A tavalyinál tíz százalékkal több nézővel és bérletértékesítési csúccsal zárja az idei évet a Magyar Állami Operaház. Az idei Májusünnepen Faust225 Fesztivált tartottak nagy sikerrel, folytatódott a diákok tízezreit mozgósító OperaKaland program, a Magyar Nemzeti Balett pedig többek között A diótörő 65 éves produkcióját újította meg idén – mondta el Ókovács Szilveszter főigazgató az MTI-nek.
A tavalyi 549 ezres fizető nézőszámot már biztosan túllépték, csak decemberben – amely a legerősebb hónap – 81 ezren látogatják előadásaikat.
“Az adatok azt mutatják, hogy a nyári japán turné Sevillai borbély- és Figaro házassága-előadásaival együtt 582 ezer fizető nézőt fogadtunk számos játszóhelyünkön, ezen túl a 150 ezret is meghaladja az épülettúrát tevő látogatók száma, az Opera Nagyköveteinek előadásain is tízezrével vettek részt diákok, szabadtéri és egyéb ingyenes rendezvényeink, rádió- és televízióadásaink közönségét pedig megbecsülni is lehetetlen” – beszélt a részletekről a főigazgató.
Kiemelte: a bérletértékesítésben is csúcsot döntöttek, a 2014-eshez képest több mint 20 százalékkal nőtt, így már 30 ezer az eladott bérletek száma.
Az Opera a 2014/15-ös Faust-szezon után elindította második nagy tematikus, Shakespeare művei köré szervezett évadát, amely a repertoár gyökeres megújításának terve szerint halad: az elmúlt évadokban több mint 40 nagytermi bemutatót tartottak, így a teljes repertoár harmadát sikerült megújítani.
A főigazgató elmondta, hogy a harmadik tematikus szezon végén, 2017 nyarán a felújítás idejére 9 hónapra bezárják az Operaházat. Amennyiben a kormány rendelete nyomán születő előterjesztésükről az év elején döntés születik, akkor 2017. június 25-én este, az évadot záró Csillagóra-gálával búcsúznának az épülettől, hogy 2018. május 24-én, a Kékszakállú herceg vára című opera bemutatásának centenáriumán újra hivatalosan is birtokba vegyék.
A legnagyobb feladat az alsó és felső színpadgépészet cseréje lesz, de sok más fontos, szükséges és látványos felújításra is készülnek. A 2018/19-es évadtól, a májusi újranyitás után pedig a megújított repertoárral és infrastruktúrával évi 400 nagytermi előadást tartanak majd, köztük 10-12 bemutatót. “Ezek a tervek, remélem, a kormányzat bizalma töretlen bennünk, és a szükséges döntések most a télen megszületnek” – jegyezte meg.
Ókovács Szilveszter szerint a Magyar Nemzeti Balett csapata Solymosi Tamás balettigazgató maximalista hozzáállása miatt is kezdi felvenni egy supergroup formáját.
“A magyar tánckultúrára és az együttes hagyományára építve, hazánk és más nemzetek kiváló művészeinek bevonásával olyan társulatot kíván együtt tartani, amelynek tagjai továbbra is autentikus tolmácsolói egy Seregi-táncjátéknak, de a legmagasabb minőségű klasszikus balettek előadását is világszínvonalon abszolválják” – mondta.
A Manon egyértelmű szakmai és közönségsiker volt, igen rég várt magyarországi bemutató; A diótörő pedig most indult hódító útjára, bizonyossá téve: az óhatatlanul porossá lett, 65 éves produkció iránti nosztalgiánk szertefoszlott. “Szívesebben feledkezünk bele a régi nyomán tervezett újba, amely többet kínál a szemnek, és sokkal többet követel a táncosoktól. Ugyanakkor a Walking Mad, modern egyfelvonásosaink legifjabbika is magával ragadó, személyes kedvencem. Ha van több tucat küldetésünk, az egyik legkacifántosabb, legnagyobb kihívás közülük mégiscsak a modern balettek közelebb húzása a nézőkhöz: muszáj, hogy ezt a műfajt is a legmagasabb minőségben ismerje meg a honi közönség nálunk” – hangoztatta.
Emlékeztetett arra, hogy az Opera zenekara az intézmény motorja, nélküle sem opera-, sem balettelőadás nincs, és az együttes nívója az elmúlt években töretlenül emelkedett, arányban művészi és anyagi megbecsülésével.
“A főzeneigazgató előadásai kiemelkednek, magam is jó szívvel emlékszem Az árnyék nélküli asszonyra vagy a Cosi fan tuttéra, rendezést tekintve pedig az Anger Ferenc által jegyzett Kéjenc útjára, de színpadi-zenei értelemben M. Tóth Géza és Halász Péter Rajna kincse-előadása és a Znanieczki-Benini páros Faustja volt a kedvenc premierem” – mesélte.
Az idei Májusünnep a Faust225 Fesztivált foglalta magába, amelyről Ókovács Szilveszter megjegyezte, hogy a visszhang érdekes módon évek óta nemzetközileg erősebb: már a hat Strauss-opera zsinórban játszása kivívta a figyelmet és tiszteletet, és ez csak nőtt a Faust-sorozat láttán.
“Szerették a Gounod- és a Busoni-Faustot is, a schumanni mű is revelatív volt. Más kérdés, hogy a hazai szűk szakma még szűkebb elitje nem óhajtotta észrevenni a programsorozatot, amely pedig valódi fesztiválméretével, művészi súlyával kivívta a külföldi kritikusok elismerését, az Opera pedig mindezt saját erőből, saját finanszírozással, saját produkciókkal oldja meg” – emelte ki.
A főigazgató kitért arra is, hogy a hatodik OperaKaland-szériát rendezték most ősszel, az operai minőségben színre vitt West Side Story 14 előadása 28 ezer diákot vonzott, sok ezret pedig kénytelenek voltak visszautasítani, egyszerűen nem volt több hely. Ókovács Szilveszter megjegyezte, hogy egy ilyen volumenű diákszínházi program egész Európában egyedülálló: a hat széria során több mint 300 iskola 129 ezer kilencedik osztályos diákja tapsolhatott a művészeknek.
Tavasszal egy másik slágerdarab, A varázsfuvola megy majd, “és úgy számolom, az Erkel Színház hatalmas, 1819 férőhelyes nézőterén tűt sem lehet majd elejteni a 17 előadáson”. Ez 31 ezer ifjú nézőt jelent majd – tette hozzá.
Az Operaház 2016 februárjában rendezi harmadik tematikus estélyét, amelynek sztárvendége az opera világának legnagyobb alakja, Plácido Domingo lesz, így az esemény iránt óriási az érdeklődés, rengetegen szeretnék hallani a világhírű énekest.
Forrás:MTI