Skócia függetlensége

Még sok kérdést kell tisztázni Skócia esetleges függetlenedésével kapcsolatban, és előfordulhat, hogy többet nem is sikerül megválaszolni az elszakadásról döntő 2014-es népszavazásig – mondta Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa kedden az MTI-nek.

    Kedden nyilvánosságra hozta a skót kormány az általa célként kitűzött függetlenné válás részletesen kidolgozott tervezetét. A 670 oldalas Fehér Könyv 650 kérdésre ad választ, egyebek mellett Skócia majdani államformájáról, valuta- és adórendszeréről.     Gálik Zoltán ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a dokumentum a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) által közzétett politikai nyilatkozat, amely azért készült, hogy válaszokat adjon azoknak, akik a jövő szeptemberi referendumon dönthetnek Skócia függetlenedéséről.     Azonban kérdéses, hogy mennyi fog valóban megvalósulni a tervezetben leírtakból – mondta, hozzátéve, több esetben megkérdőjelezhető, hogy megvalósítható-e, amit leírtak, mert sok témában csak nagyon hosszú, bizonytalan tárgyalások eredményeként lehetne változtatni a kialakult helyzeten.     A kutató hangsúlyozta, az egyik legnagyobb kérdés, hogy mennyiben lenne életképes az önálló skót gazdaság, a jóléti állam, valóban biztosítható lenne-e a fenntartása az északi-tengeri olajbevételekre alapozva, ahogyan azt az SNP tervezi.     Ugyancsak fontos kérdés az adósságállomány megoszlása Skócia és Nagy-Britannia megmaradó része között. A most bemutatott dokumentum alapján erről még tárgyalnak majd Londonnal, de a függetlenség ellenzői szerint akár évi ezer font adónövekedést jelenthet a skót családoknak az elszakadás – közölte.     A szakértő arról is beszélt, hogy Skócia európai uniós tagságának lehetősége sem egyértelmű, ugyanis nem biztos, hogy automatikusan tagállammá válhatna. A jelenlegi tagállamok között is vannak, amelyek ezt nem vennék szívesen. Ha viszont Skócia előbb-utóbb uniós tagállam lenne, be kellene vezetnie az eurót – mutatott rá. Mint mondta, az SNP jelenlegi álláspontja szerint egyelőre megőriznék a fontot fizetőeszközként, de nem biztos, hogy Nagy-Britannia ehhez hozzájárulna.     Gálik Zoltán megjegyezte, azt is tisztázni kell, hogy működhetne-e a közös piac, a vámunió, és hogyan valósulhatna meg a munkaerő szabad áramlása Skócia és Nagy-Britannia között.     További lényeges kérdésként említette az önálló brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeretalattjáró-flotta skóciai támaszpontját. A skót kormány nem szeretné, ha a függetlenség elnyerése után nukleáris fegyverek maradnának az országban, és London szerint is elképzelhetetlen, hogy egy tőlük független ország területén legyen a brit nukleáris flotta, így a függetlenné válás után az egész bázist áttelepítenék máshová – magyarázta, hangsúlyozva, hogy a támaszpont jelenleg rengeteg munkavállalót és beszállító céget foglalkoztat, így a felszámolása nagyon érzékenyen érintené a skót gazdaságot.     A kutató úgy vélte, nem látható, mennyire oldódnak meg a még nyitott kérdések a jövő szeptemberi népszavazásig, elképzelhető, hogy a szavazóknak úgy kell majd dönteniük a függetlenségről, hogy nem tudják, bizonyos ügyekben hogyan alakulna a helyzet, ha a függetlenedést választanák. Ugyanakkor még van idő a referendumig, addig még sokat finomodhatnak az álláspontok – tette hozzá, megjegyezve, hogy a legutóbbi felmérések alapján a biztos szavazók 30 százaléka támogatja a függetlenedést, és 47 százaléka ellenzi.     Gálik Zoltán szerint a függetlenség körüli vita egyik hozadéka lehet, hogy ha nem is sikerül elérni Skócia elszakadását, megerősödik a nagyobb decentralizációt sürgetők tábora, akik szerint előnyösebb lenne, ha Skócia nagyobb szabadságot kapna egyes kérdésekben, miközben Nagy-Britannia része maradna.     Alex Salmond kormányfő, a Skóciát 2011 óta parlamenti többséggel kormányzó SNP vezetője tavaly januárban hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendumot a skót kormány 2014. szeptember 18-ára írta ki. A brit és a skót kormány tavaly októberben aláírt megállapodása alapján a népszavazáson egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e.     A függetlenné válást pártoló választók ugyanakkor a legutóbbi felmérések tanúsága szerint egyelőre nincsenek többségben, és az unió fenntartása mellett kampányoló, Better Together (Jobb együtt) nevű szövetséget a közmegbecsültségnek örvendő veterán skót politikus, Alistair Darling volt brit pénzügyminiszter vezeti.

Forrás:MTI