A rezsicsökkentésből eredő intézkedéseknek köszönhetően 2013-tól 2017 szeptember végéig 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok – mondta éves meghallgatásán Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén kedden, Budapesten.
A miniszter elmondta azt is, a fejlesztési tárca a 29 milliárd forintnyi keretösszegből 23 milliárd forintot költött el eddig 130 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének támogatására. Hozzátette, az idén három alprogram van folyamatban, a háztartási nagygép-csere, a fűtéskorszerűsítési és a gázkonvektor-csere program.
Seszták Miklós megjegyezte: a tavalyi év azonos időszakához képest huszonhárom százalékkal több, 4,3 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre a tárolókban, ami elegendő a váratlan helyzetek kezelésére a téli időszakban.
Két évvel az uniós vállalást megelőzően, 2018 végéig teljesül az a cél, hogy minden magyar háztartásba bekötik a szupergyors internetet – mondta egy másik témában a miniszter. Tájékoztatása szerint az idei év végéig a piaci szereplők önerőből 254 ezer háztartást kapcsolnak rá a hálózatra, ezen kívül a kormány 44 milliárd forintnyi uniós támogatásból további 410 ezer háztartásban teszi elérhetővé a szolgáltatást.
A miniszter hozzátette: a szupergyors internet és a teljes wifi-lefedettség technikai lehetőségét 2019 végéig 1,3 millió tanuló és pedagógus számára biztosítják az oktatási intézményekben.
Seszták Miklós tájékoztatása szerint közúti és vasúti fejlesztésre 2022-ig négyezer milliárd forintot fordít részben uniós forrásokból a kormány, ezen belül 2500 milliárdot tesz ki a magyar költségvetési forrás.
A bizottsági ülésen Mesterházy Attila (MSZP), a bizottság elnöke azt kérdezte a minisztertől, hogy pontosan mennyibe került a vizes világbajnokság rendezése. Seszták Miklós azt válaszolta, hogy még zajlik a rendezéssel kapcsolatos adatok feldolgozása, a végleges számokat ezt követően lehet megismerni. Mint mondta, a világbajnokság rendezéséről szóló szerződés mellékletében 44 milliárd 104 forint szerepelt a költség oldalon, amivel szemben a tényleges ráfordítás kevesebb mint kétmilliárd forinttal több, várhatóan 46 milliárd 378 millió forint volt. Többek között a 2012-es szerződéskötés óta eltelt időszakban bekövetkezett technológiai újítások költségnövelő hatásával és a fokozottabb biztonsági intézkedésekkel magyarázta a szerinte viszonylag csekély mértékű különbséget.