetteljes bölcsességgel mozdul a zenét élvezni akaró ember felé, hogy elindulhasson és végigjárja az érzékelés-megértés-befogadás stációit” – mondta méltatója, Madarász Iván

Az év fiatal komolyzenei alkotója díjat Bella Máté kapta. Annak a Ligeti és Kurtág nevével fémjelzett zenei hagyománynak méltó örököse, amely Bartók és Kodály életműve mellett nemzetközi szintre emelte a kortárs magyar zeneműveket. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diplomázott 2011-ben, darabjait idehaza és külföldön is bemutatták már. Számos szakmai díja mellett külön említést érdemel a 2010-es Junior Prima-díj. Fontos megemlíteni, hogy foglalkozik színházi kísérőzenékkel és popzenével is, mert ezt utóbbit tekinti a fiatal generáció egyik lehetséges innovatív művészeti platformjának. Többször is szerepelt A Dal című műsorban. Méltatásában Hollós Máté így fogalmazott: „A popzene összművészeti jellege érintette meg, tehát számára nem pénzkeresetet céloz a könnyebb műfajjal kacérkodás, hanem a zene komplexitásának megismerését szolgálja.”

Az irodalmi díjazottakat már a Költészet Napja előtt bemutatták, az elismerések átvételére azonban ezen az ünnepségen került sor. Az irodalmi kuratórium Nagydíjat adott át Kukorelly Endrének, irodalmi díjat kapott továbbá Szijj Ferenc, Háy János, Károlyi Csaba és Szilágyi Márton.