– Az egyik legkeresettebb művész vagy ma Magyarországon és ez kemény megterheléssel és rengeteg elfoglaltsággal jár. Hogy tudod a napirendedbe beilleszteni a sportolást is?
– Egyáltalán miért fontos számodra a sport, sőt a vasárnapi indulás a 30. Wizz Air Budapest Félmaratonon?
– Az én munkámban ez kötelezvény. Abszolút fittnek kell lenni ahhoz, hogy a zenés színházban megálljam a helyem. Ahhoz, hogy egy hosszabb táncjelenet, mondjuk a Mary Poppinsban a hét perces után ne lihegjünk és persze beszélni is tudjunk, ahhoz kiváló kondíció szükséges, amit csak a sporttal lehet elérni.
– Azokon a napokon, amikor nem játszom, én minden nap futok, leginkább délután és este. Bár könnyen kelek, de reggel egyáltalán nem futok. Úgy érzem, hogy nem csak kötelező karbantartanunk a testünket, de nekem kifejezetten jól is esik, nem vagyok meg sport nélkül kicsi gyermekkorom óta. Focizni mindig is nagyon szerettem, de mint tudjuk az „egyedül nem megy”. Nagyon szeretek még teniszezni is, de nekem elsősorban a futás a sport.
– Egyedül nem megy? Társakkal futsz?
– Nem, kizárólag egyedül futok. Sosem futottam még mással. Saját tempóm van, saját erőbeosztásom.
– Mit csinál futás közben az agyad?
– Sokat gondolkodom közben, de örülök, ha nagyon elkalandozom valami felé, mert ilyenkor úgy el tud menni néhány km, hogy fel sem tűnik. Azt tapasztalom, hogy valami furcsa sejteket szabadít fel a futás a szervezetemben, s jobban jönnek a gondolatok, akár írok, akár valamelyik jelent rendezésén gondolkodom. A görög filozófusok is rengeteget sétáltak és a sétájuk közben jöttek rá sok igazságra. Én sem teszek másként, csak emelek a fordulatszámon.
– Meg tudnál nevezni olyan jelenetet, amihez az ihletet futás közben kaptad?
– Persze, természetesen. A Tanulmány a nőkről című darabban, Szulák Andrea énekli: „Mondd, miért szeretsz te mást” című dalt, és ezt kívántam volna nagyon tisztán megjeleníteni a színpadon, de mégis egy szép szimbólummal szerettem volna kezelni azt a helyzetet, amikor a férjéről kiderül, hogy beleszeretett egy fiatal nőbe. Ebben a jelenetben egy óriási írógép a díszlet egy hatalmas lappal, ami egy vetítővászon és az jutott eszembe, hogy ezen a vetítővásznon jelenjen meg Szulák Andi arca és a dal alatt változzon pixelről pixelre úgy, hogy a dal végére már a fiatal lány arca legyen látható. Ez az ötlet például a futásnak köszönhető.
– Ha ilyen remek dolgok születnek aközben, hogy szeded a lábad és megy fel a pulzusod, akkor fuss még nagyon sokáig! Folytasd ezt így tovább! A távokat hogy „lövöd be” a futásaid során?
– 7-10 km között szoktam futni, de ennél többet nem. Sohasem próbáltam, de nem is igénylek többet és időm se nagyon tenné lehetővé.
– Hol, merre szoktál futni?
– Vannak kedvenc helyeim. Balatonszárszó a legkedvesebb. Nyáron, amikor meglátogatom ott a szüleimet, imádok ott edzeni. Az nekem a csoda! A világon a legjobban ott szeretek futni! Ezen kívül még Gyopárosfürdőn, ahol minden nyáron megfordulunk. Budapesten nem messze tőlünk van egy park, rajta egy futópályával. Ez nem igazán a kedvencem, mert van benne egy kis emelkedő, én pedig a síkot szeretem inkább. Nemrég vettem egy futópadot, szóval otthon is tudok edzeni. Télen nem szeretek szabadban futni, ezért ez a lépés mindenképpen szükséges volt, hogy a havazás alatt se essek ki a kondícióból.
– Az amatőr futó hogy kerül a versenyre?
– Lévay Viki a Játékszín művésznője sokat fut, versenyekre jár. Ő keresett meg ezzel az ötlettel. Eddig sosem futottam versenyen és aznap szerencsére nem játszom, így én is ott leszek a váltóban. Izgatottan várom.